hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Válogatás nélkül tüzel a NAV csodafegyvere?

  • adozona.hu

A vállalkozások jelentős része kivár, amíg nem tisztázódnak az ekáerrel kapcsolatos kérdések. Nem tudják például, hogy mihez igazítsák az ekáer folyamatainak kialakítását, IT rendszerét, miről tájékoztassák külföldi partnereiket – írja blogbejegyzésében Hegedüs Sándor az RSM DTM adóüzletág-vezetője.

Az idő halad, a bizonytalanság viszont nem csökken az ekáerben – állapítja meg a jegyzetíró. Igaz ugyan, hogy 2015. január 22-én 2015. március 1-jéig elhalasztották az ekáer próbaüzemét, azóta azonban semmilyen információ nem került napvilágra az esetleges jogszabály-módosításokat illetően, holott a nyitva álló mintegy negyven nap már több mint a fele eltelt.

Az ekáer próbaüzem meghosszabbításának indoka az volt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a piaci szereplők észrevételei alapján megvizsgálja az ekáer-szabályozás módosításának lehetőségét, és az alapján ahol indokolt, javasolja az Országgyűlésnek a törvény módosítását. Ebben természetesen nagy szerepet játszott az, hogy a jogszabály megalkotása során mellőzték a társadalmi egyeztetést, aminek következtében nem kerültek napvilágra a gyakorlatban megjelenő problémák.

A jelenlegi ekáer-szabályozás egyrészről több helyen pontatlan (gondoljunk csak az és/vagy viszonyára), így nem tükrözi a jogalkotói szándékot, másrészről pedig nem számol az elméleti elgondolás gyakorlati megvalósításának nehézségeivel sem. Maga az rendszerfelület működése sem tökéletes, hiszen az gyakran akadozik, sokszor ellentmond a hatályos szabályozásnak, nem teszi lehetővé az előírások betartását. Az alábbiakban ízelítőül felsoroltunk pár olyan bizonytalanságot, amelyre a vállalkozások alig két héttel a próbaüzem vége előtt még nem kaptak választ:

  • bizományosi értékesítések megítélése,
  • a közúti fuvarozással járó és úgynevezett álló ügyletek elkülönítése,
  • mi a követendő eljárás, ha bérmunka során a bérmunkázó nem ismeri a feldolgozott, elkészített áru értékét,
  • hogyan kell eljárni, ha fuvar közben változik a szállítási cím,
  • láncértékesítések esetén az üzleti modell alkalmazását teszi lehetetlenné a jelenlegi rendszer (üzleti titkok és kapcsolati érdekek sérülése),
  • külföldi partner által megbízott logisztikai szolgáltató átrakodása esetén az információáramlás elégtelenségének a magyar vállalkozó van kiszolgáltatva,
  • logisztikai célú átrakodások hatása az ekáer bejelentési szabályok alkalmazására, a jogkövető módon működő, a jogszabály által szankcionálható fél kiszolgáltatottsága az adatokat nem megfelelő módon szolgáltató üzleti partnerei irányába.

A fentieken túl további kérdés, hogy a piaci szereplők széles köre által javasolt egyszerűsítésekre sor kerül-e:

  • a belföldi fordított adózás alá eső termékértékesítések mentesítése az ekáer bejelentési kötelezettség alól, mivel az áfa csalás ez esetben nehezen kivitelezhető,
  • a mentességi határoknál kizárólag a forgalmi érték figyelembe vétele, mivel a tömeg adatok alkalmazásának fenntartása sok esetben vállalkozások gazdálkodását megnehezítő túlzott adminisztrációhoz vezet.

Tapasztalataink szerint a vállalkozások jelentős része kivár, amíg a fenti kérdések tisztázásra kerülnek, mivel nem tudja, mihez igazítsa ekáer folyamatainak kialakítását, IT rendszerét, miről tájékoztassa külföldi partnereit. A bírságolást ugyan elhalasztották március 1-jéig, de az érdemi felkészülés még nem tudott megkezdődni, mivel a részletszabályok jelentős része ismeretlen!

Kérdés, hogy a jogalkotók tanulnak-e a korábbiakból és a jelenlegi módosításoknál alkalmazzák e ténylegesen a társadalmi egyeztetést, illetve a jogalkotásról szóló törvény ama rendelkezését, miszerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

Amennyiben ezekre nem kerül sor, akkor a NAV új fegyvere könnyen elszabadult hajóágyúként viselkedhet, rombolva a gazdasági szereplők jogos igényét a jogbiztonságra, hiszen a vállalkozások számára a lehetősége sem lesz meg annak, hogy jogkövető módon az ekáer-szabályokat betartsák. Március elsejéig az idő vészesen fogy! – figyelmeztet a blog írója. 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt cégek minősítése

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Kölcsönkövetelés leírása, ha az adós elhunyt

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink