adozona.hu
Változások a digitális államhoz kapcsolódó jogszabályokban
//adozona.hu/2025_os_adovaltozasok/digitalis_allam_DAP_Digitalis_Allampolgarsa_5VXNF7
Változások a digitális államhoz kapcsolódó jogszabályokban
A digitális fejlődés hatására, természetszerűen alakult ki az igény arra az állampolgárokban, hogy hivatalos ügyeiket kényelmesen, online tudják elintézni. Ezen igény kielégítése érdekében a Kormányzat 2024-ben megindította a Digitális Állampolgárság Programját (DÁP). A Magyar Közlöny 64. számában megjelent a digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXII. törvény (Módosítás), melynek célja a digitális állam működésének hatékonyabbá tétele, valamint Magyarország uniós jogból fakadó kötelezettségének teljesítése. Cikkünkben a Módosítás fontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze, amelyek részben már alkalmazandók, részben pedig fokozatosan lépnek hatályba.
Adatbázisokhoz való hozzáférés bővítése
A Módosítás értelmében kibővül a különféle szervezetek és személyek köre, akik közvetlenül tudnak adatot igényelni a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásból. Így például a kormányhivatalok a tűzvédelmi, iparbiztonsági és vízügyi hatáskörük vonatkozásában, az állatvédelmi hatóság, valamint a kisajátításokért felelős hatóság is jogosulttá vált arra, hogy a feladatellátásukhoz szükséges adatokat lehívják a nyilvántartásból.
Az Adózóna 2025-ös változásokkal foglalkozó írásait itt olvashatja el. |
Tekintettel arra, hogy a DÁP keretében kifejlesztett mobilalkalmazásban (DÁP-alkalmazás) fokozatosan egyre több úgynevezett „életeseményalapú” szolgáltatás jelenik meg, a Módosítás biztosítja, hogy a nyilvántartott, illetve módosított adatok a digitálisállampolgár-szolgáltató részére átadásra kerüljenek, ezáltal elősegítve a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen további változásokat tartaltalmaz a digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény!
Hozzászólások (1)
Sokkal fontosabb lett volna kitárgyalni a cikkben, hogy meghosszabbították 1 évvel az ügyfélkapu+ kivezetését azoknál, akik DÁP-pal is rendelkeznek (Dáptv. 119.§ (6)).
A magyar szabályozás továbbra is ütközik az EU rendelettel, amely tiltja az digitális tárca (DÁP) kötelezővé tételét és ez arra a közel másfél millió magyar állampolgárra is igaz, akik kötelesek az elektronikus ügyintézésre. A módosítás suttyomban lépett hatályba, indoklásként azt hazudták, hogy az "szövegpontosítás" (lásd 51.§).
Miért van ennek a 2025 vége helyett 2026 végéről szóló módosításnak jelentősége?
A hozzáférések terén még a legnagyobb könyvelőirodákban sem osztanak mindenkinek hozzáférést, ezt már többször, több előadásomban is elmagyaráztam. Még az ... Zrt-nél és a ... Kft-nél is a csoportvezetők birtokolják a jogosultságokat és a QR kód alapú hitelesítő-alkalmazásos belépést használnak (az emailes lassú).
Nekem van DÁP-om és nagyon sokunknak van DÁP-ja és a nevemet fut a FairConto Zrt. összes jogosultsága. Korábban úgy volt, hogy állambácsi kiszorítja az ügyfélkapu+ alkalmazását 2025 végén, a DÁP viszont már nem oldható meg úgy, mint egy QR kód átadása.
A DÁP profil törlése - az ügyfélkapu+ fenntartása érdekében - nem is olyan egyszerű, de nem lenne lehetetlen, azonban a törvényes az lenne, ha az állam szabadon hagyná az ÜK+ használatát és nem fenyegetne a DÁPosokat, hogy azt kivezeti.
Most ezt a kivezetést hosszabbították meg 2025.12.31 helyett 2026.12.31-ig.
Egy másik kormányt szinte biztosan meg lehet majd győzni, hogy az elektronikus ügyintézés terén hagyja abba a könyvelők szívatását és vegye figyelembe végre - bő 2 évtized után - a javaslatainkat, érdemben.
UI1: azon könyvelőket is üdvözlöm, akik az ügyfelek ügyfélkapujával lépdesnek be mindenhova és még mindig nem regisztráltak UJEGYKE, RNY, cégkapu és KSH jogosultságokat. A javaslatainkban majd rájuk is gondolunk, mert ők általában zugkönyvelés okán tesznek így.
UI2: hamarosan lesz az egyéni vállalkozások létrehozására, adatainak módosítására, szüneteltetésére és a megszüntetésére olyan felület, amin meghatalmazott is eljárhat. Jelenleg a webes ügysegéden nincs meghatalmazásra lehetőség, így az egy orbitális és aljas, évtizedes múltú jogszabálysértés, ami hivatali visszaélésnek számítana, ha Magyarország jogállam lenne.