Készpénzfizetés korlátozása: szerződés és összeghatár értelmezése

Megosztás Tetszik

A készpénzfizetés korlátozásával kapcsolatban fontos kérdés, hogy egy-egy munka esetén miként kell értelmezni a megkötött szerződéseket. Olvasónk kérdésére az Adózóna okleves adószakértője, Bartha Katalin válaszol.

A kérdésem az lenne, hogy mi minősül egy szerződésnek a készpénzfizetés korlátozása kapcsán.Ha egy cég egy másik céggel több munkára köt szerződést és szerződésenként külön számla készül az elvégzett munkákról (pl: térkövezés, fuvarozás, útépítés) akkor a számlak kiegyenlítésénél külön-külön számít a 1500000 forintos határ, vagy - mivel egy cégről van szó - összeadódik? Mi az eljárás akkor, ha ugyanolyan munkáról van szó (pl: térkövezés) de a szerződések a munka helyszíni eltérései miatt külön vannak megkötve? (pl: az egyik munka Miskolcon, a másik Karcogon van).

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban „Art.”) a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók az adóköteles tevékenységük keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást (38.§(3a)). Az Art. nem definiálja a szerződés fogalmát, ezért a polgári jog szabályaiból kell kiindulni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók közötti 1,5 millió forintot meghaladó készpénzfizetés korlátozásáról 3002/2013. sz. útmutató értelmében „az, hogy több, pénzben kifejezhető ellenértékkel rendelkező szolgáltatás nyújtása mennyiben tekinthető egy szerződésnek, az eset összes körülménye alapján állapítható meg. Ha a különböző jogügyleteket egymásra tekintettel valósítják meg, amennyiben azok gazdasági céljukat tekintve, vagy a szerződéskötés körülményeit figyelembe véve szerződéses egységet mutatnak, úgy a készpénzfizetési korlátozás szempontjából egy szerződésként kell figyelembe venni.”

Abban az esetben, ha az Ön által jelölt megállapodás ún. keretszerződésnek minősül, amelyben hosszabb időszak vonatkozásában rögzítették a felek jogait és kötelezettségeit, valamint a teljesítésre vonatkozó alapvető követelményeket, és a szolgáltatás igénybe vétele jellemzően a vevő/megbízó általi egyoldalú megrendelésével történik, a keretszerződésen belül önálló, egyedi szerződések keletkeznek, így minden egyes szerződést külön, önállóan kell az Art. 172. § (20f) bekezdése szerint megítélni.

A kérdésében szereplő információkból - amint a NAV értelmezéséből is kitűnik - nem ítélhető meg egyértelműen, hogy megállapodásuk tekinthető-e keretszerződésnek, ill. az ügyletek önálló vagy összevont figyelembe vétele indokolt a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából; a helyes kezelés megítélése érdekében már szükséges konkrétan áttekinteni a szerződéseket is.