Kinek, és hogyan kell bejelentkeznie az adóhatósághoz?

Megosztás Tetszik

Adóköteles tevékenységet csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján. Ebből következik, hogy az adózó – adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében – köteles az adóhatósághoz bejelentkezni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) információs füzetben részletezi, mely esetekben, kinek, hogyan kell bejelentkeznie az adóhatósághoz.

Bejelentkezés, adószám-megállapítás

Az adózónak, ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap) benyújtásával kell kérnie az adószám megállapítását, amellyel egyúttal teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.

Ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, akkor a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kell kérnie az adószám megállapítását, amellyel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.

Ha az adózó bíróság által nyilvántartandó jogi személynek vagy ilyen szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősül, adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kell igényelnie, amellyel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.

Ha az adózó adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem tartozik az előbbi három körbe (egyablakos bejelentkezés), akkor bejelentkezési kötelezettségét a tevékenység megkezdését megelőzően, közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban kell teljesíteni. Ha az adózó – jogszabálysértő módon – a tevékenység megkezdését követően jelentkezik be az adóhatóságnál, a tevékenység kezdő időpontját is köteles írásban jelezni.

A cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adó- és vámhatósággal azokat az adatokat, amelyek a cégbejegyzés, bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartásba vétele során, valamint a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve az általános forgalmi adó alanya által tett, illetve az átalányadó választására vonatkozó nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is.

A NAV az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve az általános forgalmi adó alanyának nyilatkozata alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósággal, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósággal az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról.

Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását akkor tagadja meg, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok, illetve hiányosak, vagy az adóregisztrációs eljárás során megállapítja, hogy az adószám megállapításának törvényi akadálya áll fenn. Az adószám megállapításának megtagadásáról szóló véglegessé vált határozat egy példányának megküldésével értesíti a NAV a cégbíróságot, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróságot, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot.

Az adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az adózót, és adószámot állapít meg számára. Az NAV-hoz közvetlenül bejelentkező adózó, a törzskönyvi jogi személy, valamint a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózó késedelmes bejelentkezése esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával állapítja meg. Az adószámot a cégjegyzékbe, a törzskönyvi és a bírósági nyilvántartásba be kell jegyezni.

A cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan, hanem - az Art. 19. paragrafusában rögzített – úgynevezett adóregisztrációs eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózó által bejelentett – és a cégbíróság által elektronikus úton továbbított – valamint a nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, elsősorban informatikai úton megvizsgálja, hogy a bejegyzendő cég vezető tisztségviselőivel, cégvezetőivel, illetőleg képviseletre jogosult tagjaival, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező taggal, vagy részvényessel, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely taggal vagy részvényessel, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a taggal vagy részvényessel szemben fennáll-e olyan, törvényben meghatározott akadály, amely kizárja azt, hogy a cég részére az adóhatóság adószámot állapítson meg.

Az adóregisztrációs eljárás lefolytatására főszabályként – ha a cégbíróság által továbbított adatok alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen a törvényben rögzített akadályok egyike sem valószínűsíthető – egy munkanap alatt sor kerül. Ennek előfeltétele, hogy a bejegyzendő cég valamennyi vezető tisztségviselőjének és az adóregisztrációs eljárás szempontjából releváns tagjának a magyar állami adó- és vámhatóság által megállapított adóazonosító száma az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álljon, vagyis, hogy ezen azonosítókat a kérelmező a cégbírósághoz benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben hiánytalanul és hibátlanul feltüntesse. Amennyiben az egy munkanapos határidő alatt valamely akadály fennállása valószínűsíthető, úgy az eljárás lefolytatására nyolc munkanapon belül kerül sor.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóregisztrációs eljárás során az adózót a részére képzett technikai azonosító számon tartja nyilván, amelyet az adószám megállapítása iránti kérelem végleges elutasítása esetében törölni kell. Ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adózó adószámának megállapítására nem került sor az egy munkanapos határidőn belül, ezen értesítéssel együtt közli a cégbírósággal és a cégbíróság útján az adózóval a technikai azonosító számot. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével teljesíti.

A technikai azonosító szám kizárólag az adózó állami adó- és vámhatóság által történő nyilvántartására szolgál, gazdasági tevékenység folytatására, számlakibocsátásra nem jogosít.

A NAV a tárhelyet igénybe nem vevő adózót a nyilvántartásba vételéről harminc napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról.

Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie.

Bejelentési kötelezettség

Az NAV-hoz bejelentendő adatok körét az Art. 1. melléklete tartalmazza. Ez alapján az adózónak az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelentenie

1. nevét (elnevezését), rövidített cégnevét,

2. természetes személy adóazonosító jelét,

3. külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,

4. címét, székhelyét, a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit,

5. a cég honlapján való közzététel esetén a cég elektronikus elérhetőségét, honlapját,

6. több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helyét,

7. székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének és határozott idejű jogviszony esetén a megszűnésének időpontját,

8. létesítő okiratának (alapító okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét, számát, a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyvvizsgálójának nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, e jogviszony keletkezésének és határozott idejű jogviszony esetén a megszűnésének időpontját, a képviselő adóazonosító számát, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős,

9. gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását,

9.1. cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúra szerint,

9.2. egyéni vállalkozók esetén ÖVTJ szerinti ÖVTJ-kódok szerint,

9.3. az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját,

10. a statisztikai számjelet,

11. a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának, tulajdonosainak cégnevét, nevét, székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, a zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényesének cégnevét, nevét, székhelyét, telephelyeit, lakóhelyét, adóazonosító számát, továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetében azt a tényt, ha a tag, részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag, részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik,

12. a természetes személy adózó levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével –, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét, székhelyét,

13. iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt,

14. jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát,

15. az önálló tevékenységet folytató természetes személy tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék mellett folytatott tevékenység),

16. az általános forgalmi adó alanya részére előírt nyilatkozatot,

17. átalányadó választását,

18. választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napját,

19. közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét,

20. a cégbíróságon keresztül bejelentkező adózók esetén a jegyzett tőkéjének összegét,

21. külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás megnevezését, székhelyét, cégjegyzék számát, nyilvántartási számát,

22. magyarországi tényleges üzletvezetési helyét, ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg,

23. bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósági nyilvántartási számát, a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet,

24. a cégbíróságon keresztül bejelentkező gazdasági társaság adózó külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját.

Utalva a fenti felsorolás 16. pontjára, az adózónak adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkoznia kell az áfatörvényben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, s arról is, ha kizárólag adómentes tevékenységet végez, vagy ha az adómegállapítás valamely különös módjának alkalmazásáról döntött.

Az egyéni vállalkozó adózónak a bejelentkezéssel egyidejűleg, a cégbíróságon keresztül bejelentkező adózónak a bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz írásban be kell jelentenie:

1. iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha az adózó bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt,

2. jogelődjének adóazonosító számát,

3. a közös vállalat tulajdonosának, tulajdonosainak adóazonosító számát, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a közös vállalat adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonosa esetén az adóazonosító jel közlése végett a törvényben meghatározott adatokat,

4. a természetes személy adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével,

5. a cégbírósághoz be nem jelentett, az Art. 7. paragrafusának 47. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét,

6. székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének és – határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját.

A cégbíróságon keresztül bejelentkező gazdasági társaság adózónak a bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül kell az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelentenie külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját.

A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell jelentenie az állami adó- és vámhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított tizenöt napon belül kell megtenni.

Kinek nem kell bejelentkeznie?

2018. január 1-jétől az áfatörvény 257. paragrafusa mentesülési szabályokat fogalmaz meg az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól.

Nem kell bejelentkeznie a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett, belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalanynak, aki (amely) belföldön

a) kizárólag az áfatörvény 95. paragrafusa szerinti adómentes termékimportot megalapozó, az áfatörvény 89. paragrafusa szerinti termékértékesítést teljesít, és az adómentesség érvényesítéséhez közvetett vámjogi képviselőt hatalmaz meg,

b) kizárólag adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít, feltéve, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól, vagy a terméket az állami adó- és vámhatóság a közösség területén kívülre kilépteti, illetve

c) kizárólag adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít az áfatörvény 89. paragrafusa szerint a közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg, feltéve, hogy a közösség másik tagállamában gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett, Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany az áfatörvény 45/A paragrafusa szerinti szolgáltatásnyújtása tekintetében, feltéve, hogy adófizetési kötelezettségét

a) a közösség területén letelepedett adóalany a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti,

b) a közösség területén nem letelepedett adóalany a választása szerinti

tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369. cikkeiben vagy a 369a-369k cikkekben foglaltaknak.

Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól az az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy adóalany, aki kizárólag az áfatörvény 86. paragrafus (1) bekezdésének l) pontja szerinti adómentes szolgáltatást nyújt, feltéve, hogy nem él az áfatörvény 88. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja szerinti választási jogával és az áfatörvény 257/B paragrafusa szerint közösségi adószám kiváltására nem kötelezett.

Közösségi adószám

A NAV a közösségi kereskedelemben érintett adózónak bejelentés vagy kérelem alapján – a bejelentés vagy kérelem előterjesztésének, de legkorábban az adószám megállapításának napjával – közösségi adószámot állapít meg. A közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is elő lehet terjeszteni.

(A közösségi adószám kiváltására vonatkozó rendelkezéseket 2018. január 1-jétől az áfatörvény 257/B paragrafusa tartalmazza.)

Közösségi adószámmal annak az adózónak kell rendelkeznie, aki az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot folytat. A közösségi adószám igénylésének szabályait önálló információs füzet (27. számú) tartalmazza. Az unió más tagállamából történő termékbeszerzés tekintetében különleges adózói kör áfa adózásának alapvető szabályait – ideértve az ezzel kapcsolatos bejelentkezést is – szintén önálló információs füzet (17. számú) tartalmazza.