Számlázás engedélyköteles és nem engedélyköteles munkákról

Megosztás Tetszik

Engedélyköteles és nem engedélyköteles építési munkákat is végez egy beruházásnál a kivitelező. Hogyan számlázzon? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy építési kivitelezés 3 részre bontható: 1. Új épületrész hozzáépítése meglévő óvoda épülethez (kb. nettó 70 millió Ft, építésiengedély-köteles tevékenység); 2. A meglévő óvoda épület felújítása, átalakítása (kb. nettó 30 millió Ft, nem engedélyköteles tevékenység és az áfatörvény 142. § (1) b) pont további kitételei sem vonatkoznak rá); 3. Kerítés- és járdaépítés az udvaron, valamint új udvari játszóeszközök beszerzése (kb. nettó 4 millió Ft, szintén nem engedélyköteles). Az egyes részek tervezési és finanszírozási (projekt támogatási forrás különböző) szinten elkülönülnek, a kivitelezés azonban egységes lesz, egy vállalkozóval, egy szerződéssel. A meglévő épületen végzett munkák közvetlenül kapcsolódnak az új épületrész építéséhez: egyes helyiségek átalakítása az új épületrész építése miatt szükséges, illetve a nyílászáró cserék, tetőfedés csere és homlokzati munkák is mind kapcsolódnak az új épületrészhez, azzal összhangban és egységes arculattal kerülnek kivitelezésre. Az udvaron végzett munkákra is az új épületrész építése (a játszóudvar áthelyezése) miatt kerül sor. Az új játszóeszközök beszerzése viszont nincs közvetlen összefüggésben az építési munkákkal. Kérdés: számlázás szempontjából szétválasztandó-e az engedélyköteles munka (fordított áfa) a nem engedélyköteles részektől (egyenes adózás), vagy a teljes munka tekintetében fordított áfa alkalmazandó?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Egyértelmű válasz csak a tranzakció lényegi körülményekeinek ismeretében lenne adható. Általánosságban az mondható el, hogy két kérdéskör vizsgálandó:

I.) Az egyes szolgáltatások egy komplex szolgáltatás részei-e, megállapítható-e, hogy főszolgáltatások- vagy önálló, elkülönült szolgálatások-e:

♦ Komplex szolgáltatás esetén egyes szolgáltatás elemek egy komplex szolgáltatássá állnak össze, és azokra annak adómértéke irányadó. Így például az ingatlanba bútorok, berendezések beépítése a szolgáltatás részeként, főszabályként osztják a komplex építési szerelési szolgáltatás adókezelését.
♦ Ha egyes szolgáltatások járulékos költségként, mellékszolgáltatásként kapcsolódnak valamely főszolgáltatáshoz, úgy annak adókezelését osztják. Jellemzően a mellékszolgáltatások a főszolgáltatás teljesítését segítik elő, egészítik ki, a főszolgáltatáshoz képest kisebb nagyságrendűek, és igénybevételükre a főszolgáltatás nélkül nem kerülne sor.

♦ Elkülönült termékértékesítések, szolgáltatások esetében azok elkülönülten teljesíthetőek, térben, időben elkülönülnek.

II.) Amennyiben elkülönült szolgáltatásról van szó, akkor vizsgálandó, hogy arra önállóan teljesülnek-e a 142. §-ban meghatározott feltételek:

Az áfatörvény 142. § (1) b) pontja alapján az adó megfizetésére a szolgáltatás igénybevevője köteles:
„a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;”

Tehát a fordított adózás alkalmazásának feltételei a következők:

1. Az ügylet szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ezt a kérdést különösen abban az esetben szükséges tisztázni, ha az ügylet mind termékértékesítési, mind szolgáltatásnyújtási elemeket tartalmaz vagy több elemből áll össze.
2. A szolgáltatás építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül. Egyéb szerelési munkának minősül például a technológiai szerelés is. Ide tartozónak tekintik a kőművesmunkákat, így a bontási munkákat is. Nem tartoznak ide ugyanakkor az elkülönülten végzett földmunkák, régészeti munkálatok, elkülönülten végzett tervezési szolgáltatás, anyagmozgatás, rakodás, elkülönült (daru-) bérbeadás. Tehát a kérdésében leírt szolgáltatáselemek között mind építési-szerelési munka szerepel, mind annak nem minősülő szolgálatáselemek (földmunka), emiatt indokolt az előzőekben említettek szerint tisztázni azok viszonyát (önálló szolgáltatások, komplex szolgáltatás, fő- mellékszolgáltatás).
3. A szolgáltatás ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul. Amennyiben a vállalkozó, mint csak az építkezéssel összefüggő részmunkát végez, akkor vizsgálandó, hogy részt vett-e az ingatlan létrehozatalában, átalakításában, felújításában. Ha az ingatlan olyan részével összefüggésben kerül sor a munkára, ami az ingatlannal alkotórészi kapcsolatban van, tartósan egyesített, akkor az adott munka fordított áfás. Az alkotórészi kapcsolat esetén az épületbe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelemről van szó, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, vagy a beépített alkotóelem az épület vagy építmény szerves részét alkotja, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve. Ezen feltétel esetében kiemelten vizsgálandó, például a kérdésében említett játszóeszközök tekintetében.
4. Az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása egyéb átalakítása építési hatósági engedélyköteles, vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött. Nem feltétlenül a konkrét munkának kell engedélykötelesnek lennie, hanem a beruházásnak magának kell engedélykötelesnek (tudomásulvételi eljáráshoz kötöttnek, egyszerű bejelentéshez kötöttnek) lennie, amivel kapcsolatban a konkrét munka felmerül. Ugyanakkor amennyiben az adott munka nem az engedélyköteles beruházással összefüggésben , annak keretében merül fel, térben és időben nem az enegdélyköteles beruházáshoz kapcsolódik, az nem adózik fordítottan. Ezen feltétel esetében kiemelten vizsgálandó.
5. Az áfatörvény 142. § (3) bekezdése alapján a fordított adózás abban az esetben alkalmazandó, ha mindkét fél belföldi adóalany, és egyik félnek sincs olyan jogállása, mely alapján tőle az adó megfizetése ne lenne megkövetelhető.