adozona.hu
Ki zárhatja be az adózási kiskapukat?
//adozona.hu/adozas_rendje/Ki_zarhatja_be_az_adozasi_kiskapukat_AB3BHU
Ki zárhatja be az adózási kiskapukat?
Tetszik
Az Alaptörvény T) cikke értelmében kötelező magatartási szabályt csak a jogalkotó alkothat. Ennek ellenére elterjedt gyakorlat, hogy az adóhatóság az ellenőrzési eljárásaiban maga határoz meg kötelező magatartási szabályokat a törvényben nem szabályozott esetekben. Ezeket a kvázi jogszabályokat pedig eredményesen viszi keresztül a bíróságokon. Angyal József kommentárja.
A költségvetés évek óta növekvő pénzéhsége következtében a NAV csak úgy tudja teljesíteni bevételi elvárásait, ha tudatosan megkerüli a törvényekben foglalt szabályokat és saját „láthatatlan, nem létező” jogszabályok alapján bírságol. Ehhez persze szüksége van a bíróságok támogatására. 2003-tól indult el az a folyamat, amikor a bíróságok úgy „erősítettek”, hogy volt APEH jogászokat vagy büntetőbírókat foglalkoztattak bíróként. Adószakértői körökben ismertek voltak, kik azok a bírók, akikhez ha odakerült az ügy, akkor esély sem maradt a jogszabályokban foglaltak kikényszerítésére. A kereset benyújtásakor már előre meg lehetett fogalmazni az ítéletek indoklását is. Ez így nézett ki:
Nyilvánvaló, helytálló, egyértelmű (itt következik egy idézet az adóhatósági határozatból), Téved a felperes (itt következik egy idézet a keresetből).
A közelmúltban is született ilyen ítélet üzletszerű ingó témában a Budapest Környéki Törvényszéken: 6.K.32.647/2011/6. dr. Szivák József bíró.
Az ilyen bírók „szentesítették” vagyonosodási ügyekben a bevétel (4. § (2) bekezdés) szja törvénybeli fogalmával szemben a köznapi fogalmat: bevétel a saját bankszámláról felvett készpénz, áfa ügyekben az áfa levonási jog korlátozását lehetővé tevő adóhatósági „önálló gondolatokat” (nem hiteles a számla), az üzletszerűség szja törvénybeli fogalmának hatályos rendelkezésével szemben a már hatályon kívül helyezett szöveg alkalmazását. Áfa adóalanyiság kérdésében az adószám nélküli magánszemély adóalany is, meg nem is, mint a mesében. Ha fizetendő áfáról van szó, akkor a magánszemély adóalany, ha levonható áfáról van szó, akkor nem.
A bíróságok tekintélyének helyreállítás érdekében szükség lenne egy megtisztulási folyamatra. A bírói függetlenség nem azt jelenti, hogy kritika nélkül alávetik magukat az adóhatóság önkényes, jogszabályi alapot nélkülöző jogértelmezéseinek. Jó példa erre az Európai Bíróság közelmúltban nyilvánosságra került ítélete. A NAV sietve kommentálta: ez rá nézve nem kötelező, még gondolkodik. Min is? Az Európai Bíróság az Európai Unió legfőbb jogértelmező szerve. Az áfa irányelvvel kapcsolatosan kiadott jogértelmezése a címzett nemzeti bíróságra kötelező (!). Tehát felesleges várnia az adóhatóságnak arra, hogyan fog dönteni levonható áfa ügyekben a bíróság. Sem a bíróságoknak, sem az adóhatóságnak nem maradt mozgástere azokban az áfa ügyekben, amikor a számlakibocsátó az áfát megfizette.
Az Art. 130. § kizárja azt, hogy ha fizetendő áfáról van szó, akkor hiteles a számla, ha levonható áfáról van szó, akkor ugyanaz a számla már nem hiteles. Az adóhatóság jogalkalmazó. Mivel számára az Európai Bíróság értelmezte az áfa irányelvet az adólevonási jog korlátozása tekintetében, ezért innentől kezdve nincs mérlegelési lehetősége. Téved az adóhatóság, amikor közleményében vitatta, hogy a már lezárt ügyekben nincs jogorvoslati lehetőség. Azokban az ügyekben, amelyekben a NAV úgy korlátozta az adólevonási jogot, hogy a számlakibocsátó befizette az áfát, a határozat egyértelműen jogsértő. Ha bíróság felülvizsgálta a jogerős határozatot, akkor perújítást lehet kezdeményezni, hiszen az Európai Bíróság nem csak az adóhatósági gyakorlatot marasztalta el, hanem az EU áfa irányelvvel ellentétes hazai bírósági gyakorlatot is. A bíróság által el nem bírált ügyekben felügyeleti intézkedés iránti kérelmet lehet benyújtani, a jogerős határozat felülvizsgálatát kérve.
Vannak olyan ügyek, ahol fel sem merül az áfa eltitkolás (eladó befizette), mégis korlátozza a NAV az áfa levonási jogot, méghozzá az utóbbi időben tömegével. Például előbb szállítják le az áru egy részét, mint a számlán szereplő teljesítési időpont, máris hiteltelen a számla a NAV-nak. A mezőgazdasági termelő cégén keresztül értékesíti a terményt. A NAV arra hivatkozva, hogy nem történt szállítás a termelő és saját cége között, hiteltelennek minősíti a számlát és adóhiányként állapítja meg a levont áfát annak ellenére, hogy az számlakibocsátó befizette. Ráadásul még a nem létező adóeltitkolásra hivatkozva 50 százalék adóbírságot és késedelmi pótlékot állapít meg. Pedig ezekben az esetekben nemhogy nincs adóeltitkolás, de a NAV kétszeres áfa bevételhez, jogtalan előnyhöz jut. Emiatt egy percig se gondolkozzanak azok, akiknél korábbi áfa adóellenőrzés során úgy korlátozta a NAV (APEH) az áfa levonási jogot, hogy a számlakibocsátó befizette az áfát. Azonnal meg kell indítani a jogorvoslati eljárást (felügyeleti eljárás, perújítás), mert ez csak egy bizonyos időkorláton belül tehető meg.
| Bérkompenzáció 2012 különszám – amit eddig nem tudott, vagy nem értett |
|
Július 4-én jelent meg az Adózóna Bérkompenzáció 2012 különszáma, ami választ ad számos problémás kérdésre. Az exkluzív különszámot kizárólag az Adózóna előfizetői kapják meg! A kiadványt digitális formátumban (pdf) kapja meg, amit a gépén elmenthet, majd kinyomtathat vagy másoknak továbbíthat.
Ízelítő a tematikából: - Ki jogosult bérkompenzációra?
|
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)