További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfakulcs: még több élelmiszerre javasolnak 5 százalékot

  • adozona.hu

Az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra csökkentéséről nyújtottak be törvényjavaslatot szocialista országgyűlési képviselők. Indokolásuk szerint ez javíthatna az alacsony jövedelműek életszínvonalán és hozzájárulhatna a gazdaság kifehérítéséhez.

„A Magyar Szocialista Párt 2010. óta immár tízedik alkalommal kezdeményezi az Országgyűlésnél az alapvető élelmiszerek áfa-kulcsának csökkentését” – emlékeztetnek törvényjavaslatuk indokolásában a képviselők. Hozzátéve: a javaslat aktualitását az is bizonyítja, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentése alapján 2017. január 1-jétől az alapvető élelmiszerek közül a tej, a tojás és a baromfi áfája is 5 százalékra csökkenne. A szocialisták véleménye szerint azonban mindez nem elégséges.

Az áfa mérséklése egyfelől az élelmiszerek árának csökkenését biztosítja a lakosság számára. Emellett nyilvánvalóan hozzájárul az áfa elkerülése miatt virágzó feketekereskedelem visszaszorításához, ezzel pedig az élelmiszerbiztonság növeléséhez is – fejtegetik indokolásukban a képviselők. Emlékeztetnek arra, hogy a szocialista kormányok a gazdasági válság idején csökkentették az alapvető élelmiszerek (például a tej és tejtermékek, ízesített tejek, sajtok, túrók; a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek) áfakulcsát 18 százalékra. A Fidesz ezzel szemben első intézkedéseinek egyikeként kettő százalékponttal, 27 százalékra növelte az általános forgalmi adót. A kormány ezzel a lépésével jelentős mértékben növelte a lakosság és a hazai élelmiszeripar terheit – írjál. Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának következtében az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező aktív dolgozók vagy nyugdíjasok, valamint a munkanélkülivé vált több millió ember számára a megélhetés biztosítása ma már a legnagyobb kihívásnak számít, hiszen a lakossági kiadások döntő többsége az alapvető szükségletek kielégítését szolgálja.

Az áfakulcs emeléséről általánosságban megállapítható, hogy két szereplőt érint: a többletteher viselőjét, a fogyasztót, illetve a költségvetést, ahol a többletbevétel realizálódik. Az áfa emelésének árnövelő hatása hatványozottan jelentkezik az alapvető fogyasztási cikkek esetében, hiszen azok iránt a kereslet árrugalmatlan. Ezeket a termékeket a fogyasztók kénytelenek megvásárolni, mert alapvető szükségleteiket elégítik ki. Ilyen esetben az eladók könnyebben áthántják az áfa emeléséből származó árnövekedést a fogyasztókra. Az egyre csökkenő reálértékű jövedelmek esetében ez napról napra egyre nagyobb problémát okoz a magyar családoknak – vélik az indítványozók.

Magyarországon uniós összehasonlításban is rekord mértékű az élelmiszerek áfa mértéke. Mind a kedvezményes, mind a normál kulcs hazánkban a legmagasabb. Mindemellett hazánkban a kedvezményes adókulcsú termékek köre nemcsak szűk, de ráadásul az adó mértéke is rendkívül magas, ami az EU-besorolás szerint tulajdonképpen normál kulcsnak felel meg.

Hazánkban a feketekereskedelem egyik fő oka éppen az Európában rekord mértékű áfa. A kormány áfaemelésének következtében az élelmiszeripari és mezőgazdasági ágazatban oly mértékben megnőtt a feketekereskedelem, amely óriási morális és anyagi károkat okoz a gazdaság becsületesen és tisztességesen működő szereplőinek és a költségvetésnek egyaránt. A kialakult gyakorlat rontja az átláthatóságot, ellehetetleníti a piacot, rontja a versenyképességünket és rombolja a társadalmi morált. Több nyilvános tanulmány is bemutatta már, hogy az élelmiszeripari és mezőgazdasági áfacsalások közel 130–140 milliárdos bevétel kiesést jelentenek a magyar költségvetésnek. Az elmúlt években kialakult helyzet kezelésének jó megoldása a termékek csak egy bizonyos körét érintő, ugyanakkor jelentős mértékű áfa csökkentése.

A javaslat szerinti alapvető szükségletű élelmiszerek: a tej; a fehér és félbarna kenyér, vizes zsömle és vizes kifli; az étkezési tojás; a csirkehús; a pulykahús; a ponty, valamint – a szalmonidák és az angolna kivételével – más édesvízi halak húsa; a Magyarországon is termő friss zöldség- és gyümölcsfélék (például burgonya, paradicsom, hagymafélék, sárga- és fehérrépa, zöldborsó, saláta, uborka, babfélék, káposzta, karalábé, tök, sütőtök, alma, körte, kajszibarack, cseresznye, őszibarack, szilva, földieper, málna, földi szeder, ribiszke stb.). A fenti termékek jelenlegi forgalmi adó kulcsának javasolt 5 százalékra történő mérséklésével lehetséges a tisztességes gazdálkodást, a valós piaci versenyt, a társadalmi morált romboló méreteket öltött áfacsalások visszaszorítása, valamint a lakossági terhek valós, fenntartható csökkentése. Alacsony áfa mellett – figyelembe véve a magas kockázatot és a viszonylag alacsony nyereséget – nem érdemes csalni. A csökkentésnek köszönhető gazdasági fehéredés az említett ágazatokban mindeközben jelentős bevételt jelentene a költségvetésnek. Ebből a bevételből az áfa-csökkentés egyszeri bevételkiesést okozó hatása jelentős mértékben tompítható, miközben az intézkedés valós segítséget jelentene a magyar lakosságnak.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Áfatörvény 85. § (1) pont n) alpont

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Általános forgalmi adó

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Székhely bejelentése

dr. Nagy András Zoltán

ügyvéd

Dr. Nagy András Zoltán Ügyvédi Iroda

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X