Túl alacsony vagy túl magas az ár? - adóhatósági túlkapások

Megosztás Tetszik

Annak ellenére, hogy a jogszabályok (például a Számviteli törvény vagy az Áfa törvény) egyértelműen meghatározzák azokat a tárgyi feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy egy számla befogadható lehessen a könyvelésbe, illetőleg az áfa levonásba helyezhető lehessen, e törvények egyértelmű előírásaitól elrugaszkodónak látszó kritériumokat követel adóhatóság a vizsgálataiban.

A legnagyobb elrugaszkodás több ügyben az egyes gazdasági események ésszerűségével kapcsolatban, illetőleg az árakkal kapcsolatos. Ráadásul az ilyen szempontból való értékelések következménye, hogy adóhatóság „számlázási láncokat” állít fel az ügyletek fiktívvé minősítésének igazolására.

Egy adózó esetén a takarítási és karbantartási szolgáltatásról állapította meg az adóhatóság, hogy olyan magas az alvállalkozói számla értéke, hogy ésszerűtlen ehhez képest, hogy az adózó (megrendelő) az alkalmazottakra (munkabérre) kevesebbet költ. A túlzott ár alátámasztására adóhatóság azt a körülményt is figyelembe vette, hogy a takarítást, karbantartást végző alvállalkozó, a szerződés megkötése előtt nem készített piackutatást és nem rendelkezett árkalkulációval. E két „tény” alapján pedig fiktívnek tekintette a számlákat annak ellenére, hogy minden tanú el tudta mondani, hogy ezeket a feladatokat „Mancika néniék” elvégezték.