hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adóbírság: szerepeltetése a könyvelésben, adóhatás elszámolása

  • adozona.hu

Olvasónk ügyfelénél a NAV jogosulatlan áfa-visszaigénylést állapított meg, amelyre bírósági felülvizsgálati kérelmet adtak be. Hogyan szerepeltessük ezt a könyvelésében, illetve milyen adóhatásai lehetnek? Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus Consulting Group igazgatója válaszolt a kérdésre.

A kérdés részletesen így hangzik: ügyfelünknél az adóhivatal jogosulatlan áfa-visszaigénylést állapított meg. A határozat 2020-as, a jogkövetkezmények megjelentek az adószámlán. Az ügyfél bírósági perre viszi az ügyet. A tárgyalás nyáron várható. A végrehajtási eljárás felfüggesztésre került, de a tartozás továbbra is látszik a folyószámlán. Kérem szíves véleményét, hogy a fenti esetet hogyan kell szerepeltetni a könyvelésben! Kérem, hogy az adóhatásokra is szíveskedjen kitérni!

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Elsőként jelezni szeretném, hogy a pontos válaszhoz az eset körülményének teljes körű ismeretére lenne szükség (pl. mely időszakot érintette az ellenőrzés, mi a jogosulatlan visszaigénylés alapja, a hiba jelentős összegűnek minősül-e stb.). Általánosságban az alábbiakról szeretném tájékoztatni.

Számviteli elszámolás

Mivel az adóhatóság határozata véglegessé vált (attól függetlenül, hogy ügyfelük bírósági felülvizsgálati kérelmet adott be, és a bíróság jogerős végzése még nem született meg), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 81. § (2) b) pontja alapján a megállapított bírságtételeket egyéb ráfordításként szerepeltetni kell a 2020-as könyvelésben az alábbiak alapján:

T 86 (bírságok, késedelmi kamatok) – K 463 (költségvetési befizetések)

Ezt követően a hibát, a hibahatást kell korrigálni. Ha ezt az adóhatóság nem tette meg, akkor az ügyfelének kell önellenőrzés keretében a könyvelés adatait az érintett évre vonatkozóan helyesbíteni, a könyvelés az alábbi:

T 86 (adókülönbözet) – K 466 (előzetesen felszámított általános forgalmi adó)

A számviteli törvény 3. § (3) 3. pontja alapján jelentős összegű hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő, (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve, ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Amennyiben a hiba jelentősnek minősül, úgy 3 oszlopos beszámolókészítés válik szükségessé [számviteli törvény 19. § (3) és 70. § (1) alapján] illetve a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását, évenkénti megbontásban [számviteli törvény 88. § (5) bekezdése]. A számviteli törvény 37. § (5) bekezdés alapján pedig az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított – az előző üzleti év(ek)re vonatkozó – jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (adózott eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni.

A számviteli törvény 71. § (3) bekezdés alapján az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.

Ha a bírósági felülvizsgálati eljárásban a bíróság helyt ad a keresetnek, akkor az adóhatóság határozatát hatályon kívül helyezheti. A számviteli törvény 19. § (3a) bekezdésében foglaltak értelmében amennyiben az adóhatósági ellenőrzés megállapítása a vállalkozásnál elszámolásra került, de azt a következő üzleti év(ek)ben, legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes hatóság, bíróság jogerősen megváltoztatta, akkor ennek hatását a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni.

Az adóhatás elszámolása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 8. § (1) e) pontja alapján adóalap-növelő tétel a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege.

A Tao. tv. 7. § (1) r) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel a bírságnak, továbbá az adóigazgatási rendtartásról (2017. évi CLI. törvény [Air.]), az adózás rendjéről (2017. évi CL. törvény [Art.]) és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése, a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összege.

Tehát a bírság, illetve a késedelmi kamat adóalapot növelő tételnek minősül, amelyet a bírósági kedvező felülvizsgálatot követően lehetne egyéb bevételként elszámolni, továbbá adóalap-csökkentő tételként figyelembe venni.

A fentieken túlmenően amennyiben jelentős összegű a hiba, úgy a vonatkozó évi társaságiadó-bevallás korrekciója válhat szükségessé.

Nem jelentős összegű hiba esetén az adózó – a feltárás adóévében – az adóellenőrzés során megállapított, költségként, ráfordításként vagy bevétel csökkentéseként elszámolt összeggel növeli [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés p) pontja] az adózás előtti eredményét.

A Tao. tv. 8. § (8) bekezdése rögzíti továbbá azt a lehetőséget, hogy az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. A Tao. tv. 8. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén az adózónak nem kell megnövelnie az adóalapot a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés p) pontja szerint, s mellette a korábbi adóév adókötelezettségét sem kell önellenőriznie.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 1 2 3