Bt.-k, kkt.-k, figyelem! Fontos döntést hozott az Alkotmánybíróság

Megosztás Tetszik

Biztosítani kell egy társaságnál folyamatban lévő eljárás során a korábban korlátlanul felelős tagoknak is az adózói jogokat, egyebek mellett a fellebbezés jogát is – döntött az Alkotmánybíróság (Ab).

Azokban az adóhatósági eljárásokban is, amely olyan tag mögöttes felelősségét érinti, aki az adóellenőrzés megindításakor már nincs a mögöttes helytállási felelősségét megalapozó jogviszonyban, biztosítani kell, hogy a korábbi tag gyakorolhassa az adózót megillető jogokat – mondta ki az Ab. Az adóhatósági alapeljárás megindításától lehetővé kell tenni, hogy az adótartozás jogalapját és összegszerűségét a korábbi tag vitathassa. Az Alkotmánybírósági határozat érdemi változást hozhat az ilyen ügyek kapcsán kialakult hatósági és a bírósági gyakorlatban is – emeli ki dr. Szűcs Bálint, az RSM DTM szakértője.

A hivatkozott alkotmánybírósági döntés egy konkrét esethez kötődik. Az adóhatóság egy betéti társaságnál lefolytatott adóellenőrzés eredményeképpen – a társaság a székhelyén nem volt fellelhető, ezért becslési eljárással – több mint 200 millió forint adóhiányt és szankciót állapított meg. Mivel a cégnél a végrehajtás nem vezetett eredményre, az adóhatóság a társaság korábbi beltagját kötelezte az adó megfizetésére.

A volt beltag nem szerzett tudomást az őt a mögöttes felelősség miatt érintő adóellenőrzési eljárásról, mivel annak megindításakor nem volt már a társaság beltagja. A volt beltag bírósághoz fordult jogorvoslatért, azt vitatva, hogy sérült az Alaptörvényben biztosított, fellebbezéshez való joga, hiszen azt nem gyakorolhatta az adó megállapítására irányuló eljárásban.

A bíróság e kereset kapcsán fordult azzal a kérdéssel az Alkotmánybírósághoz, hogy az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) vonatkozó szabályai nem ellentétesek-e az alaptörvénnyel?

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Art. rendelkezései nem ütköznek az alaptörvénybe. Ugyanakkor viszont előírta a jogorvoslathoz való jog érvényesítésének követelményét, és egyértelmű iránymutatást adott az alaptörvénynek megfelelő joggyakorlat kialakítására.

Így azon adóhatósági eljárásokban, amelyek olyan tag mögöttes felelősségét érintik, aki az adóellenőrzés megindításakor már nincs a mögöttes helytállási felelősségét megalapozó jogviszonyban, a korábbi tag számára is biztosítani kell az adózót megillető jogok gyakorlását, így egyebek mellett a fellebbezés lehetőségét is.

A döntés egyértelművé teszi, hogy már „az elsődlegesen felelős szervezettel szemben indult adóhatósági ellenőrzési alapeljárás megindításától” biztosítani kell az esetlegesen később mögöttes felelősnek minősülő személy javára a jogorvoslathoz kapcsolódó adózói jogokat.

Ennek az elvárásnak akkor tud megfelelni az adóhatóság, ha a potenciálisan mögöttes felelős személyt már az alapeljárásban ügyfélnek tekinti – szögezi le dr. Szűcs Bálint, az RSM DTM Zrt. partnere. Kérdéses lehet azon folyamatban lévő ügyek sorsa, amelyekben az ellenőrzés alapján már esetleg jogerősen adóhiányt állapított meg az adóhatóság. Az alkotmánybírósági döntés alapján az a megközelítés lenne helyes, hogy ezekben az esetekben az adó megfizetésére kötelező határozat is jogellenes.

Milyen jogszabályi, jogalkalmazási változások várhatók?

Az Ab határozata alapján világos, hogy a jogorvoslat során nem érheti joghátrány azon korlátlanul felelős tagokat, akiknek a jogviszonya az adóhatósági eljárás idején már megszűnt, így ebben a kérdésben biztosan várható változás a joggyakorlatban. Kérdés, hogy a szükséges változást a jogalkotó, illetve az adóhatóság, továbbá a bíróságok hogyan hajtják majd végre?

A korábbi hasonló, a fellebbezés lehetőségét érintő témában 2013-ban született Ab-határozatot követően módosították az adózás rendjének szabályait, noha alaptörvény-ellenességet az Alkotmánybíróság akkor sem állapított meg. Ezen módosítás értelmében ugyanakkor – felszámolási eljárás alatt álló cégek esetén – nem az alapeljárásban kapták meg a fellebbezés jogát a mögöttesen felelős tagok, hanem a velük szemben hozott, az adó megfizetésére kötelező határozattal együtt támadhatták az alapeljárásban született döntést is. Ezzel analóg jogszabály-módosítás ugyanakkor az Ab legutóbbi határozata alapján nem lenne megfelelő – véli dr. Szűcs Bálint. 

Miért és mennyi ideig felel a kilépő kkt.-tag, bt.-beltag?

A gazdasági társaságokra vonatkozó hatályos (Ptk.) és a korábbi szabályozás (Gt.) szerint is a korlátlan felelősségű tag társaságtól való megválása esetén további öt évig felelős marad a hitelezők felé a tagsági jogviszonya fennállása alatt keletkezett tartozásokért. Adótartozás esetén ez a szabály a gyakorlatban kiterjesztő értelmezéssel nyer alkalmazást.

A korlátlanul felelős tag a társaságból való kilépéssel, tagi részesedése átruházásával a társaság által felhalmozott adótartozásért való felelősségtől nem szabadul meg, akkor is felel a volt beltag, ha a jogviszony időszakára vonatkozóan később, egy ellenőrzés keretében állapítja meg a hatóság az adókötelezettséget.

A Ptk. a polgári jogi jogviszonyok esetén a közkereseti társaságok szabályainál, a betéti társaságokra is kiterjedően rögzíti, hogy a társaság tagjaival szemben a helytállási kötelezettségük alapján perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és indítható végrehajtás. Ebből következik, hogy egy korábbi tag esetén is csak akkor van mód a követelés érvényesítésére, ha az eljárásban részt vett. Ez a szabályozás ugyanakkor a közigazgatási, nem peres eljárásokra nem terjed ki.

Bár a meglévő közigazgatási szabályozásból is levezethető volna a megállapított kötelezettségek esetén nyilvánvalóan és közvetlenül érdekelt személyek eljárásban való részvételi, ügyféli joga, az adóhatósági eljárásokban azonban eddig nem ez volt az általános gyakorlat. E téren az Ab döntése a korábbi tagok számára érdemi változást hoz majd – mutat rá a szakértő.