Így kell értelmezni a készpénzfizetési korlátot

Megszegi-e az adózó a január 1-jétől hatályos előírásokat, ha ugyanannak a vállalkozónak részletekben készpénzben egyenlíti ki a munka díját? Olvasónk kérdésére szakértőnk, Sinka Júlia válaszolt.

Olvasónk a következőképpen írta le a szituációt: egy kft. 2 900 000 forint értékű munkát végzett egy vállalkozónak. Két részszámlát (átutalásosat) állított ki, az egyiket adott hónap 10-én 1 450 000 forint értékben, a másikat ugyanezen hónap 20-án, szintén 1 450 000 forint összegben. Az összeget készpénzben fizették ki: az egyik 1 450 000 forintos részszámlát adott hónap 25-én, a másik 1 450 000 forintos részszámlát pedig következő hónap 25-én. Ez szabályos így? - kérdezte.

Az  érintettek  most nem szegték meg  az Art. készpénzfizetés korlátozására vonatkozó előírásait, de a „közelében jártak”! - szólt a megnyugtató, de egyúttal figyelmeztető szakértői válasz, hozzátéve, hogy a szabályokat  a törvény 14. § (1) bekezdése i) pontja, 38. § (3a)-(3b) bekezdése és 172. § (20 f) bekezdése részletezi. 

Nem önmagában a számlában megjelölt fizetési mód megváltoztatása jelent gondot, mivel az  csak tájékoztató jellegű adat, a számla bármilyen módon kiegyenlíthető! A számlának – az Áfa-törvény előírása szerint -  nem kötelező tartalmi eleme a fizetési mód, továbbá más jogszabály sem tiltja, hogy a számlán feltüntetett fizetési módtól a felek megegyezésük alapján eltérjenek.  

Így nem  jogellenes az a megoldás, ha az átutalásos számlát készpénzzel fizeti ki a vevő.  (Célszerű a könyvelőnek jelezni, ha a számla kiegyenlítése nem az elsődlegesen kért fizetési mód szerint történt. A számla kiegyenlítésének tényét ekkor bevételi pénztárbizonylat igazolja.) 

2013. január 1-jétől hatályos az adózás rendjéről szóló törvénynek az az előírása, hogy bankszámla nyitására kötelezett adózók egymás közötti termékértékesítési, szolgáltatásnyújtási ügyleteiben (az áfát is magában foglaló) ellenértékként  havonta – szerződésenként -  legfeljebb 1,5 millió forint összegben fizethető készpénz.  

Fontos, hogy ugyanazon szerződés ellenértékének kell tekinteni azokat a kifizetéseket, amelyekről kétséget kizáróan megállapítható, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás megsértésével kerültek több szerződésbe.

A kifizetést teljesítő és a kifizetést elfogadó adózó is 20 százalékos mulasztási bírsággal sújtható, a kifizetés 1, 5 millió  forintot meghaladó része után!

Jelen esetben egy szerződés alapján történt a kifizetés, de (szerencsére) két, egymást követő hónapban, mindkét esetben 1,5 millió forintot meg nem haladó összegben. Így nem szegték meg az Art. idézett előírásait.