hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyereményjáték bejelentése és adózása

  • adozona.hu

Be kell-e jelenteni a cég által szervezett nyereményjátékot? Milyen adókat és járulékokat kell fizetni a kisorsolt nyeremények után? Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adószakértője válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Segítségét szeretném kérni nyereményjáték bejelentésével, valamint adózásával kapcsolatban. Egy gazdasági társaság a nyereményjátékot kíván hirdetni felhasználói részére. A nyereményjátékon való részvétel feltétele, hogy az előfizetők egy online felületen való rögzítést követően módosítsák a korábbi papíralapú számlájukat elektronikus számlára. Sorsjegy nem kerül átadásra a felhasználók részére. A nyereményjátékon mind magánszemélyek, mind vállalkozások részt vehetnek. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben van-e bejelentési kötelezettsége a nyereményjátékot meghirdető társaságnak bármely szervezet, a Szerencsejáték Felügyelet felé? Másik kérdésem pedig az lenne, milyen adót, illetve járulék kell megfizetnie a nyereményjátékot meghirdető társaságnak, a kisorsolt nyeremények után? Kell-e különbséget tenni adózási szempontból abban az esetben, ha a nyeremények valamelyikét, vállalkozás nyeri meg?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A válaszadás során azzal a feltételezéssel éltem, hogy a nyertesek minden esetben belföldi személyeknek fognak minősülni.  

Szerencsejáték 

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. § (1) bekezdése alapján szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. Mivel értelmezésem szerint jelen esetben a sorsolásban való részvétel kapcsán nem merül fel a résztvevők részéről pénz fizetése vagy egyéb vagyoni érték nyújtása, így a nyereményjáték szakmai megítélésem szerint nem minősül szerencsejátéknak.  

Az Szjtv. 23. § (1) bekezdése alapján a nyereményjáték az alábbi feltételek együttes teljesítésekor minősülhetne ajándéksorsolásnak: 

♦ vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatásnyújtás során kapott sorsjegyhez kötődik,
♦ ingyenes (a termék, illetve szolgáltatás szokásos piaci árán felül további fizetési kötelezettség nincs),
♦ „nyilvános húzás” útján történik a nyertes meghatározása. 

Megítélésem szerint a fenti első feltétel nem teljesül (hiszen sorsjegy nem kerül átadásra), így a leírt feltételekkel lebonyolított sorsolás nem minősül ajándéksorsolásnak sem.

A fentieket, illetve az Szjtv. egyéb rendelkezéseit mérlegelve véleményem szerint a nyereményjáték nem tartozik az Szjtv. hatálya alá, tehát az azzal kapcsolatos jogszabály által előírt kötelezettségek (így bejelentés hatóság részére, szabályzat készítése, közjegyző jelenléte stb.) nem merülnek fel. Ugyanakkor javasolt a nyereményjáték feltételeinek előzetes megismertetése a résztvevőkkel.  

Személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 70. § (6) d) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá.  

Ennek megfelelően véleményem szerint amennyiben magánszemély a nyertes (vállalkozás esetében értelemszerűen személyi jövedelemadó kötelezettség nem keletkezik), úgy a kisorsolt nyeremény bruttó piaci értékének 1,18-szorosa mint adóalap után keletkezik a kifizetőnél 15 százalékos személyi jövedelemadó kötelezettség.  

Továbbá, a szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvény 4. § b) pontja alapján az egyes meghatározott juttatásokat szociális hozzájárulási adókötelezettség terheli. Mivel az adó alapja az szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összeg, ezért szintén a teljes piaci érték 1,18-szorosa, mint adóalap után keletkezik a kifizetőnél 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adókötelezettség. 

A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. kormányrendelet 1. § (3) bekezdése alapján szakképzési hozzájárulási kötelezettség nem keletkezik.  

Társasági adó
  

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao-törvény) 8. § (1) d) pontja alapján a társasági adóalapot növeli a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra. Ennek megfelelően amennyiben a nyeremény juttatása kapcsán nem igazolható, hogy az a társaság saját vállalkozási, bevételszerző tevékenységével közvetlen összefüggésben állna (például egyértelmű összefüggés mutatható ki a nyereményjáték és a szolgáltatások igénybe-vételének növekedése között), akkor társaságiadó-alap növelési kötelezettség merülhet fel.  

A tao-törvény 3. számú melléklet 13. pontja alapján ugyanakkor nem merül fel adóalap növelési kötelezettség, amennyiben a juttatott nyeremény kapcsán a nyertes (lényegtelen, hogy az magánszemély / vállalkozás) arról nyilatkozna, hogy 

♦ a juttatás adóévében nem végzett vállalkozási tevékenységet, vagy
♦ a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy
♦ a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Az adóalap-növelési kötelezettség elkerülése érdekében az ilyen nyilatkozat beszerzése mindenképpen javasolt.  

Általános forgalmi adó  

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 120. §-a alapján abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a szolgáltatást adóköteles szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja a rá áthárított adót.

Ha a nyeremény esetében előre ismert annak célja (térítés nélküli átadás), úgy annak (illetve a nyereményjátékhoz egyértelműen kapcsolódó, egyéb bejövő tételek) kapcsán adólevonási jog nem gyakorolható, ugyanakkor az áfatörvény 11. § (1) bekezdése alapján az átadásakor áfafizetési kötelezettség sem merül fel. Emiatt elegendő a nyeremény átadását számviteli bizonylattal kísérni (ugyanakkor természetesen számla is kiállítható).   

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kulturális szféra 20%-os béremelés 2022

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Gyeden lévő kismama szabadsága

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

E-aláírás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs