Felmondható-e a könyvvizsgáló megbízása, ha az értékhatár változása miatt már nincs könyvvizsgálati kötelezettség? Mi a teendő ebben az esetben?

Megosztás Tetszik

Egy társaság a 2021–2025. évi éves beszámolóinak könyvvizsgálatához megválasztott könyvvizsgálóval rendelkezik. A megváltozott értékhatárok miatt azonban 2025-ben már nem lesz könyvvizsgálatra köteles, és nem is kívánja önkéntes alapon sem könyvvizsgáltatni ezt az évet. Mi a teendő ebben az esetben? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy társaság a 2021–2025. évi éves beszámolóinak könyvvizsgálatához megválasztott könyvvizsgálóval rendelkezik. A megváltozott értékhatárok miatt azonban 2025-ben már nem lesz könyvvizsgálatra köteles, és nem is kívánja önkéntes alapon sem könyvvizsgáltatni ezt az évet. Mi a teendő ebben az esetben? Hasonlóan a megválasztáshoz most is a társaság tulajdonosainak kell határozatot hozni, csak most a könyvvizsgáló visszahívásáról? A könyvvizsgálónak kell ebben az esetben lemondó nyilatkozatot adni? Mit kell beadni a cégbíróságra a könyvvizsgáló törléséhez?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:130. § (1) bekezdése szerint az első állandó könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja.

A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést az ügyvezetés köti meg, a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett. Ennek alapján – és eltérő rendelkezés hiányában – a visszahívásról is a legfőbb szerv dönthet.

A könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízásának felmondása

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 155/A. § (1) bekezdése szerint az Szt. 155. § (6) bekezdése szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég – „(6) Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles a (7) bekezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget – az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt – választani. (7) A (6) bekezdés szerinti könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható” – megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel.

Ilyen indok lehet a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárának változása.

Felmondás esetén az Szt. 155/A. § (2) bekezdése szerint a vállalkozó az ok megjelölésével közli a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatósággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég megbízását annak időtartama alatt a vállalkozó felmondta.

Könyvvizsgálónak kell-e lemondó nyilatkozatot adni?

Arra vonatkozóan, hogy kell-e a könyvvizsgálónak lemondó nyilatkozatot adni, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 46. § (1) bekezdés rendelkezése alapján az vélelmezhető, hogy nem kell.

„A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég az ok megjelölésével közli a közfelügyeleti hatósággal, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre, ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott.”

A hivatkozott rendelkezés szerint ugyanis a visszahívás és a lemondás – amely miatt a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég az ok megjelölésével a közfelügyeleti hatósággal közli, hogy megbízásának időtartama alatt megszűnt – külön esetnek tekintendő.

A változás cégjegyzékbe történő bejegyzése

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 25. § (1) bekezdés h) pontja alapján a cégjegyzék tartalmazza – többek között –

• a könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét),
• e jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve
• ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját;
• könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős.

A változás cégjegyzékbe történő bejegyzését tehát a Ctv. 33. § (1)–(2) bekezdése alapján a cég képviselőjének kérnie kell, amelyet jogi képviselő útján köteles előterjeszteni.

Ctv. 33. § „(1) A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kérelemre történik.

(2) A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni”.