hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Könyvelő iratmegőrzési kötelezettsége szerződésbontás után

  • adozona.hu
4

Egy cég úgy dönt, felbontja a szerződést a könyvelőjével, akit arra kér, hogy miután átadta a könyvelési bizonylatokat, beszámolókat, minden egyéb iratot, ami a céggel kapcsolatos, törölje a könyvelőprogramból a céget és annak adatait. Megteheti a könyvelő, hogy törli a távozó cég adatait, vagy azok közül vannak, amelyeket köteles megőrizni? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A könyvelői munkából adódó felelősség kettős: magánjogi és közjogi – szögezte le szakértőnk válasza elején. Ami azonban nagyon lényeges, hogy a közvetlen felelősség alanya kizárólag a könyvelt jogi személy. A könyvelői felelősség tehát közvetett, bár a megrendelő sok esetben előszeretettel próbálja áthárítani a felelősségét a könyvelőre. A háttér-dokumentáció sokszor azért szükséges, hogy egy esetleges vita, kártérítési igény során a könyvelő meg tudja magát védeni.

A kérdésben nagyon fontos szerepe van a szerződésnek. Abban az esetben, ha az adózó úgy gondolja, hogy a könyvelő őrizze az iratokat, azt a szerződésben érdemes rögzíteni. Egyébként a könyvelő a könyvelés/szerződés megszűnése után átvételi elismervénnyel adja vissza a dokumentumokat az adózónak. A kérdésben szereplő konkrét esetben javasolt a törlési kérést is írásba foglalni.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) azt rögzíti, hogy az adózónak kell megőrizni az adatokat az elévülési időig (Art. 78. § (3) bekezdés). Tehát nem a könyvelőre telepíti a felelősséget.

A fentiekből úgy tűnik, hogy – hacsak a könyvelő cég szerződéséből nem következne az adatok megőrzésének kötelme – a megszűnés után, ha a könyvelő visszaszolgáltatta az iratokat, átadta az elektronikus anyagokat, nem kell őriznie semmit a továbbiakban.

Ugyanakkor jó pár jogvita ismert, amikor nagy segítség volt, hogy a könyvelő rendelkezett különféle könyvelési dokumentumokkal. Így érdemes az Art. szerinti elévülési időn belül megőrizni a szükséges dokumentációkat – véli szakértőnk.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (4)
Ruszin Zsolt

Felejtsük már el a PDF fájlokat, meg a nyomtatott információt. Az a könyvelő, aki adatvagyont semmisít meg, azzal kárt okoz, mert az adatvagyon nem az övé, hanem az ügyfélé.

A GDPR-nak ehhez semmi köze.

Stallum

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18.§ (6)n bekezdése a beszámoló beküldőjére is iratmegőrzési terhet ró. Ha a beszámoló közzétételére a könyvelő - mint, ahogy ez elég sok esetben történik: egyedileg vagy a könyvelési szerződésben rögzített módon - meghatalmazást kap a cégtől, akkor a könyvelési szerződés felbontása után ez a kötelem továbbra is fennáll:
"Ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni."
Tehát a kötelem arra a természetes személyre vonatkozik, aki közzétette a beszámolót.
Ha a könyvelő nem kívánja vagy nem tudja ezt a kötelmet a továbbiakban vállalni, akkor ezt (s természetesen a hozzá tartozó dokumentumokat is) szerződéses alapon át kell adni valakinek.
dr. Sallai Csilla

Stallum

A könyvelési szerződésben részletesen érdemes kitérni az együttműködés utáni időszakban a könyvelő által átadandó és a könyvelőnél maradó adatok, információk sorsára, kezelésére. Szinte kivitelezhetetlen a gyakorlatban a volt ügyfélre vonatkozó teljes elektronikus adatállomány visszaszolgáltatása vagy törlése, hiszen a könyvelőiroda teljes - jellemzően 2-5 szintű - mentési rendszeréből kellene kiválogatni egy adott (volt) ügyfél adatit. Sőt, a GDPR megfelelő alkalmazásához szét kellene válogatni a személyes adatokat és céges adatokat. Az adatállományok belső struktúrája miatt ez is szinte tehetetlen.
Ezért nincs más út, mint a mai gyakorlatnál sokkal részletesebb és mindkét fél érdekeit figyelembe vevő szerződéses szabályozás, amely nem csak az együttműködés időszakára, hanem az azt követő időszakra is gondol.

dr. Kéri Ádám

Ezzel a kérdéssel összefüggésben jelentkezik az a kérdés, hogy a könyvelő adatkezelő vagy adatfeldolgozó. Amennyiben ugyanis adatfeldolgozónak minősül, úgy a rendelet 28. cikke alapján a személyes adattokat az adatfeldolgozás megszűnését követően nem kezelheti. A GDPR sajnos nem rendezi megnyugtatóan azt a helyzetet, hogy jogvita esetére kezelhető e még az adat jogos érdek jogalapon. Amennyiben igen, abban az esetben mi annak az önálló jogalapja ?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink