Gyakori kérdések a külföldi ügyvezetők adó- és tb-kötelezettségéről

Megosztás Tetszik

A globalizáció révén és a multinacionális vállalatok terjedésével egyre gyakoribb, hogy a gazdasági társaságok ügyvezetését külföldi illetőségű magánszemélyek látják el. Ennek kapcsán problémaként szokott jelentkezni az adóhatósági ügyintézés során, hogy az említett személyek jellemzően nem rendelkeznek magyar adóazonosító jellel, tajszámmal, ügyfélkapu-hozzáféréssel, sőt, gyakran alig tartózkodnak Magyarországon.

Cikkünkben  – a teljesség igénye nélkül – áttekintjük, hogy jellemzően milyen szituációkban számít ez a kérdés, illetve ezekben az esetekben milyen jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni.

Mikor fontos a külföldi ügyvezető részére magyar adóazonosító jelet igényelni?

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. mellékletének 1.8. pontja értelmében az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni – egyebek mellett – a képviselő adóazonosító számát. Az Art. 7. paragrafusának 2. pontja szerint adóazonosító számnak minősül az adószám, a csoportazonosító szám, a közösségi adószám, a természetes személy adóazonosító jele. Az Art. 1. mellékletének 1.8. pontja szerinti „képviselő adóazonosító száma” alatt külföldi természetes személy ügyvezető esetében is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által képzett adóazonosító jelet kell érteni. Ezen jogszabályi előírás írja elő tehát azt, hogy egy magyar székhelyű gazdasági társaság külföldi ügyvezetője részére magyar adóazonosító jelet kell igényelni, az adóhatóság ugyanis adóazonosító alapján azonosítja a személyeket – így a külföldi ügyvezetőnek is szüksége lesz magyar adóazonosító jelre.

Külföldi ügyvezető részére bérelt ingatlan adókötelezettsége tajszámmal nem rendelkező, más EU-tagállamban biztosított ügyvezető esetén

Vegyük azt az esetet, amikor egy magyar kft. külföldi illetőségű ügyvezetője egy másik uniós államban rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Az ügyvezető részére a magyar társaság lakást bérel. (Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy az ügyvezető nem kap díjazást az ügyvezetői tevékenységéért a társaságtól.) Kérdés, hogy a lakás bérleti díja utáni adókötelezettségnek a 2008-as bevalláson történő szerepeltetése miként oldható meg, ha az ügyvezető tajszámmal nem rendelkezik, és nem is szeretne igényelni, a külföldön fennálló biztosítási jogviszonya okán?

Az Art. 50. paragrafusa tartalmazza a havi adó- és járulékbevallás benyújtására vonatkozó kötelezettséget. Az (1) bekezdés alapján a munkáltató, a kifizető havonta – a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig – elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról és/vagy egyéb adatokról.

Az Art. 2018. január 1-jétől hatályos 50. paragrafus (2) bekezdésének 4. pontjában foglaltakra tekintettel a havi adó- és járulékbevallásban a természetes személy adóazonosító jele mellett a tajszámát is fel kell tüntetniük a munkáltatóknak, kifizetőknek.

A 2008-as bevallás benyújtására abban az esetben is kötelezett a kifizető, munkáltató, ha adóköteles jövedelmet juttat a magánszemélynek, függetlenül attól, hogy a külföldön fennálló biztosítás miatt a jövedelem után egyébként Magyarországon nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a külföldi illetőségű ügyvezetőkre vonatkozó járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat!