hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Reklámadó: uniós jogot sért a magyar bírságrendszer, de az adóztatás nem

  • MTI

Összeegyeztethetetlen az uniós joggal a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer – állapította meg az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága a Google ügyében.

2017 januárjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mulasztási bírságot szabott ki a dublini székhelyű Google Ireland társaságra a reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. A magyar jog szerint e kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki.

A Google keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy az azok alapjául szolgáló magyar jogszabályi rendelkezések diszkriminatívak, és sértik a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.

Ítéletében az uniós bíróság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy egy olyan tagállami szabályozás, amely egy másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatót a reklámadó-kötelezettségét illetően bejelentkezési kötelezettség alá vet, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtásnak az uniós jogban biztosított szabadságával.

Ezzel szemben a bíróság azt is kimondta, hogy ezen elvvel ellentétes a szabályozás azon része, amely azt írja elő, hogy egy másik tagállamban letelepedett olyan szolgáltatásnyújtóval szemben, amely nem tett eleget a bejelentkezési kötelezettségének, néhány nap alatt egymást követően több mulasztási bírságot is ki lehet szabni. Lehetőséget ad arra, hogy a bírság halmozott összege elérje a több millió eurót anélkül, hogy az illetékes hatóság a bírságok halmozott összegét végleges jelleggel megállapító határozat elfogadását megelőzően biztosítaná a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges időt. Nem biztosít lehetőséget az észrevételek megtételére, továbbá az illetékes hatóságot nem kötelezi arra, hogy vizsgálatot folytasson a jogsértés súlyossága tekintetében.

A bíróság szerint a reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer olyan mulasztási bírságok kiszabását teszi lehetővé, amelyek összege jelentősen magasabb, mint azok, amelyeket valamely Magyarországon letelepedett reklámszolgáltató által a nyilvántartásba vételi kötelezettségének megsértése esetére írnak elő. Ez a bánásmódbeli különbség, amelyet a bíróság aránytalannak és következésképen nem igazoltnak ítél, a szolgáltatásnyújtás szabadsága tiltott korlátozásának minősül – húzták alá.

PM: jogszerű volt a Google megadóztatása

Az Európai Unió Bíróságának mai ítélete alapján a Google nem kerülhette volna meg az adófizetési kötelezettségét a magyar reklámadóban, a Bíróság ugyanis kimondta, hogy a reklámadó bejelentkezési szabályai nem ellentétesek a szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvével; ugyanakkor a bejelentkezés megszegése miatti szankciók kiszabási módja uniós jogsértéshez vezet – hangsúlyozza közleményében a Pénzügyminisztérium (PM).

A tárca rámutat: ügy előzménye, hogy a Google tagadta, reklámokat tenne közzé az interneten, és ezért álláspontja szerint neki nem kellett reklámadóalanyként bejelentkeznie az adóhatósághoz. Az adóhivatal a cég mulasztásért összesen egymilliárd forint bírságot szabott ki.

Az Európai Bíróság keddi döntésével kimondta, hogy a reklámadóban előírt és a Google-re vonatkozó külön bejelentkezési kötelezettség összhangban van az uniós joggal. Az sem jogsértő, hogy az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálhatja a kötelezettség megszegését. A Bíróság csak a bírságolásnak azt a módját tartotta kifogásolhatónak, hogy az adóhatóság naponta emelkedő összegben állapíthatja meg a bírság összegét, valamint azt, hogy bejelentkezés esetén csak lehetősége és nem kötelezettsége a korábban kiszabott bírság elengedése.

A PM szerint a bíróság ítélete is megerősíti, hogy a Google alanya a reklámadónak, be kellett volna jelentkeznie a reklámadó hatálya alá, és reklámadót kellett volna fizetnie. A reklámadó-bejelentkezési kötelezettséget előíró szabályai kapcsán nem állapítható meg olyan eltérő bánásmód, amely alkalmas arra, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősüljön.

A Bíróság ítélete összhangban áll a Vodafone és a Tesco ügyekben szintén kedden hozott döntéssel, ugyanis mindegyik ítélet az igazságos és méltányos közteherviselés szellemében született. A Vodafone és a Tesco esetében egy arányosabb és egy nagyobb adóterhet eredményező szabályozás nyert igazolást. A Google-ügyben született ítélet a közös teherviselés rendszerébe vonja a Magyarországon adóköteles tevékenységet tényleges letelepedés hiányában végző multinacionális cégeket – emelte ki közleményében a pénzügyi tárca.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kölcsönzött munkavállaló átvétele

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Oktatási számla gyermek nevére

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Díjazás munkavégzés hiányában

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs