Adóbírság: szerepeltetése a könyvelésben, adóhatás elszámolása

  • adozona.hu

Olvasónk ügyfelénél a NAV jogosulatlan áfa-visszaigénylést állapított meg, amelyre bírósági felülvizsgálati kérelmet adtak be. Hogyan szerepeltessük ezt a könyvelésében, illetve milyen adóhatásai lehetnek? Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus Consulting Group igazgatója válaszolt a kérdésre.

A kérdés részletesen így hangzik: ügyfelünknél az adóhivatal jogosulatlan áfa-visszaigénylést állapított meg. A határozat 2020-as, a jogkövetkezmények megjelentek az adószámlán. Az ügyfél bírósági perre viszi az ügyet. A tárgyalás nyáron várható. A végrehajtási eljárás felfüggesztésre került, de a tartozás továbbra is látszik a folyószámlán. Kérem szíves véleményét, hogy a fenti esetet hogyan kell szerepeltetni a könyvelésben! Kérem, hogy az adóhatásokra is szíveskedjen kitérni!

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Elsőként jelezni szeretném, hogy a pontos válaszhoz az eset körülményének teljes körű ismeretére lenne szükség (pl. mely időszakot érintette az ellenőrzés, mi a jogosulatlan visszaigénylés alapja, a hiba jelentős összegűnek minősül-e stb.). Általánosságban az alábbiakról szeretném tájékoztatni.

Számviteli elszámolás

Mivel az adóhatóság határozata véglegessé vált (attól függetlenül, hogy ügyfelük bírósági felülvizsgálati kérelmet adott be, és a bíróság jogerős végzése még nem született meg), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 81. § (2) b) pontja alapján a megállapított bírságtételeket egyéb ráfordításként szerepeltetni kell a 2020-as könyvelésben az alábbiak alapján:

T 86 (bírságok, késedelmi kamatok) – K 463 (költségvetési befizetések)

Ezt követően a hibát, a hibahatást kell korrigálni. Ha ezt az adóhatóság nem tette meg, akkor az ügyfelének kell önellenőrzés keretében a könyvelés adatait az érintett évre vonatkozóan helyesbíteni, a könyvelés az alábbi:

T 86 (adókülönbözet) – K 466 (előzetesen felszámított általános forgalmi adó)

A számviteli törvény 3. § (3) 3. pontja alapján jelentős összegű hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő, (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve, ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Amennyiben a hiba jelentősnek minősül, úgy 3 oszlopos beszámolókészítés válik szükségessé [számviteli törvény 19. § (3) és 70. § (1) alapján] illetve a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását, évenkénti megbontásban [számviteli törvény 88. § (5) bekezdése]. A számviteli törvény 37. § (5) bekezdés alapján pedig az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított – az előző üzleti év(ek)re vonatkozó – jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (adózott eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni.

A számviteli törvény 71. § (3) bekezdés alapján az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.

Ha a bírósági felülvizsgálati eljárásban a bíróság helyt ad a keresetnek, akkor az adóhatóság határozatát hatályon kívül helyezheti. A számviteli törvény 19. § (3a) bekezdésében foglaltak értelmében amennyiben az adóhatósági ellenőrzés megállapítása a vállalkozásnál elszámolásra került, de azt a következő üzleti év(ek)ben, legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes hatóság, bíróság jogerősen megváltoztatta, akkor ennek hatását a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni.

Az adóhatás elszámolása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 8. § (1) e) pontja alapján adóalap-növelő tétel a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege.

A Tao. tv. 7. § (1) r) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel a bírságnak, továbbá az adóigazgatási rendtartásról (2017. évi CLI. törvény [Air.]), az adózás rendjéről (2017. évi CL. törvény [Art.]) és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése, a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összege.

Tehát a bírság, illetve a késedelmi kamat adóalapot növelő tételnek minősül, amelyet a bírósági kedvező felülvizsgálatot követően lehetne egyéb bevételként elszámolni, továbbá adóalap-csökkentő tételként figyelembe venni.

A fentieken túlmenően amennyiben jelentős összegű a hiba, úgy a vonatkozó évi társaságiadó-bevallás korrekciója válhat szükségessé.

Nem jelentős összegű hiba esetén az adózó – a feltárás adóévében – az adóellenőrzés során megállapított, költségként, ráfordításként vagy bevétel csökkentéseként elszámolt összeggel növeli [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés p) pontja] az adózás előtti eredményét.

A Tao. tv. 8. § (8) bekezdése rögzíti továbbá azt a lehetőséget, hogy az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. A Tao. tv. 8. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén az adózónak nem kell megnövelnie az adóalapot a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés p) pontja szerint, s mellette a korábbi adóév adókötelezettségét sem kell önellenőriznie.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Alanyi adómentes csomagküldő

Nagy Norbert

adószakértő

Svájci munkaviszony tagi jogviszony esetén

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Plugin hibrid személygépkocsi

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 június
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close