Sokszor téved a NAV! Itt a bizonyíték

Megosztás Tetszik

A hazai adóvizsgálatok több mint felénél elérhető, hogy a NAV tervezett megállapítása ne kerüljön be az ellenőrzést lezáró határozatba, első vagy másodfokon pedig az esetek közel 90 százalékában törölhető, illetve mérsékelhető a megállapítás, illetve a kiszabott adóbírság – derül ki a MAZARS legfrissebb jelentéséből. A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat 2012-2013. közötti adóvizsgálatait feldolgozó belső kutatás rámutat: a NAV megállapításai gyakran nem megalapozottak.

A 2012-ben lefolytatott adóvizsgálatok során a NAV ellenőrei 470 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg, 70 milliárddal, azaz közel 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – összegzi a MAZARS könyvvizsgáló és adótanácsadó vállalat legfrissebb jelentése. A megállapítással végződő ellenőrzések 83 százaléka áfához kapcsolódó vizsgálat volt.

Arra sajnos nincs statisztika, hogy a 470 milliárd forintban milyen összegben voltak kivédhető vagy nem megalapozott megállapítások, de saját praxisunkban azt tapasztaljuk, hogy az esetek közel felében vitatható a NAV jegyzőkönyvbe foglalt jogértelmezése – állítja Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere. A tanácsadó cég a napokban zárta az elmúlt két év adóellenőrzéseinek tapasztalatait feldolgozó saját kutatását. Ebből kiderült, hogy azokban az adóhatósági vizsgálatokban, amelyekbe a MZARS már az észrevételi szakaszban bekapcsolódott, 53 százalékban sikerült elérni, hogy a kifogásolt NAV megállapítás ne szerepeljen a határozatban.

Hozzátette: első vagy másodfokon az adóvizsgálatok 80 százalékában sikerült módosítani a megállapításokat. Mindössze 7 százalékos volt azon ügyek aránya, amelyekben nem sikerült eredményt elérni, illetve az esetek 13 százalékában ugyan a megállapításból másodfokon sem engedett az adóhatóság, de az észrevételi szakaszban, illetve a fellebbezés során a bírságot sikerült mérsékelni.

Tapasztalataink szerint a vállalkozások nagy része úgy gondolja, hogy az adóhatóság tévedhetetlen, így ha egy adóvizsgálat megállapításokat tartalmaz, azt azonnal el is fogadják. Ez nem jó hozzáállás, hiszen nyilvánvalóan mindenki tévedhet, így az adóhatóság is – magyarázza Nyári Zsolt.

A szakember szerint előfordul, hogy egy adott tényállás igazolásához az is elegendő, ha az adózó begyűjti a dokumentáció hiányzó részeit, persze számos esetben ennél többre is szükség lehet. Amint azt a statisztika is mutatja, a legtöbb megállapítás az áfa adónemet érinti. Ilyen esetekben az uniós szintű jogértelmezés és gyakorlat ismerete sokat segíthet – tette hozzá.

Egy, súlyos következmények nélkül záruló – az adózó szempontjából sikeres – adóhatósági ellenőrzésre időben el kell kezdeni a felkészülést: jó alapokkal és megfelelő hozzáállással a cégek jelentős összegeket spórolhatnak meg, nem is beszélve az esetleg hónapokig is eltartó eljárásokból adódó időveszteségről – áll a jelentésben.

Nyári Zsolt elmondta: az ellenőrzés különböző szakaszaiban más-más dolgokra kell figyelni. A mindennapokban nem mindig jut idő a visszaellenőrzésre, ezért érdemes időről időre – akár külső tanácsadó bevonásával – belső vizsgálatot végezni. Az idejében, saját magunk által feltárt hiba önellenőrzési pótlékkal javítható, de ha ugyanazt az adóhatóság tárja fel, akkor már bírsággal és késedelmi pótlékkal is számolni kell. Az önellenőrzés pedig csak az adóvizsgálat megkezdése előtt végezhető el – mutatott rá a szakember. 

Legkésőbb az adóhatóság megbízólevelének kézhezvételekor, arra vonatkozóan is stratégiát kell kialakítani, hogy ki lesz az a személy vagy személyek, aki(k,) az adóhatósággal közvetlenül kommunikál(nak). Ezáltal biztosítható, hogy nem lesznek félreértések, és az ellenőrnek is könnyebb, ha a különböző kérdéseiről, észrevételeiről nem kell mindig mással egyeztetnie.  

Nyári Zsolt szerint gyakori típushiba, hogy az adózók folyamatos visszajelzés helyett megvárják a vizsgálati időszakot lezáró határozatot és csak akkor – későn – reagálnak a NAV észrevételeire. Ez súlyos és drága hiba! Az észrevételi lehetőséget ugyanis minden esetben javasolt kihasználni, főleg hogy már az észrevételi fázisban van lehetőség arra, hogy méltányosságra való hivatkozással a megállapított bírság mérséklését kérjük – hangsúlyozza Nyári Zsolt. Ha ezt nem tesszük meg, akkor esélyes, hogy a határozatba már a maximális bírság kerül, és ez a későbbi jogorvoslati lépcsőfokon már nehezebben módosítható.