Paypal, Revolut, Wise: le kell-e jelenteni a digitális pénzügyi szolgáltatóknál vezetett céges számlát a NAV-hoz?

Megosztás Tetszik

Cégünk rendelkezik Wise (TransferWise), Revolut és PayPal külföldi bankkivonattal. Le kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz az említett szolgáltatóknál vezetett számlákat, hogy megjelenjen a cég törzsadatán? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. számú mellékletének 1.24. pontja írja elő, hogy a cégbejegyzésre kötelezett gazdasági társaság adózó „külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját” köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni.

A 17.2. pont szerint akkor, ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét, tehát csak a cégbejegyzésre kötelezett gazdasági társaság adózó.

Mit is kell neki bejelentenie? Az adózó külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes pénzforgalmi számlaszámát, a pénzforgalmi számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a pénzforgalmi számla megnyitásának és lezárásának napját.

Az Art. nem tartalmaz saját definíciót a pénzintézetre, és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 7. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a fogalmat használja, ebből arra következtethetünk, hogy külföldi pénzintézet az Art. fogalomrendszerében a Magyarországon le nem telepedett bank és más hitelintézet, mert ha letelepedett akkor fióktelephelye útján végezheti itthon a tevékenységét. Akkor viszont itthoni, így azt meg nem adózó jelenti, természetesen területen kívülre ez nem igaz, ezek a szabályok rájuk nem vonatkoznak.

Azt, hogy mi a pénzügyi vállalkozás, szintén nem tudom, de azt igen, hogy a Hpt. 3. § (1) bekezdése szerint a pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:

a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása,

b) hitel és pénzkölcsön nyújtása,

c) pénzügyi lízing,

d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása,

e) elektronikus pénz kibocsátása,

f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak,

g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,

h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység,

i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése,

j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,

k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint

l) követelésvásárlási tevékenység.

Ebből azt feltételezem, hogy az a pénzügyi vállalkozás, aki fentieket csinálhatja.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának mások által megismert szakmai véleménye szerint a PayPal nem minősül pénzintézetnek, ezért a PayPal számlákat nem kell jelenteni a T201T nyomtatványon. (Meg kell jegyezni, ezt a NAV is rendre feltünteti állásfoglalásainak végén, hogy ez a hatósági szakmai vélemény nem bír jogi kötőerővel.), Így én is csak állpontot tudok képviselni, ami éppen nem feltétlen fogja osztani a NAV álláspontot.

Szóval akkor mik is a kérdésben szereplő ,,szolgáltatók”? Digitális pénzügyi szolgáltatók, amelyek számos szabályozási kérdést vetnek fel a Revolut, a Wise és a PayPal működésében.

2022. év elején például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntött arról, hogy mivel nem rendelkezik magyarországi banklicence-szel a Revolut, a nemzetközi vállalat mostantól nem férhet hozzá a forintalapú fizetési rendszerhez. A fogyasztók számára ez elsőre kedvezőtlen fejleménynek tűnhetett, de a szabályozói döntések pont az ő érdekeik érvényesülését hivatottak szavatolni.

Internetes portál megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank összefoglalta, hogy mik a legnagyobb nehézségek, problémák szabályozói oldalról az ilyen új digitális fizetési szolgáltatóknál.

A jegybank elsőként a határon átnyúló hitelintézeti működési forma jelentette kihívást nevezte a legfontosabbnak: ilyen a litvániai Revolut Bank UAB és a luxemburgi PayPal (Europe) S.á r.l.

Esetükben ugyanis a cégek működését nem az MNB, hanem egy másik EGT-tagállamban székelő jegybank/pénzügyi felügyelet engedélyezi és ellenőrzi. Így például a cégek tőkeerejét, belső folyamatainak szabályozottságát, személyi, tárgyi feltételeinek meglétét, informatikai, illetve a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás kiszűrésére vonatkozó biztonságosságát közvetlenül nem látják.

Ebből nekem az következik, hogy a jegybank ezeket hitelintézeti működési formába sorolta, így megfelelnek a Hpt. tevékenységi és fogalmi feltételeinek. De azt is mondhatom, hogy a kérés lényege, hogy a kérdésben szereplő digitális pénzügyi szolgáltatók megfelelnek-e a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 7. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás fogalmának, illetve a kérdésben megfogalmazott „cégünk rendelkezik Wise (TransferWise), Revolut és PayPal külföldi bankkivonattal”, ebben az esetben vélhetően megfelel a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások fogalomrendszerének. Természetesen ez csak álláspont és vélemény.