Ingatlan bérbeadás és adóhatósági szankciók: késedelmi pótlék, adóbírság

Megosztás Tetszik

Az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatba számos kérdés merül fel - elméletben és gyakorlatban. Cikkünk az adóelőleg megállapítását és a tevékenységhez kapcsolódó hatósági szankciókat ismerteti.

Az ingatlanok bérbeadásáról szóló első cikkünkben a bejentési kötelezettség enyhüléséről, a bérbeadáshoz kapcsolódó áfa és szja-fizetési kötelezettségről írtunk. A folytatásban az adóelőleg megállapítását és a tevékenységhez kapcsolódó szankciókat vesszük sorra.

Adóelőleg megállapítása és megfizetése

Az adóelőleg megállapítása kétféleképpen történhet, attól függően, hogy a bérlő magánszemély vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint kifizetőnek minősülő adózó (kifizetők tipikusan a jogi személyek, gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók).

Ha az ingatlan bérlője kifizető, akkor a bérleti díjból az adóelőleg összegét a bérlő állapítja meg, vonja le és fizeti meg.  Ez esetben a bérbeadó csak a bérleti díj adóelőleggel csökkentett összegét kapja meg. Ha a bérbeadó adószámmal rendelkező magánszemély, a kifizető bérlőnek nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia a bérleti díjból, kivéve, ha ezt a bérbeadó írásban kéri. Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, a törvényben meghatározott tartalommal.

Ha az ingatlan bérlője magánszemély, vagy a kifizető az adóelőleget nem vonta le a bérleti díjból, vagy adószámmal rendelkező magánszemély a bérbeadó, akkor a bérbeadónak kell az adóelőleget megállapítania és megfizetnie negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig (ha a fizetendő összeg meghaladta a 10 ezer forintot). Ebben az esetben értelemszerűen a bérlő a teljes összeget köteles megfizetni a bérbeadónak.

Függetlenül attól, hogy az adóelőleget ki állapította és fizette meg, a bérbeadónak az adóévet követő év május 20. napjáig személyi jövedelemadó bevallást kell készítenie, amelyben figyelembe kell venni a megfizetett adóelőleget, továbbá számot kell adni az esetleges – az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény szerinti – eho fizetési kötelezettségről is.

(Ha a magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az egymillió forintot, a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a más jövedelmek után megfizetett egyéni egészségbiztosítási járulék és a százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot.)

A bérbeadási tevékenységhez kapcsolódó adóhatósági szankciók

Az adózási morál nem kiemelkedő a lakóingatlanok bérbeadása terén, ami különösen annak fényében szembetűnő, hogy az internetes adatbázisok és az ingatlanmagazinok hemzsegnek az ilyen hirdetésektől. Amit a bérbeadó az egyik oldalon igyekszik minél szélesebb körben közszemlére tenni, nem biztos, hogy szerencsés pár ezer adózatlan forint kedvéért az adóhatóság elől rejtegetni. Aki mégis ezt teszi, az az alábbi főbb szankciókat kockáztatja.

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd része.

Adóhiány esetén – nyilván a hiányzó adón felül - adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50 százaléka. Az adóbírság mértéke az adóhiány 75 százaléka, ha az adóhiány például a bevétel eltitkolásával függ össze.

Főszabály és adminisztráció

A jogalkotói cél egyértelműen a szektor és az abból származó jövedelmek fehérítése volna, egyszerűbb, jobb és tisztább üzletté kívánva tenni az ingatlanok bérbeadását.

Az ingatlan bérbeadásával kapcsolatos adminisztratív terhek enyhültek, a tevékenység néhány kivételtől eltekintve adószám igénylése és az adóhatóságnál való bejelentkezés nélkül is folytatható.

Az ingatlan bérbeadás, haszonbérbeadás általános forgalmi adó szempontjából főszabály szerint továbbra is adómentesnek minősül.

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem immár mindenképpen az összevont adóalap részeként adózik, a költségek leírásakor vagy a 10 százalékos költséghányad, vagy a tételes költségelszámolás lehetőségével élhetünk.

Az adóelőleg megállapításának és megfizetésének szabályait a bérlő alanyisága is meghatározza, míg az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség – a jövedelem mértékétől függően – korlátozott mértékben áll fenn.

Csurgay Ügyvédi Iroda/ dr. Kocsis Ádám