hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyereményjáték okosan – 2. rész. Adók és illetékek

  • Antretter Erzsébet, Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója

A nyereményjátékok mindegyike – különösen ezekben az eladások szempontjából is nehéz időkben – pozitív hatással lehet a cégek üzleti tevékenységére. Azonban ahhoz, hogy váratlan és jelentős költségek se merüljenek fel, nem árt tisztában lenni adózásuk főbb szabályaival. Cikksorozatunk második részében ezeket vizsgáljuk meg.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 76. §-a foglalkozik a nyereményből származó jövedelem adózásával, mely szerint:

„(1) A nyeremény esetében – ha az nem tar
tozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint az Szjtv. 29/Q §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény (a továbbiakban együtt: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.

(3) Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.

(4) Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, az Szjtv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból ……. származó nyeremény.

(5) A (3) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, ha az egyébként nem minősül az (1) bekezdésben említett nyereménynek.”

A fentiek alapján az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, így tombolajátékből származó nyeremény nem minősül jövedelemnek, így nem szja- és járulékköteles.

Cikkünk első részét itt olvashatja el!

Az egyéb sorsolásos játékok, az ajándéksorsolás vagy nyilvánosan meghirdetett verseny, vetélkedő esetben a nyeremény egészét jövedelemnek kell tekinteni, így azzal szemben nincs lehetőség költségelszámolásra. Ennek megfelelően a nem pénzbeli nyeremény teljes piaci értékének 1,18-szorosa mint adóalap után keletkezik a kifizetőnek 15 százalékos személyi jövedelemadó kötelezettsége.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan kell értelmezni a szociális hozzájárulási adóval, a társasági adóval és az illetékkel kapcsolatos kötelezettségeket egyebek között ajándéksorsolás, üzletpolitikai célból adott ajándék, illetve árengedmény esetén!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Számvitel, adózás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Üzletrész

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Katáról átalányadóra

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close