Osztalék kifizetése készpénzben cégnek

Megosztás Tetszik

Van-e akadálya annak, hogy több millió forint összegű osztalékot készpénzben fizessen ki a cég gazdasági társaság tulajdonosa részére? – kérdezte az Adózóna olvasója. Antretter Erzsébet szenior menedzser, a Niveus Consulting Group szakértője válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Gazdasági társaság osztalékot fizetne ki a tulajdonos részére, amely egy másik gazdasági társaság. Mindkét cég mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az ügyvezető készpénzben szeretné az osztalékot kifizetni a magas bankköltség elkerülése miatt. Arra hivatkozik, hogy az Art. 114. §-a szolgáltatást és termékértékesítést említ, az osztalékfizetés pedig nem szerződésben meghatározott szolgáltatás, nem termékértékesítés. Így szerinte nincs akadálya annak, hogy a több millió forint összegű osztalékot készpénzben fizesse ki a cég. Kérem, szíveskedjen választ adni arra, elfogadható-e ez az érvelés, illetve ennek alkalmazása esetén milyen szankció várható?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 114. §-a alapján:

"[Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség] 

(1) A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított tizenöt napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon pénzforgalmi számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.

(2) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, és ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.

(3) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.”

Emellett az Art. 40. § szerint:

„[Készpénzfizetés bejelentése]

A készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.”

A fentiek alapján minden belföldi gazdasági társaság pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett Magyarországon. Ezt nem befolyásolja az a tény sem, hogy mikrogazdálkodó beszámolót készít-e. A kérdésből nem derül ki, hogy az osztalékban részesülő tulajdonos Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság-e, de amennyiben igen, akkor ő is pénzforgalmi számla nyitására kötelezett Magyarországon. 

Azzal egyetértek, hogy a 114. § (3) bekezdés szerinti másfél milliós korlát csak a szolgáltatásnyújtások és termékértékesítések ellenértékére vonatkozik, így az osztalékfizetésre nem. Ugyanez igaz az Art. 40. §-ban előírt készpénzfizetésre vonatkozó bejelentési kötelezettség esetében is, hiszen ott is szolgáltatásnyújtás ellenértékére vonatkozik a bejelentési kötelezettség.

Ugyanakkor a 114. § (2) bekezdése alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével – köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani. Ez az előírás pedig az osztalékfizetésre is vonatkozik.

Tehát az osztalékfizetést is a pénzforgalmi számláján köteles a gazdasági társaság lebonyolítani, kivéve, ha annak teljesítésére a házipénztárból kerül sor.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) d) pontja és (8) bekezdése alapján a számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot, amelyben rendelkezni kell legalább

– a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről,

– a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól,

– a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról-

– a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről,

– a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről,

– a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról,

– a pénzszállítás feltételeiről

– a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és-

– a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

A fentiek szerint az osztalékfizetésre akkor van lehetőség a házipénztárból, ha arra ott megfelelő mennyiségű készpénz áll rendelkezésre, összhangban a napi készpénz záró állomány maximális mértékével, és a pénzkezelési szabályzat lehetővé teszi a házipénztárból történő osztalékfizetést.

Ugyanakkor, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerint a mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít. Ebből következően pénzkezelési szabályzatot készítésére sem köteles. Amennyiben azonban ennek ellenére lenne pénzkezelési szabályzat, akkor a házipénztárból történő osztalékfizetésre csak azzal összhangban kerülhetne sor.

Összegezve a fentieket: amennyiben a házipénztárban levő készpénzállomány azt lehetővé teszi, akkor van lehetőség a készpénzben történő osztalékfizetésre. Ehhez nem kapcsolódik bejelentési kötelezettség. A készpénzfelvételnél azonban a megfelelő bizonylatokról mindenképpen gondoskodni kell. Azt pedig érdemes mérlegelni, hogy a többmilliós készpénzállomány és kifizetés felkeltheti az adóhatóság figyelmét.