adozona.hu
Kacifántos feladat a bankszámlaszám ellenőrzése
//adozona.hu/afa/Igy_ellenorizze_a_szamla_adatait_QYX9KN
Kacifántos feladat a bankszámlaszám ellenőrzése
Kinek a felelőssége, ha a szállító a számláján nem a saját bankszámlaszámát tünteti fel és az átutalt pénz máshoz érkezik meg? Olvasói kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
A számla befogadója felelősségre vonható-e, hogy nem ellenőrizte szállító által megadott bankszámlaszámot, és ha igen, milyen jogszabály alapján? – kérdezte olvasónk.
Az áfatörvény 168/A §-a – összhangban az uniós előírásokkal – kötelezettségként előírja az adóalanyok számára, hogy a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítsák a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát, hivatkozott a jogszabályi előírásra szakértőnk.
Az olvasó által felvetettek szempontjából az „eredet hitelessége” kitételnek van döntő szerepe.
Azt, hogy ez alatt mit ért a jogalkotó, az adótörvény 259. § 6/A pontjában találjuk. Eszerint az eredet hitelessége azt jelenti, hogy a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó, a számla kibocsátója – azaz a szállító – azonos azzal, akit a számlán ekként megjelöltek.
Az idézett jogszabályi hely sajnos azzal adósunk marad, hogy mely adatok és – főként – milyen módon történő ellenőrzését várja el a számla befogadójától.
Az áfatörvény 168/A § (2) bekezdése szerint a fentiekben részletezett elvárásnak üzleti ellenőrzési eljárás alkalmazásával tehet eleget az adóalany. Ennek mibenlétéről a törvény ugyancsak nem ejt szót, csak kívánt eredményéről: jelesül biztosítania kell a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között a megbízható ellenőrzési kapcsolatot.
Ez egyrészt jelenti annak vizsgálatát, hogy a számla tartalmaz-e minden olyan adatot, amelyet az adótörvény minimálisan elvár a bizonylattól (169–172. §), másrészt annak ellenőrzését, hogy a felek közti ügyletet tartalmában helyesen rögzíti-e: azaz a megfelelő ügyletet, a megfelelő teljesítésre kötelezettet (szállító), a megfelelő ellenértéket, a megfelelő fizetési címzettet (vevő) szerepelteti-e a kibocsátó a számlán. Ezen adatok helyessége támasztja alá azt, hogy a számlát nem hamisították meg, vagy egyéb módon nem változtattak rajta, adatai megfelelnek a teljesített ügyletnek.
Üzleti ellenőrzési eljárás alatt tehát olyan eljárást kell értenünk, amelyet az adóalany arra alkalmaz, hogy a számlát a saját pénzügyi követelésével, illetve kötelezettségével összevesse. Az eljárás során követett módszereket az adóalanyok szabadon – vállalkozásuk körülményeihez is igazítva – választhatják meg.
Számla befogadói oldalról vizsgálva a kérdést, az adóalany saját érdekében ellenőrzi, hogy
- a számlán feltüntetett ügylet teljesült-e, ha igen, akkor a bizonylaton szereplő mennyiségben, minőségben történt-e a teljesítés,
- a számla kibocsátójának követelése (fizetési igénye) ténylegesen a számlán megadott értékben megadottal egyező-e,
- a számla kibocsátója azonos-e az ügyletet ténylegesen teljesítő féllel,
- a számla kibocsátójának a bizonylaton feltüntetett adatai helyesek-e.
Mindezek abból a szempontból is fontosak, hogy a vállalkozó csak azokat a számlákat egyenlítse ki, amelyeknek kifizetésére valóban köteles.
Az áfatörvény nem írja elő a számlán kötelezően szereplő adatok sorában a szállító bankszámlaszámának feltüntetését, de nyilvánvalóan ez a fizetési kötelezettség teljesíthetőségének – a készpénzfizetést kivéve – alapvető feltétele, és a szállítónak elemi érdeke ezt az adatot pontosan közölnie.
Elviekben – a vevő csak azt a kötelezettségét fizesse ki, amelyre kötelezett, és szerződésbeni kötelezettségének megfelelő módon – e körbe tartozhat a szállító banszámlaszámának ellenőrzése is (téves számlára való utaláskor a számlában megadott fizetési határidőt is túllépheti a vevő).
Az adóhatóság az üzleti ellenőrzési eljáráshoz kapcsolódóan kiadott tájékoztatójában az ellenőrizendő adatok közt említi a szállító (a számla kibocsátójának) bankszámlaszámát is.
http://www.nav.gov.hu/data/cms291458/Tajekoztato_a_2013_tol_alkalmazando_uj_szamlazasi_szabalyokrol.pdf).
Az interneten elérhető, bankszámlaszámok ellenőrzését segítő adatbázisok (mint például a www.bankszamlaszam.hu) csak adott IBAN vagy GIRO bankszámlaszám technikai helyességét ellenőrzik, de annak tulajdonosáról nem adnak (nem adhatnak) információt. Az adóhatóság honlapján elérhető adatbázis sem tartalmaz adatot a vállalkozások bankszámlaszámára vonatkozóan. Ez utóbbiból kiderül, hogy létező adóalanyról van-e szó, másrészt például az is, hogy az elvégzett munkához – lásd különösen az építőipart és e kör adóhatóság szerint „fiktív” számláit – rendelkezhet-e elegendő létszámmal.
Amennyiben egy bankszámla technikailag sem pontos, akkor nyilván nem valós. Egy technikailag pontos szám esetében viszont állhat más is a bankszámlaszám mögött, nem feltétlenül a számlán megadott szállító.
Természetesen tévedhet jóhiszeműen a szállító is a számla kiállítása során – elég egyetlen számot elírnia –, de mondjuk csődközeli helyzetben, vagy az adóhatóság által inkasszózott számla esetében a pénz „kimenekítésének” szándéka is állhat a „tévedés” hátterében.
Mindezeket összevetve a bankszámla kapcsán szerintem – az adóhatóság revizorainak ugyancsak kedvelt kifejezésével élve – életszerűtlen feladat elé állítják (ne feledjük, a NAV is csak alkalmazója a jognak és nem alkotója a szabályoknak) a vállalkozásokat, és konkrétan a bankszámlaszám, mint ellenőrizendő adat sem az áfatörvény, sem a számviteli törvény idevágó rendelkezéseiből nem olvasható ki.
(Azt is kétlem, hogy a szállító emiatt bármiféle polgári peres eljárás során – bár a polgári jog nem szakterületem – elérhetné a vevő elmarasztalását.)
Amennyiben a számlán megadott számlaszám egyezik a szerződésben is megadottal (írásban szerződni sem minden ügylet esetében kötelező), és az technikailag helyes, a továbbiakra a vevőnek ráhatása nincs. Önmagában már ezek ellenőrzésével is „túlteljesített”, ha a számlák áfatörvény szerinti elvárt adattartalmára, az ügylet valós voltának igazolására gondolunk.
Nem hiszem, hogy a szállító tévesen közölt bankszámlaszáma miatt egy esetleges ellenőrzés során mulasztási bírságot szabnának ki, és a vevő adólevonási jogát sem kérdőjelezheti meg önmagában ennek az adatnak a hibája.
Természetesen ettől még beépíthető ennek technikai vizsgálata is a fentebb említett eljárásba (amit javaslom, foglaljanak írásba is a vállalkozók).
Hozzászólások (9) , melyek közül a legfrissebbek:
Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. Köszönjük, Adozona.hu
abban kérem segítségüket, hogy
Az AHBbizt-tól járó pénzem utalására tévedésből egy más bank számla számot adtam meg.
a biztosító ide utalta a pénzt és itt elfogadták.
Rossz helyről írtam ki a számot 18203332-06001843-40010032 ez nem az én bank sz számom, nekem itt nincs folyó számlám.
Hogyan kaphatnám meg a pénzemet, tudom, hogy én hibáztam, de talán mégsem kéne elvesztenem .
Kérem segítő tanácsukat Gulyás Emi
Átutalási megbízás esetén a címzett számlaszámán kívül a (számlabirtokos) megnevezését(=nevét) is kéri a rendszer. Ha a "téves" számlaszám nem a számlabirtokosé, akkor -régebben- nem írta jóvá a bank az utalást, hanem egyeztetést kezdeményezett. Ez azóta változott, már nem probléma, ha a név és a számlaszámhoz a bankban nyilvántartott név eltér?
Egy bankszámlaszám alapján nem tudni, hogy az kié. Maximum azt tudjuk, hogy kié nem. (ha pontos az www.e-cegjegyzek.hu)
https://www.e-cegjegyzek.hu/index.html oldalon
Tárolt Cégkivonatban a "A cég pénzforgalmi jelzőszáma" pontban található
Bankszámlaszámra fizetős szolgáltatással lehet rákeresni. Ráadásul egyes befogadásra alkalmas számlaszámokat (pl. letéti számlákat) a cégjegyzék nem is tartalmazza. Így azt bajos lenne megtudni az e-cegjegyzek.hu-ról, hogy melyik cég bankszámlájáról van szó, ha a megadott cégnél az a bankszámlaszám nem szerepel. Ettől még balgaság lenne rögtön meggyanúsítani a beszállítót. Van ezer ok, amiért nem a saját számlájára kéri a pénzt, és az teljesen jogszerű és van mégegyszer annyi, amiért nem az. A végkövetkeztetésünk persze ugyanaz:
Nem hiszem, hogy a szállító tévesen közölt bankszámlaszáma miatt egy esetleges ellenőrzés során mulasztási bírságot szabnának ki, és a vevő adólevonási jogát sem kérdőjelezheti meg önmagában ennek az adatnak a hibája.
Ha sikerülne megjavítani a facebook linket, akkor látszana ez is:
Ruszin Zsolt
Kedves Mazsola3509!
A bankszámlaszámok nem csak fizetős céginformációs szolgáltatással érhetőek el. Bármelyik ingyenes céginformációnak tartalmaznia kell a bankszámlaszámot. Így például az Igazságügy Minisztérium által fenntartott e-cegjegyzek.hu-n is kiválóan látszik minden cég bankszámlaszáma teljesen ingyenesen.
Az adóhatóság azt szeretné, ha ellenőrzési feladatait az adózók helyette végrehajtanák. A fent hivatkozott adóhatósági tájékoztatónak nincs szerzője, megjelenése óta senki se vállalja ezért a dokumentumért a Központi Hivatalban a felelősséget. A dokumentum tartalma éles ütközésben áll az EU szakértői anyagjával. http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/taxation/vat/traders/invoicing_rules/explanatory_notes_hu.pdf
Ruszin Zsolt
UI
A bankszámlaszám csak fizetős céginformációs szolgáltatásoknál ellenőrizhető adat, a nyilvános cégadatokban nem lehet rá keresni, igaz, ha a cégnél a megadott bankszámlaszám nem szerepel, akkor gyanakodhatunk, hogy a számla szerinti egyéb adatokkal sincs rendben minden. A gyanakvás azonban csak azoknál érdekes, akik nem valós, hiteles teljesítéseket fogadnak be.
ha cégről van szó, a cégkivonatban benne van a szlaszám ?!