hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Sokmillió kisösszegű számla zúdul a NAV-ra július 1-jétől

  • MTI

Minden belföldi adózók közötti ügyletről kiállított számlát jelenteni kell az adóhatóságnak július 1-jétől. Az egyik online számlázó tapasztalatai szerint a legtöbben kivárták a lehető legkésőbbi dátumot, ezért az új rendszer indulásakor nagyon sok, kis összegű számla fog az adóhivatal informatikai rendszerére zúdulni – hívja fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A  gazdálkodók tájékozottsága korántsem teljes körű, emellett a koronavírus okozta járvány miatt sok vállalkozás a túlélésért küzd. Az adóhatóság szeptember 30-áig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek még az első számla kiállítása előtt regisztrálnak az online számla rendszerben; ez sok tízezer kisvállalkozó számára jelenthet segítséget – teszik hozzá.

A gazdaságkutató közleményében rámutat: a magyar gazdaságban hosszabb ideje érezhető a szürke- és a feketegazdaság visszaszorítására, az adóbevételek növelésére, illetve az áfaadórés (azaz a költségvetésből kieső áfabevétel) csökkentésére irányuló kormányzati szándék. Az online pénztárgépek és az elektronikus közútiáruforgalmi-ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése is ennek eszköze volt, emellett 2013. január 1-jétől a 2 millió, 2015. január 1-jétől az 1 millió forint feletti áfatartalmú számlákat be kellett jelenteni az adóhatóságnak.

A gazdaság kifehérítésének fontos állomása volt, hogy a törvényalkotó 2018. július 1-jétől jelentéskötelessé tette a belföldi adózók közötti ügyletekről kiállított, legalább 100 ezer forint áfatartamú számlákat is. A GKI Gazdaságkutató és a Billingo.hu online számlázó közös kutatása szerint már az első hat hónapban (2018 második félévében) 12,2 millió számla érkezett az adóhatósághoz, 2019 egészében pedig 25,6 millió, azaz számuk havi átlagban meghaladta a 2 milliót. E számlák teljes áfatartalma 2018 második félévében megközelítette a 7 ezer milliárd, 2019-ben pedig elérte a 14,7 ezer milliárd forintot.

A törvényi összeghatár alatti áfatartalmú számlák száma 2018 második felében 3,7 millió, 2019-ben a teljes évben 7,9 millió darabot tett ki. A kisösszegűek tették ki tehát az összes beérkezett számla mintegy 30 százalékát, miközben utóbbiak a teljes áfa összegének mindkét időszakban mindössze 0,6 százalékát tartalmazták. Az összeghatár alatti áfatartalmú számlák bejelentése önkéntes alapon történik. A rendszeresen a limitnél magasabb áfatartalmú számlákat kiadó gazdálkodó szervezetek valószínűleg az összes számlájukat jelentik az adóhivatalnak – teszik hozzá.

A vizsgált másfél éves periódusban a legnagyobb számlabejelentő ágazat a kereskedelem volt, az összes számla 43 százaléka származott onnan. De jelentős volt az ipar kibocsátása is, 27 százalékkal. A szakmai, tudományos és adminisztratív tevékenység területéről a számlák 8, a szállítás, távközlés cégeitől 7, az építőipar területéről pedig 4 százaléka érkezett.

Online adatszolgáltatás szabályai 2020. július 1-jétől – videó!
Megjelent az Adózóna az online számlaadat-szolgáltatásban július 1-jétől hatályba lépő változásokról szóló webinárium teljes anyagának videófelvétele! A webinárium résztvevőinek lehetősége volt kérdéseket intézni előadónkhoz, melyeket szakértőnk az előadást követően válaszolt meg. A videó a résztvevők által feltett kérdéseket és szakértői válaszokat is tartalmazza.
Most 10% kedvezménnyel, 4941 Ft + áfa áron vásárolhatja meg az előadást.

Az online regisztrációban megjelenő számlák száma a 2018. július 1. és 2019. december 31. közötti időszakban – erős szezonalitás mellett – enyhén növekvő tendenciát mutat: 2019 második fél évében éves alapon 9 százalékkal nőtt a beküldött számlák száma. A számlákon szereplő tételek áfatartalma ennél jóval gyorsabban, 18 százalékkal emelkedett. Eközben a hazai nominális GDP mintegy 10 százalékkal nőtt, az adórés tehát feltehetőleg érezhetően csökkent. Az egyes ágazatok közül az ipar, az ingatlanügyletek, valamint a szakmai, tudományos és adminisztratív szolgáltatások emelkedtek ki, ezek esetében a bejelentett áfa összege a nemzetgazdasági átlagnál jóval dinamikusabban emelkedett.

A fehérítési folyamat következő lépése, hogy idén július 1-jétől az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről – ide nem értve a 89. § szerinti termékértékesítést –, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról (áfatörvény 10. melléklet).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfaarányosítás

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink