adozona.hu
Készpénzfizetés szabályozása: kinek kell résen lenni?
//adozona.hu/adozas_rendje/Keszpenzfizetes_szabalyozasa_kinek_kell_res_ZTNPNN
Készpénzfizetés szabályozása: kinek kell résen lenni?
Kapcsolódó jogszabályok
Tetszik
A készpénzfogralom szabályozásáról szóló cikksoroztunk befejező részében azt tisztázzuk, hogy mely szerződésekre vonatkozik a szabályozás,
A készpénzforgalom korlátozásával összefüggő 2013-as szabályok témájában a cikksorozat első részében a készpénzforgalom korlátozásának és egyes készpénzkifizetések bejelentéseinek szabályait részleteztük. A sorozat második cikke a készpénzforgalom korlátozására vonatkozó szabályok alkalmazásának gyakorlati kérdései közül a szabályozással érintett tárgyi és személyi kört, az ellenérték és az ügylet értelmezését érintette. Jelen cikkben pedig ennek folytatásaként a szerződéseknek a készpénzforgalom korlátozásával összefüggő kérdéseit foglaljuk össze.
Mely szerződésekre vonatkozik a szabály?
A rendelkezések értelmében a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződésére, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként teljesített készpénzszolgáltatásra vonatkoznak.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) külön nem definiálja a szabály alkalmazása szempontjából a szerződés fogalmát, ezért ennek meghatározásánál a polgári jog szabályaiból kell kiindulni. A Ptk. alapján az a megállapodás tekinthető szerződésnek, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Vagyis a szerződő felek között teljesítés, azaz polgári jogi értelemben vett szolgáltatás és ellenszolgáltatás történik.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
egyetlen cikket sem tudok végigolvasni a két hetes próbaidőszak alatt. Mire fogok előfizetni ? Olvasom számos sorstársam régi/új panaszát, akik haqonlóan jártak. Nincs megoldás ?? Előfizetéssel is csak a hozzászólásra lesz lehetőségem ??
A készpénzforgalommal kapcsolatos szabályok tekintetében biztosra vehető, hogy nem csak az eddigi szabályozási próbálkozások fogják tarkítani ennek a témának a „történelmét”, hanem a jövőben is újra és újra napirendre fog kerülni. A készpénzforgalom jelentős aránya szabályozástól függetlenül is szükségessé tenné a fizetési forgalmak áttekintését és átstrukturálását oly módon, melynek révén jelentősen csökkenthető a készpénzfizetési forgalom nagyságrendje. Ugyanakkor amit e tárgykörben az adórendszer kereteiben, annak eszközrendszerével próbálnak időről-időre korlátok közé szorítani, ill. részben a gazdaság fekete-szürke részét igyekeznek átláthatóbbá tenni, az alapproblémának csak egy része.
Kétségtelen, hogy a nem kellően kidolgozott, többször bevezetett, majd eltörölt, majd új próbálkozás keretében bevezetésre kerülő jogszabályok komolytalanná teszik a jogalkotó és az adóhatóság szándékát és törekvését a szabályozás célja elérése tekintetében, és ezzel – több más kedvezőtlen hatása mellett - fokozza azt a belső késztetést, hogy "minek betartani a szabályt?", s ezáltal hozzájárul az adózási fegyelem további lazulásához is.
A készpénzforgalom korlátozására vonatkozó szabályozás alkotmányossága erősen megkérdőjelezhető, mégis a cikksorozattal azok számára kívántam iránymutatást, támogatást adni, akik úgy gondolják, hogy a jogállamiság része az is, hogy egy hatályos jogszabályt betartsanak, lehetősége(i)khez mérten megpróbáljanak betartani mindaddig, amíg az hatályos.
Sajnálatos, hogy sem a jogalkotó, sem pedig az adóhatóság nem látja szükségesnek, hogy egy, az adózók jelentős hányadát érintő szabályozás kapcsán tájékoztatást, iránymutatást adjon, vagy intézkedjen a szabály módosításáról, hatályon kívül helyezéséről, és ne pusztán szakmai pro- és kontrák legyenek azok, amelyek hozzásegíthetik az adózókat ahhoz, hogy kialakítsák a maguk álláspontját a kérdésben.
Akár Alaptörvénybe ütköző egy rendelkezés, akár nem, akár kellően szofisztikált a jogszabály az adókötelezettség teljesítéséhez, akár nem, az adózóknak mindenkor megvan az a joguk, hogy döntsenek arról, hogy a saját adóügyeikben egy hatályos rendelkezést be kívánnak-e tartani vagy sem, felvállalva annak minden esetleges konzekvenciáját.
Mindazonáltal, minden Ön iránti tiszteletem ellenére aggályosnak tartom, ha egy, a szakmában és adózók körében elismert és jelentős súlyt képviselő szervezet vagy annak képviselője a hatályos jogszabály be nem tartására ösztönző üzenetet közvetít a segítő támogatás helyett.
A készpénzfizetés korlátozásának minden eddigi kormány nekifutott és rendre vissza is pattant, hol alkotmányos, hol gazdasági, hol pedig politikai indokok miatt. A részletes, cizellált, átfogó szabályozást igénylő területet nyúlfarknyi jogszabályi szakaszokkal nem lehet kezelni. Ismeretes, hogy 1998-ban korlátozták az 1 millió forint feletti készpénzes számlák áfalevonási jogát és költségelszámolhatóságát, az Alkotmánybíróság (AB) az arányos közteherviselés elvét alkalmazva azt törölte a jogrendből (31/1998 AB határozat). A határozat megállapítja, hogy az állam a gazdasági folyamatokba való ilyetén beavatkozása nem lehet korlátlan, ha azzal figyelmen kívül hagyja a vétlenül jogsérelembe esők érdekeit. Akkor és most is hiányoznak a mentességet biztosító szabályok (automatizmusok vagy kérelmezett mentesítések), illetve az ágazati, működési sajátosságokat kezelő rendelkezések.
Akkoriban az AB kifejezetten diszfunkcionális elemként említette az „egy szerződés alá tartozó ügylet” kategóriáját az akkor 15 napos (később 8 napos), most pedig egy hónapos időszak tekintetében. A jogalkotó akkor is és most is figyelmen kívül hagyta, hogy a számlaösszevonás ismertetett jogintézménye a vétlenek nagy tömegét is joghátránnyal sújtja: nevezetesen azokat, akiknek nem áll szándékukban kijátszani az összeghatár-korlátozást, mindössze üzletmenetük sajátossága – a rövid időközökben történő rendszeres vásárlás – folytán kerülnek olyan helyzetbe, hogy készpénzes vásárlásaik összevont összege óhatatlanul meghaladja az összeghatárt.
A rendelkezés tehát sérti az alaptörvényt, aki pedig ilyen jogszabályt feleslegesen tart be, annak a költségeit, "kárát" az állam nem téríti meg. Egy jogállamban esetleg erről szó lehetne.