hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Csökkent az áfacsalók száma Magyarországon

  • MTI

Ismét hatalmasat javult a magyar áfarés – a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség – mértéke Magyarországon – derült ki az Európai Bizottság friss tanulmányából. Becslésük alapján az áfarés 4,4 százalékra csökkent 2021-ben Magyarországon – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.

Kézzelfogható eredményeket hoztak az adóelkerülés csökkentésében – a gazdaság fehérítése érdekében az elmúlt években – bevezetett intézkedések. Ezek közül is kiemelkedő az áfarés alakulása – fogalmazott Izer Norbert.

Az egyes uniós tagállamok becsült áfarésének alakulásáról az Európai Bizottság által évente kiadott, az idén október 24-én megjelent tanulmány alapján Magyarországon 2021-ben 4,4 százalékra csökkent a be nem fizetett áfa mértéke. Ezzel a magyar áfarés csökkenése 2010 óta eléri a 17,9 százalékpontot – mondta az államtitkár.

Izer Norbert hangsúlyozta, a környező országokat tekintve is kiemelkedő a 2021-es érték, hiszen a 10,8 százalékos régiós átlag – Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia – továbbra is több mint kétszerese a magyar értéknek.

„Az összes uniós tagállamot figyelembe véve a 12. helyet elfoglalva, egy helyet javítottunk 2020-hoz képest. Sőt, a 2010 és 2021 közötti 17,9 százalékpontos csökkenés az EU-tagországok átlagának több mint másfélszerese, ezzel pedig Magyarország érte el a 4. legnagyobb áfaréscsökkenést a vizsgált időszakban” – fogalmazott Izer Norbert.

Kiemelte: példaértékűnek tartja a magyar megoldásokat, amelyekkel „fokozatosan, szisztematikusan tudtuk csökkenteni az áfarés mértékét. Az eredmények egyértelműen visszaigazolják, hogy helyes volt az a digitalizációt és a valós idejű adatokat előtérbe helyező út, amelyre évekkel ezelőtt ráléptünk”.

Hangsúlyozta: az elért eredményben jól követhetők voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép 2014-es, az EKÁER 2015-ös, valamint az online számla 2018-as bevezetése, majd 2020-as kiterjesztése. A magyar eredmény visszaigazolja a kormány következetes, 2010 óta követett adópolitikájának helyességét, amely a jövedelemadók alacsony szintre szorítása mellett a bevételeket elsősorban a hatékonyabb adóbeszedés révén kívánja biztosítani.

Izer Norbert szerint ezek az eredmények a kormány gazdaságfehérítő, illetve az adótudatosság fejlesztését elősegítő intézkedéseinek, az adóelkerülés súlyosságához igazított szankcióknak, valamint az adómorál jelentős javulásának is köszönhetők.

Végezetül hozzátette: a következő lépés a nyugtákról szóló általános adatszolgáltatás lesz, ami az eNyugta fejlesztésekkel kényelmessé és környezetkímélővé válik, és várhatóan 2025. január elsején lép életbe.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkabért terhelő párhuzamosan több letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Devizában kapott kölcsön kamata

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink