További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lakásáfa: mikor alkalmazható az 5 százalékos áfakulcs?

  • adozona.hu
1

Mikor alkalmazhatja az 5 százalékos áfát az építőipari cég: ha megkapja a használatba vételi engedélyt, vagy amikor a számlát kiállítja? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Építőipari cég 2018. november 1. után kapott építési engedélyt. Az ingatlan 2019-ben elkészül. Kérdésem, hogy az 5 százalékos áfát mikor alkalmazhatja: ha megkapja a használatba vételi engedélyt, vagy amikor a számlát kiállítja, vagy az ingatlan árát is meg kell kapnia a vevőtől?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az 5 százalékos adókulcs 2020. január 1-jétől kerül kivezetésre. Amennyiben a kérdéses ügylet 2019. december 31-éig teljesül, úgy az 5 százalékos adókulcs a feltételek fennállása esetén alkalmazható.

Továbbá, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 327. § alapján:

"327. § E törvény 2019. december 31-én hatályos 3. számú melléklet I. rész 50–51. pontja szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont a 2020. január 1. napjával kezdődő és 2023. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy

a) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették."

Tehát, amennyiben az ügylet 2020. január 1-jét követően és 2023. december 31. napjával bezáróan teljesül, csak a fenti feltételek fennállása esetében alkalmazható az 5 százalékos adókulcs.

Mint látható, a fentiekből adódóan fontos az 5 százalékos adókulcs alkalmazása tekintetében, hogy az ügylet mikor teljesül.

Az Áfa tv. 55. § alapján: az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul.

Az Áfa tv. 9. § (1) alapján: "Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet."

Alapesetben, amennyiben az ingatlan tulajdonának átruházása előtt a vevő nem lép birtokba, az tekinthető teljesítési időpontnak, amikor az adásvételi szerződés szerint az eladó hozzájárul a vevő jogának bejegyzéséhez.

A termékértékesítési tényállás a polgári jogi tulajdonszerzésnél tágabb kört foglal magába, minden olyan eset ide tartozik, amikor a vevő a külvilág felé és gazdasági értelemben a tulajdonoshoz hasonló jogosítványokkal rendelkezik. Tehát az ingatlanértékesítés teljesítési időpontjának meghatározása érdekében azt kell megvizsgálni, hogy mi az az időpont, amikor a vevő gazdasági értelemben már a tulajdonoshoz hasonló jogokkal bír az ingatlanra vonatkozóan, azaz vizsgálni kell, hogy melyik időpont a korábbi, a birtokbalépés dátuma vagy az az időpont, amikor az adásvételi szerződés szerint az eladó hozzájárul a vevő jogának bejegyzéséhez.

Az Áfa tv. 10. § d) pontja alapján termékértékesítés az az eset, amikor az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása történik a jogosultnak még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Ez esetben tehát az az építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan jogosultnak történő átadásának időpontja határozza meg a teljesítési időpontot.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt

A válasz a legfontosabb dologra nem tért ki. Ez az előleg!

A későbbiekben akármikor (!) létrejövő 150 négyzetméternél nem nagyobb összterületű lakás vagy 300 négyzetméternél nem nagyobb összterületű ház esetén kifizetett előleg 5% alá esik, ha azt 2019.12.31-ig megfizetik.

Ez volt az a kockázat, amit végülis a kormány nem tudott, de jól láthatóan nem is akart kivédeni. Így olyan projektek is élvezhetik az 5%-os áfát, amik jelenleg is csak a tervezőasztalon léteznek.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Mol-kártya elszámolása, adófizetési kötelezettség

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Katás egyéni vállalkozó és a reklámadóról szóló törvény

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Pénztárgép – hiányzó bevétel

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

2019 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X