adozona.hu
Könyvelő iratmegőrzési kötelezettsége szerződésbontás után
//adozona.hu/adozas_rendje/Konyvelo_iratmegorzesi_kotelezettsege_szerz_6ZDIDS
Könyvelő iratmegőrzési kötelezettsége szerződésbontás után
Egy cég úgy dönt, felbontja a szerződést a könyvelőjével, akit arra kér, hogy miután átadta a könyvelési bizonylatokat, beszámolókat, minden egyéb iratot, ami a céggel kapcsolatos, törölje a könyvelőprogramból a céget és annak adatait. Megteheti a könyvelő, hogy törli a távozó cég adatait, vagy azok közül vannak, amelyeket köteles megőrizni? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A könyvelői munkából adódó felelősség kettős: magánjogi és közjogi – szögezte le szakértőnk válasza elején. Ami azonban nagyon lényeges, hogy a közvetlen felelősség alanya kizárólag a könyvelt jogi személy. A könyvelői felelősség tehát közvetett, bár a megrendelő sok esetben előszeretettel próbálja áthárítani a felelősségét a könyvelőre. A háttér-dokumentáció sokszor azért szükséges, hogy egy esetleges vita, kártérítési igény során a könyvelő meg tudja magát védeni.
A kérdésben nagyon fontos szerepe van a szerződésnek. Abban az esetben, ha az adózó úgy gondolja, hogy a könyvelő őrizze az iratokat, azt a szerződésben érdemes rögzíteni. Egyébként a könyvelő a könyvelés/szerződés megszűnése után átvételi elismervénnyel adja vissza a dokumentumokat az adózónak. A kérdésben szereplő konkrét esetben javasolt a törlési kérést is írásba foglalni.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) azt rögzíti, hogy az adózónak kell megőrizni az adatokat az elévülési időig (Art. 78. § (3) bekezdés). Tehát nem a könyvelőre telepíti a felelősséget.
A fentiekből úgy tűnik, hogy – hacsak a könyvelő cég szerződéséből nem következne az adatok megőrzésének kötelme – a megszűnés után, ha a könyvelő visszaszolgáltatta az iratokat, átadta az elektronikus anyagokat, nem kell őriznie semmit a továbbiakban.
Ugyanakkor jó pár jogvita ismert, amikor nagy segítség volt, hogy a könyvelő rendelkezett különféle könyvelési dokumentumokkal. Így érdemes az Art. szerinti elévülési időn belül megőrizni a szükséges dokumentációkat – véli szakértőnk.
Hozzászólások (4)
Felejtsük már el a PDF fájlokat, meg a nyomtatott információt. Az a könyvelő, aki adatvagyont semmisít meg, azzal kárt okoz, mert az adatvagyon nem az övé, hanem az ügyfélé.
A GDPR-nak ehhez semmi köze.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18.§ (6)n bekezdése a beszámoló beküldőjére is iratmegőrzési terhet ró. Ha a beszámoló közzétételére a könyvelő - mint, ahogy ez elég sok esetben történik: egyedileg vagy a könyvelési szerződésben rögzített módon - meghatalmazást kap a cégtől, akkor a könyvelési szerződés felbontása után ez a kötelem továbbra is fennáll:
"Ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni."
Tehát a kötelem arra a természetes személyre vonatkozik, aki közzétette a beszámolót.
Ha a könyvelő nem kívánja vagy nem tudja ezt a kötelmet a továbbiakban vállalni, akkor ezt (s természetesen a hozzá tartozó dokumentumokat is) szerződéses alapon át kell adni valakinek.
dr. Sallai Csilla
A könyvelési szerződésben részletesen érdemes kitérni az együttműködés utáni időszakban a könyvelő által átadandó és a könyvelőnél maradó adatok, információk sorsára, kezelésére. Szinte kivitelezhetetlen a gyakorlatban a volt ügyfélre vonatkozó teljes elektronikus adatállomány visszaszolgáltatása vagy törlése, hiszen a könyvelőiroda teljes - jellemzően 2-5 szintű - mentési rendszeréből kellene kiválogatni egy adott (volt) ügyfél adatit. Sőt, a GDPR megfelelő alkalmazásához szét kellene válogatni a személyes adatokat és céges adatokat. Az adatállományok belső struktúrája miatt ez is szinte tehetetlen.
Ezért nincs más út, mint a mai gyakorlatnál sokkal részletesebb és mindkét fél érdekeit figyelembe vevő szerződéses szabályozás, amely nem csak az együttműködés időszakára, hanem az azt követő időszakra is gondol.
Ezzel a kérdéssel összefüggésben jelentkezik az a kérdés, hogy a könyvelő adatkezelő vagy adatfeldolgozó. Amennyiben ugyanis adatfeldolgozónak minősül, úgy a rendelet 28. cikke alapján a személyes adattokat az adatfeldolgozás megszűnését követően nem kezelheti. A GDPR sajnos nem rendezi megnyugtatóan azt a helyzetet, hogy jogvita esetére kezelhető e még az adat jogos érdek jogalapon. Amennyiben igen, abban az esetben mi annak az önálló jogalapja ?