NAV: 2026/4. adózási kérdés – hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötöttségre vonatkozó feltétel a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletek esetében

Megosztás Tetszik

Hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötöttségre vonatkozó feltétel a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletek esetében címmel megjelent a NAV honlapján a 2026/4. adózási kérdés.

Jelen tájékoztató az ún. belföldi „fordított adózás” alkalmazására vonatkozó – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés b) pontjában előírt – rendelkezéseknek a gyakorlati szempontok figyelembevételével történő értelmezésére irányul.

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjának 2024. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka (a továbbiakban: építési-szerelési munka) esetében,

• amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására (a továbbiakban együtt: ingatlanra vonatkozó tevékenység) irányul,
• feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás adóalany igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának, azzal, hogy ha a hatósági engedély vagy bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel az utóbbit terheli a szolgáltatás adóalany igénybevevője felé.

A fentieken túl további előírás, hogy a „fordított adózásnak”, az Áfa tv. 142. § (3) bekezdésében meghatározott egyéb feltételei is teljesüljenek.

A tájékoztató a továbbiakban az Áfa tv. 142. (1) bekezdés b) pontjában szereplő feltételrendszernek az értelmezését járja körbe.

1. Ingatlanra vonatkozó tevékenység

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pont alapján egy adott szolgáltatás csak akkor eshet a fordított adózás alá, ha az ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódó építési-szerelési munka.

A tekintetben, hogy mi minősül ingatlannak, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 2011. március 15-i 282/2011/EU végrehajtási rendelet (Héa-vhr.) 13. cikk b) pontjában foglaltak irányadók.

2. Bejelentéshez, engedélyhez kötöttség

A „fordított adózás” alkalmazása csak abban az esetben merül fel, ha az ingatlanra vonatkozó tevékenység végzéséhez hatósági engedélyre vagy hatósághoz történő bejelentésre van szükség.

A hatósági engedélynek, hatósághoz történő bejelentésnek nem kell építési tartalmúnak lennie, lehet például településképi engedély is.

A hatósági engedélyhez, hatósághoz történő bejelentéshez való kötöttségről nem beszélhetünk, ha az engedély, bejelentés

• nem az ingatlanra vonatkozó tevékenységre irányul, hanem más, ahhoz kapcsolódó tevékenységekre vagy körülményekre, (például az építési-bontási hulladék keletkezésére, tárolására és szállítására vonatkozó engedélyek; munkavédelemre és munkakörülményekre vonatkozó engedélyek; szakképesítést előíró engedélyek);
• kiadására, illetve megtételére nem a tevékenység végzéséhez, hanem utólagosan kerül sor (például használatbavételi engedély, ez ugyanis nem a tevékenység megkezdésének a feltétele, hanem utólagos, annak eredményére vonatkozik).

A „fordított adózás” alkalmazása nemcsak akkor merülhet fel, amikor a hatósági engedély, hatósághoz történő bejelentés a munkálatok összességére vagy az azokkal érintett ingatlan egészére irányul, hanem akkor is, amikor a munkálatoknak csak egy részére, vagy csak az azokkal érintett ingatlan valamely alkotórészére vonatkozik. Például az „engedélyhez kötöttség” feltételének megfelel az is, ha az ingatlan létrehozatalához az ingatlan egészére vonatkozó építési hatósági engedély (mint építési tartalmú engedély) vagy településképi engedély (mint nem építési tatalmú engedély) szükséges, de az is, ha az elvégzendő munkálatok közül kizárólag csak egy részmunkához, például az ingatlan alkotórészét képező tűzvédelmi rendszer kiépítésére irányuló munkálatokhoz szükséges engedély. Ez utóbbi esetben a „fordított adózás” alkalmazása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az engedélyköteles részmunka a munkálatok összességének mekkora részét teszi ki, tehát nem feltétel, hogy a hatóságiengedély-köteles tevékenység a projekt jellegadó része legyen.

Az, hogy az adott vállalkozó által végzett hatósági engedély- vagy bejelentésköteles tevékenység generális jellegű, vagy csak részmunkálatokra irányul, kihat azonban arra, hogy az alvállalkozói láncolatokban kinek az esetében beszélhetünk „fordított adózásról”, illetve, hogy kit terhel az engedélyhez vagy bejelentéshez való kötöttség tényére vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség.

3. Alvállalkozói láncolatok

Az alvállalkozói láncolatokban a „fordított adózás” alkalmazásához azt kell figyelembe venni, hogy kinek a tevékenysége foglal magában engedély- vagy bejelentésköteles részt, függetlenül attól, hogy az saját vagy alvállalkozói teljesítmény.

Ha a hatósági engedély, hatósághoz történő bejelentés csupán:

• az ingatlannak egy szerves részére, alkotórészére, vagy
• az ingatlanon végzett részmunkálatra vonatkozik,

akkor a fővállalkozótól kiinduló alvállalkozói láncolatok közül kizárólag ezen hatósági engedély- vagy bejelentésköteles ügyletekkel érintett alvállalkozói láncolat esetében merül fel a „fordított adózás” alkalmazása. Ez utóbbi alvállalkozói láncolattal párhuzamos alvállalkozói láncoknál tehát ugyanezen tevékenység nem alapozza meg a „fordított adózás” alkalmazását.

A hatósági engedéllyel, hatósághoz történő bejelentéssel érintett ügyletet teljesítő alvállalkozó tevékenysége kihat az alvállalkozói láncolatban felette elhelyezkedő vállalkozók adózására oly módon, hogy valamennyi felette levő al- és fővállalkozó által teljesített ügylet „fordított adózás” alá esik. Ennek magyarázata, hogy a hatósági engedéllyel, hatósághoz történő bejelentéssel érintett alvállalkozó teljesítése beépül a láncban felette levő alvállalkozók és a fővállalkozó teljesítésébe.

A korábbi példánál maradva a tűzvédelmi rendszer kiépítése mint hatóságiengedély-köteles munka része az egész vállalásnak és ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, ezért az adott vállalkozónál vagy alvállalkozónál (például az „Alvállalkozó 6” az ábrán, ha ő építi ki a tűzvédelmi rendszert) és az ő munkáját is magában foglaló alvállalkozói láncolatban, egészen a fővállalkozóig (az ábrán az „Alvállalkozó 2” és a „Fővállalkozó”) ennek az engedélykötelességnek a ténye kihat a beruházás megítélésére (az ábrán az említett vállalkozók tevékenysége magában foglalja az engedélyköteles munkát).

Azt, hogy a vállalkozó vállalása bejelentés- vagy engedélyköteles-e, és így a teljesítése „egyenes” vagy „fordított” áfafizetési kötelezettség alá esik-e, minden esetben a teljesítéskor (ideértve a részteljesítést is) kell eldönteni.

Ha a vállalkozó tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy engedélyköteles vagy bejelentésköteles munka van a vállalásban (csak esetleg csúszott az ezzel kapcsolatos nyilatkozattétel), akkor – az egyéb feltételek fennállása esetén – úgy kell venni, hogy a „fordított adózás” alkalmazásának feltételei a kezdetektől fennálltak.

Abban az esetben, ha:

• eredetileg nem tervezett plusz feladatot végeznek el, amely engedély- vagy bejelentésköteles (például utóbb kérnek beépített tűzjelzőt, amely eredetileg nem volt tervben); vagy
• utóbb merül csak fel olyan körülmény, ami az adott munkát engedély- vagy bejelentéskötelessé teszi, és ezt jóhiszemű eljárás mellett nem tudhatták előre (például földmunka végzése során előkerülő bomba vagy régészeti lelet),

akkor a fenti körülmény észlelésének időpontjától kell „fordított áfásként” kezelni a teljesítést (részteljesítést). Ebben az esetben a teljesítésre kötelezett adóalany a korábban kibocsátott számlákat nem köteles módosítani, viszont a felek dönthetnek úgy is, hogy a teljes ügyletre a „fordított adózást” alkalmazzák, és ennek megfelelően végzik el a számlakorrekciókat.

4. Nyilatkozattételi kötelezettség

Az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez, hatósághoz történő bejelentéshez való kötöttsége tekintetében a nyilatkozattétel kétirányú lehet, attól függően, hogy a tevékenységhez kapcsolódó hatósági engedély, hatósághoz történő bejelentés mire irányul.

1. A szolgáltatás igénybevevőjét terhelő, előzetes és írásbeli nyilatkozattételi kötelezettség azokban az esetekben áll fenn, amikor:

• az igénybevevő adóalany, és
• az ingatlanra vonatkozótevékenység (létrehozatal, bővítés, átalakítás stb.) egésze, vagy az annak keretében elvégzett munkálatok összessége hatóságiengedély- vagy bejelentésköteles.

A nyilatkozattételi kötelezettség a fővállalkozótól kiinduló alvállalkozói láncolatokban minden olyan alvállalkozót érint, aki/amely építési-szerelési munkát végez (nyilatkozattételi kötelezettség terheli szolgáltatás-igénybevevői minőségben egyrészt a fővállalkozót a tőle kiinduló láncolatokban a közvetlenül alatta elhelyezkedő alvállalkozók irányában, másrészt pedig az egyes alvállalkozókat a láncolatokban közvetlenül alattuk elhelyezkedő alvállalkozók irányában).

2. Az Áfa tv. a szolgáltatásnyújtói minőségben eljáró adóalanyok részére is nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha az általuk végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött.

A szolgáltatásnyújtónak akkor kell az adóalany megrendelője felé nyilatkoznia az általa végzett tevékenység, munka hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez való kötöttségéről, ha:

• az adott tevékenység, munka ingatlanra vonatkozó tevékenységhez (létrehozatal, bővítés, átalakítás stb.) kapcsolódik, és
• a hatóságiengedély- vagy bejelentésköteles tevékenységet, munkát (is) tartalmazó vállalása 2023. december 31. utáni teljesítésű.

Ebben az esetben a szolgáltatásnyújtó részvételével érintett alvállalkozói láncolatban minden olyan szereplőt, akinek/amelynek tevékenysége az említett engedély- vagy bejelentésköteles részt magában foglalja, ugyancsak terheli a nyilatkozattételi kötelezettség szolgáltatásnyújtói minőségben az általa teljesített szolgáltatás adóalany igénybevevője felé (például a tűzvédelmi rendszert kiépítő, az ábrán szereplő Alvállalkozó 6 nyilatkozik az Alvállalkozó 2 felé, az Alvállalkozó 2 pedig a Fővállalkozó részére).

(NAV KI Adójogi és Tájékoztatási Főosztály ATF-891/2026. – Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztálya NGM/4470/2026.)