A teljesítés igazolása uniós értékesítéskor

Megosztás Tetszik

Egyszemélyes kft. gyártással foglalkozik. Az elkészült termék értéke és sérülékenysége miatt a szállítást is a gyártó végzi, magántulajdonban lévő személygépkocsijával. A vevő lengyel cég. Mindkét cég rendelkezik EU-s adószámmal. Milyen dokumentum kiállítására van szükség ahhoz, hogy a gyártó igazolja a teljesítést és adómentesen értékesíthessen az EU-ban? – kérdezte olvasónk. Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.

Tavaly január 1-jétől változott a kiszállítás igazolására, így az adómentes számlázás alátámasztására vonatkozó európai uniós, illetve hazai szabályozás.

Eddig a konkrét dokumentumok nem voltak meghatározva, innentől azonban azokat a végrehajtási rendelet (vhr.) tartalmazza, melyet az Európai Unió Tanácsa 2020. január 1-jétől alkalmazandó új cikkel egészített ki. A rendelet a tagállamokban közvetlenül hatályos és alkalmazandó.

Termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása közösségen belüli termékértékesítés esetén 2020-tól című tájékoztatót a NAV honlapján találjuk, amely az új szabályokat mutatja be.

A vhr. megdönthető vélelmet állít fel arra vonatkozóan, mikor kell úgy tekinteni, hogy a terméket az egyik tagállamból egy másik tagállamba feladták vagy elfuvarozták. Fontos azonban kiemelni, hogy ha az adóalany nem rendelkezik a vhr szerinti, a vélelem fennállásához szükséges igazolásokkal, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a termék kiszállítása nem igazolt, ezáltal nem lehet adómentes. Az adóalanyoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy a VHR-ben meghatározottaktól eltérően igazolják azt, hogy a termék másik tagállamba történő feladása, elfuvarozása megtörtént. Utóbbira vonatkozóan a továbbiakban is irányadók A termék más tagállamába történő kiszállítása igazolásának módja közösségen belüli értékesítés esetén című, a NAV honlapján 2013. június 19-én megjelent tájékoztatóban foglaltak.

Ha a beszerző vagy megbízásából más adja fel vagy fuvarozza el a terméket:

Az eladó rendelkezik a beszerzőtől származó olyan írásbeli nyilatkozattal, amelyben kijelenti, hogy a terméket a beszerző vagy egy, a beszerző nevében eljáró harmadik személy adta fel vagy fuvarozta el, és amelyben szerepel a termék rendeltetési tagállama. Az írásbeli nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

− a kiállítás napját;

− a beszerző nevét és címét;

− a termékek mennyiségét és jellegét;

− a termékek megérkezésének idejét és helyét;

− közlekedési eszköz értékesítése esetén a közlekedési eszköz azonosító számát;

− a beszerző nevében a termékeket átvevő személy azonosítását (erre bármilyen, e személyt egyértelműen azonosító, utólag is ellenőrizhető adat megfelelő).

A beszerzőnek a nyilatkozatot az értékesítést követő hónap 10. napjáig kell az eladó rendelkezésére bocsátania. Ez a határidő alapvetően arra szolgál, hogy a beszerző időben az eladó rendelkezésére bocsássa a nyilatkozatot. Az eladó a fentiek szerinti nyilatkozat mellett rendelkezik legalább két, egymásnak nem ellentmondó, egymástól, valamint az eladótól és a beszerzőtől is független két különböző fél által kiállított dokumentummal a következők szerint: az alábbi A pontban felsoroltak közül kettővel; vagy az A pontban és a B pontban felsoroltak közül eggyel-eggyel.

Dokumentumok

A feladás vagy fuvarozás bizonyítékaként elfogadható dokumentumok a következők:

A.) A termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó dokumentumok, mint például

− aláírt CMR-dokumentum vagy CMR-fuvarlevél,
− hajóraklevél,
− légi teherszállítási számla,
− az áru fuvarozója által kiállított számla.

B.)

− A termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó biztosítási kötvény, vagy a termékek feladásának vagy fuvarozásának kifizetését igazoló banki dokumentumok.

− Közjogi hatóság, például közjegyző által kiállított közokirat, amely igazolja a termékek rendeltetési tagállamba való megérkezését.

− A rendeltetési tagállamban a raktár üzemeltetője által kiállított átvételi elismervény, amely igazolja a termékeknek az adott tagállamban való tárolását.

A fentiekben felsorolt dokumentumok és azon értékesítés között, amelyek adómentességét e dokumentumok igazolni hivatottak, egyértelmű kapcsolatnak kell fennállnia, tehát magukból a dokumentumokból, vagy az azokhoz szorosan kapcsolódó, azokhoz egyértelműen hozzárendelhető egyéb dokumentumokból (pl. szerződés, megrendelés) egyértelműen ki kell derülnie, hogy pontosan mely közösségen belüli értékesítéshez kapcsolódnak.

Ha mégsem követi a cég a 2020-tól ajánlott igazolási rendszert, az eddigi gyakorlatnak megfelelően is eljárhat, azaz az eddigi igazolások is alkalmazhatóak. 

Az adóhatósági gyakorlat alapján a cégeknek a következő adatokat érdemes összegyűjtenie akkor, amikor az eladó, vagy a vevő elviszi az árut (fuvarozó közbeiktatása nélkül):

• a terméket kísérő okmány (erre akár a CMR fuvarokmány is alkalmas lehet, hiszen azon a termék lényegi adatai, illetve a szállítmány útja, rendeltetési helye is szerepel, még akkor is, ha magát a CMR fuvarokmányt jellemzően nem ilyen esetekben kell kiállítani);

• a menetlevél fénymásolata;

• a szállítóeszköz rendszáma, típusa;

• a feladott termékek átvételének igazolása.

A következő dokumentumok visszaküldését érdemes a vevőtől kémi az adómentesség igazolása érdekében:

• a vevő nyilatkozata a termékek bevételezéséről a vevő raktárában;

• a raktárbevételi bizonylat (amely attól függően, hogy a vevő rendelkezik-e vállalatirányítási rendszerrel, és az képes-e kezelni, kimutatni a raktárkészletmozgást, alapvetően kétféle lehet: a rendszerből letölthető adatállomány, illetve papír alapú raktári kartonok).

A fentiekben említett dokumentumokat érdemes az eladónál házon belül összevezetni, egyeztetni az adatokat, hiszen ez is a kellő körültekintés elvének történő megfelelést célozhatja.

Javasolt átgondolni, hogy a fenti dokumentumok közül melyiket tudja beszerezni/kiállítani a kft., lehetőség szerint minél többet.