Fő- és mellékügylet, adómentesség feltételei – a Határ Diszkont-ügyben hozott EUB-ítélet megállapításai (1.)

Megosztás Tetszik

2025. augusztus 1-jén hozott ítéletet az Európai Bíróság a Határ Diszkont Kft. ügyében. Bár az ügy fő kérdése viszonylag kevés adóalanyt érint, mivel a külföldi utasok részére történő áfa-visszatérítési szolgáltatás áfajogi megítélése képezte az eljárás tárgyát, viszont az ítéletben négy olyan kérdésben nyilvánult meg a Bíróság, amely gyakorlatilag majdnem minden adózási kérdés vizsgálatakor elő szokott fordulni. Kétrészes írásunk első részében a fő- és mellékszolgáltatás kérdésében, illetve az adómentesség feltételeiben kialakított álláspontot (pontosabban a korábban kialakított álláspont összegzését) ismertetjük, majd a második részben a bizalomvédelem elvével, valamint az áfaalap megállapításával kapcsolatos kérdéseket fogjuk elemezni.

A fő- és a mellékügylet témaköre az áfa rendszerében mindig sok jogértelmezési kérdést vet fel. Különösen akkor fontos ez a kérdés, ha a fő- és a mellékügylet más-más adókulcs alá esne.

A közösségi ítélkezési gyakorlat számtalan esetben foglalt már állást az adómentes pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó adminisztratív szolgáltatások kérdéskörében. A Határ Diszkont esetében viszont kicsit más volt a tényállás.

A harmadik ország területére történő értékesítés a termékexport miatt adómentességet élvezhet, a harmadik országos magánszemély vásárlók pedig oly módon vállnak jogosulttá az adómentességre, hogy – ha igazolják a termék kiszállítását – áfa-visszatérítést kaphatnak. Ezen áfa-visszatérítési szolgáltatásért a Határ Diszkont ellenértéket kért az ügyfeleitől (a visszatérített áfa 15%-át). Ezen szolgáltatás adójogi megítélése képezte a vita tárgyát.

A felperes képviselője (egyébként szépen felépített érveléssel) elsőként arra hivatkozott, hogy a Határ Diszkont ügykezelési szolgáltatása közvetlenül kapcsolódik a termékexporthoz, ha ezt nem fogadná el a bíróság, akkor másodlagosan arra, hogy ez az áfa-visszatérítés egyébként is pénzügyi szolgáltatásként adómentes lehet. (Harmadik és negyedik kérdésként pedig a bizalomvédelem elvére hivatkozott, majd pedig az adóalap-megállapítás szabályaiban kérte az előzetes döntéshozatalt – ezen utóbbi kérdésekről a következő cikkben értekezünk).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: hogyan közelítik meg a bírósági ítéletek a fő- és mellékügylet viszonyrendszerének kérdését, valamint, hogy mire jutott az Európai Bíróság a konkrét ügyben!