Jogkövetkezmények az adórendszerben 2. Késedelmi pótlék

Megosztás Tetszik

Miért, mikor és mennyi késedelmi pótlékot kell fizetni? Cikkünkben ismertetjük az Art. előírásait, valamint a gyakorlati tudnivalókat.

Előző írásunkban bemutattuk az adókötelezettségeket, melyek nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése különböző jogkövetkezményeket vonhat maga után. Ezen jogkövetkezmények közül az első a késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlék szabályai az adózás rendjéről szóló törvény XXVII. Fejezetében találhatók. Akkor kell késedelmi pótlékot fizetni, ha a megállapított adót az adózó késedelmesen fizeti meg, azaz az esedékesség napját követő naptól kell késedelmi pótlékot számolni és fizetni. A késedelmi pótlék lényege, hogy azt a jogrendet állítja helyre objektíven, hogy az adózó a meg nem fizetett adó, esedékesség előtt igénybe vett támogatás kamatait is fizesse meg.

Fontos, hogy a késedelmi pótlék összege nem lehet alapja a késedelmi pótléknak, azaz a késedelmi pótlékra késedelmi pótlékot számolni nem lehet.

A késedelmi pótlék minden olyan tételre kiterjed, amelyre egyébként az adózás rendjéről szóló törvény tárgyi hatálya kiterjed, mely alól csak három esetben lehet mentesülni:

• a vám és a hozzá tartozó közösségi adó vonatkozásában,

• ha az adózó kimenti a késedelmét, mely csak elháríthatatlan külső ok lehet,

• illeték törlésére vonatkozóan a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt.