Áfa: visszaigénylés és áfamérték

Megosztás Tetszik

A helyesen kiállított számlával és az üdülési programcsomag áfájával kapcsolatban tisztáz néhány kérdést az Adózóna áfa-szakértője, Csobánczy Péter.

Gépjármű kereskedő cég raktárkészletre vásárolt személygépkocsit 2009 januárjában. A bruttó vételár 100 százalékát banki finanszírozásból fizette meg a nagykereskedő részére, melynek fedezete a gépkocsira alapított opciós vételi jog volt. A cég visszaigényelte a gépkocsi után megfizetett áfát. 2009. áprilisában a bank felmondta a finanszírozási szerződést és élt a vételi jogával és közölte a kereskedő céggel az opcióban meghatározott árat. A kereskedő cég szerződés érvénytelenségre hivatkozva megtagadta a gépkocsi birtokba adását a finanszírozó bank részére. A finanszírozó bank szerződés érvényességének és ingó kiadásának tárgyában pert indított 2009 szeptemberében. A gépkocsi kereskedelmi cég 2009 decemberében felszámolás alá került. A finanszírozó bank 2012 januárjában megnyerte az általa indított pert, melynek ítéletében kimondták, hogy 2009 áprilisában az adásvételi szerződés a finanszírozó bank és a gépjármű kereskedő cég között létrejött és akkor teljesedésbe is ment. A gépkocsi vételáráról a felszámoló fordított adózással, a 2009-ben meghatározott opciós vételárnak megfelelő bruttó értékről szóló számlát állított ki. A felszámoló helyesen állította-e ki a számlát, annak ellenére, hogy az adásvétel a felszámolás kezdő időpontja előtt létrejött és ebben az esetben nettó ár + áfa tartalmú számlát kellett volna kiállítania?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 56. §-a értelmében a fizetendő adót – fő szabály szerint – a teljesítéskor kell megállapítani. A bírósági ítélet ezt a tényt utóbb, időben visszamenőleg állapította meg. Az ítélet végrehajtásához fűződő áfa-jogi konzekvenciákat tehát – amennyiben erre az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 49. és 50. §-ában rögzített feltételek adottak – önellenőrzés útján lehet pótolni. Tekintettel arra, hogy a kérdésében vázolt ügyre vonatkozóan nincs ellentétes értemű rendelkezés, az önellenőrzést a teljesítéskor érvényes anyagi jogi rendelkezések alapján kell végrehajtani, s mivel a cég ekkor még nem állt felszámolási eljárás hatálya alatt, ezért véleményem szerint is az egyenes adózás szabályai szerint kellett volna eljárni.

Négycsillagos szálláshelyként üzemelünk. Mivel minden vendégünk részére kötelező félpanziót nyújtunk, így 18 százalékos áfát írunk a számlára mint szálláshely szolgáltatás. Sokszor előfordul, hogy továbbértékesítjük ugyanezt a szolgáltatást, üdülési programcsomag néven, ezt a csomagot a vevő egy későbbi időpontban veszi igénybe. Erről számlát állítunk ki, a kérdésem az, hogy ennek az üdülési programcsomagnak (ami tulajdonképpen ugyanaz a szálláshelyszolgáltatás, mint amit itt fizetnek ki) az áfája 18 vagy 27 százalék?

Természetesen, ha a nyújtott szolgáltatás tartalma azonos, akkor az elnevezéstől függetlenül az áfa-jogi megítélés sem különbözhet egymástól.

Ugyanakkor nem világos számomra, hogy a második esetben miért állítanak ki előre számlát, ha teljesítés csak utóbb történik, illetve az is kérdéses, hogy egyáltalán tudható-e előre a teljesítés időpontja, amit viszont a számlában ilyenkor kötelező feltüntetni.

Az sem világos továbbá, hogy ha Önök nyújtják a szolgáltatást, akkor mit kell azon a kérdésben szereplő kifejezésen érteni, hogy „továbbértékesítjük”.

Zárásként, felhívom figyelmüket még két adózási tájékoztatóra, amely az adóhatóság honlapján (www.apeh.hu) olvasható: az egyiket 2009. július 14-én tették közzé „A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás adómértéke, a szálláshely-szolgáltatással együtt nyújtott szolgáltatások áfarendszerbeli kezelése” címmel, a másikat pedig 2010. január 7-én, „A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás tartalma az általános forgalmi adó rendszerében” címmel.