Tőkepiaci ügyletből, kriptovalutából származó jövedelem: akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik

Megosztás Tetszik

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap tájékoztatást a NAV információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV-ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze sajtóközleményében a Niveus Consulting Group.

A pünkösdi hétvégére tekintettel a 2023-as személyijövedelemadó-bevallások határideje 2024. május 21. Eddig van tehát még idő annak átgondolására, hogy mely jövedelmek lehetnek azok, amelyek nem szerepelnek az adóhatóság által elkészített szja-bevallás-tervezetben és még be kell írni a megfelelő sorokba – figyelmeztet a Niveus Consulting Group.

Érdemes ekkor a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelmekre is gondolni, különösen mivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2024-re előirányzott adóellenőrzési terve alapján a korábbi években már megszokott, klasszikusnak tekinthető ellenőrzési célpontok mellett fokozottabb ellenőrzésre számíthatnak az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből és a kriptovalutával végrehajtott ügyletekből jövedelmet szerzők is.

Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának vezetője szerint azzal általában tisztában vannak az adózók, hogy amennyiben belföldi bankon, vagy befektetési szolgáltatón keresztül történik egy tőkepiaci ügyletből – például részvényértékesítés – származó jövedelem kifizetése, ez esetben a kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli a NAV felé, melynek következtében a NAV még az szja-bevallási tervezetben is feltünteti az ily módon szerzett jövedelem összegét.

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ha a magánszemély külföldi banknál vagy befektetési szolgáltatónál rendelkezik számlával és ennek következtében külföldről származó bevétele keletkezik, a külföldről történő kifizetésre vonatkozó adatokkal a magánszemélynek saját magának kell kiegészítenie a bevallástervezetét, hiszen az adóhatóság az szja-bevallás-tervezet készítésekor nem rendelkezik erre vonatkozó információval.

Lehetnek olyan adózók, akik úgy gondolják, hogy mivel a NAV nem rendelkezik automatikusan információval ezekről a külföldi ügyleteikről, azt akár el is titkolhatják az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi banknál és befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlákról és pénzforgalmi számlákról, több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Ennek köszönhetően ellenőrzéskor az adóhatóság akkor is be tudja gyűjteni az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó kifizetések adatait, ha a bevétel külföldről származott és az adózó eltitkolta azt – figyelmeztet a szakértő.

Szintén fontos, hogy ha az adózó ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmet vall be, akkor a kellemetlen következmények elkerülése érdekében vizsgálja meg, hogy az adott ügylet valóban megfelel-e az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szja-törvényben megfogalmazott definíciójának, mivel a kedvezményes adózás (szocho-mentesség és adókiegyenlítés) csak ebben az esetben alkalmazható. Az pedig elkerülhetetlen, hogy a magánszemély rendelkezzen az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással, mivel e jövedelemtípus vonatkozásában az adót minden esetben az adózó köteles bevallani és megfizetni. Ennek hiányában így javasolt megkeresni az érintett szolgáltatót.

A kriptoügyletekkel kapcsolatos adatokat szintén nem tartalmazza a NAV által készített szja-bevallás-tervezet, hacsak nem kifizetőtől származik a bevétel, aki erről adatot is szolgáltatott a NAV felé, azonban erre a gyakorlatban még viszonylag kevés példa mutatkozik. Ennek következtében az adózók széles köre gondolhatja, hogy a kriptoeszközzel végrehajtott ügyleteket el lehet rejteni az adóhatóság elől. Az adóhatóság azonban 2024-ben kiemelt figyelmet fordít e jövedelmek azonosítására is.

Amit az ilyen típusú jövedelmekkel kapcsolatban mindenképpen érdemes tudni, az, hogy a kriptoeszközök esetében akkor van adóztatási pont, amikor az eszköz kikerül a kriptovilágból, azaz például átváltásra kerül fiat pénzre (hagyományos pénzre, mint például a forint, dollár, euró stb.) vagy valaki eszközt vagy szolgáltatást vásárol kriptoeszközzel. Az adózók tehát csak azután számíthatnak adóellenőrzésre, miután a kriptovalutát újra fiat pénzre váltották (vagy azzal eszközt, szolgáltatást vásároltak), és ezt követően nem tettek eleget bevallási és adófizetési kötelezettségüknek.