Várható változások a társasági adóban és az extraprofit különadóban

Megosztás Tetszik

A kormány 2023. október 31-én terjesztette az Országgyűlés elé a T/5893. számú törvényjavaslatot, amely a tavaszi adócsomagban kihirdetetteken túl további adójogszabályi változtatásokat tartalmaz 2024-re vonatkozóan. Az Andersen Magyarország összefoglalta a fontosabb tervezett módosításokat, az alábbiakban az extraprofit különadók és a társasági adó várható változásait ismertetjük.

1. Extraprofit különadók: a légitársaságok hozzájárulása

január 1-jétől törvényi szintre emelnék az extraprofitadó kormányrendeletből már ismert kiegészítést, hogy a légitársaságok hozzájárulásának számításakor azoknál az utasoknál is az alacsonyabb sávos díjösszegek alkalmazandók, akiknél a végső úti cél Izrael Állam (az Európán belül történő utazásokhoz hasonlóan). Továbbá a törvényjavaslat alapján azon utasok esetében, akiknek a végső úti célja a Török Köztársaság, a jövő évtől szintén a kedvezőbb sávos díjmértékek alkalmazandóak, írják az Andersen Magyarország szakértői.

2. Társasági adó

Energiahatékonysági adókedvezmény

A közelmúltban módosított Általános Csoportmentességi Rendelet alapján a javaslat több ponton módosítaná/szigorítaná az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményéhez kapcsolódó részletszabályokat, illetve új rendelkezéseket is bevezetne ezzel kapcsolatban. Ezek a következők:

• A javaslat bevezetné az „alternatív beruházás, felújítás” fogalmát. E tekintetben az adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező olyan beruházást, felújítást lehetne alapul venni, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, továbbá amely (i) megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, de kevésbé energiahatékony, (ii) ugyanazon beruházás, felújítás, amelyet az adózó későbbi időpontban valósított volna meg, (iii) meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás vagy (iv) az adózó által lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszközök lízingelésére irányuló beruházás, felújítás. Ennek megfelelően pontosítanák az elszámolható költségek körét is.
• A javaslat tovább limitálná az igénybe vehető adókedvezmény mértékét, ha az adózó alternatív beruházás, felújítás alkalmazása nélkül, magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházás, felújítás elszámolható költsége alapján határozza azt meg.
• A javaslat alapján változna az adózó által igénybe vehető adókedvezmény maximális, általános mértéke. Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nőne.
• A javaslat pontosítaná, illetve kiegészítené azon esetek körét, amelyekkel kapcsolatban nem vehető igénybe adókedvezmény. A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás esetében az adókedvezmény akkor lenne igénybe vehető, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték. A javaslat egyértelműsítené, hogy nem vehető igénybe adókedvezmény, ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés vagy annak támogatására irányul. Nem lenne támogatható a tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítése sem.
• A javaslat szerint (összhangban az Általános Csoportmentességi Rendelet új jogcímével) eltérő szabályok vonatkoznának azokra a beruházásokra, felújításokra, amelyek épületekre irányulnak. Ebben az esetben elszámolható költségnek minősülne az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, felújítás bekerülési értéke, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség nem minősül elszámolható költségnek.
• A javaslat több, az energiahatékonysági adókedvezményhez kapcsolódó definíciót is módosítana. Egyúttal bevezetné a primerenergia fogalmát is, amelynek az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia minősül, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. Az épületekre irányuló beruházások, felújítások vonatkozásában az adókedvezmény igénybevételének feltétele lenne ezentúl, hogy a beruházás, felújítás 10–20 százalékos javulást eredményezzen a primerenergiában mért energiahatékonyság tekintetében (az épület jellegének megfelelően). A kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását energetikai tanúsítvánnyal kellene igazolni.
• Az épületekkel kapcsolatban igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatná meg az összes elszámolható költség 15 százalékát, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Kis- és középvállalkozások esetében 10–20 százalékkal lenne növelhető az adókedvezmény mértéke.

Fejlesztési adókedvezmény

• A törvényjavaslat pontosítaná azt az esetkört, amely az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozathoz köti az adókedvezmény igénybevételét. Erre főszabály szerint akkor lenne szükség, ha a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű, elszámolható költségű beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja a 41,25 millió eurónak, vagy 24,75 millió eurónak vagy 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget (a beruházás megvalósítási helye alapján).
• A javaslat az Általános Csoportmentességi Rendelet új rendelkezésével összhangban módosítaná a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó értékhatárt is. Esetükben akkor lenne szükséges az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozat az adókedvezmény igénybevételével összefüggésben, ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, emelik ki az Andersen Magyarország szakértői.

Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

• 2023. december 31-étől vezetnének be egy új kutatás-fejlesztési adókedvezmény jogcímet a korábbi K+F adóösztönzők alternatívájaként. A K+F adókedvezmény a globális minimumadóban (kiegészítő adók) elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősülne, azonban azzal nem csak a globális minimumadó alanyok élhetnének.
• A K+F adókedvezmény az adózó alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, valamint kísérleti fejlesztés tevékenységére, az ehhez kapcsolódó tételesen felsorolt közvetlen költségekre (elszámolható költség) tekintettel először a 2024. adóévben lenne alkalmazható. Az elszámolható költségek köre szűkebb lenne, mint amit az adózók a K+F adóalap-csökkentő tételnél figyelembe vehetnek (pl. az igénybe vett K+F költség nem elismert).
• Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség maximum 10 százaléka, de nem haladhatja meg adózónként és projektenként az egyes nominális, euróalapú határértékeket. A kedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben lenne érvényesíthető. Lehetőséget teremtene a jogszabály továbbá arra, hogy a fel nem használt adókedvezményt az adózó készpénzre váltsa (a vonatkozó feltételek fennállása esetén).
• Az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben az adózót adatszolgáltatási kötelezettség is terhelné az éves adóbevallásában.
• Az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendjét is megváltoztatnák, az új K+F jogcím minden más adókedvezmény előtt lenne alkalmazandó és akár nullára is lehetne csökkenteni a társasági adót.

Egyéb rendelkezések

• A javaslat az ellenőrzött külföldi társaság meghatározásával kapcsolatban tartalmaz módosítást az olyan külföldi személy állandó telephelyére vonatkozóan, amely a külföldi személy illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. A javaslat alapján továbbá hatályát veszti az unión kívüli egyezményes államokban a külföldi személy azon telephelyeinek ellenőrzött külföldi státusz alóli mentesülése, amelyek jövedelmét Magyarországon mentesítették társasági adóban.
• A módosítás alapján kiegészülne a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre. A kettős nem adóztatás elkerülése érdekében az egyes kifizetések társasági adóalapból való le nem vonhatósága kiterjedne az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetésekre is, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla vagy alacsony adókulcsúnak minősülnek (kivéve, ha a jogdíj, a kamat felmerülésének fő célja adóelőnyön kívüli, valós gazdasági, kereskedelmi előny, amely fennállását az adózó köteles bizonyítani). A javaslat azonban rögzítené, hogy az adóalapot kétszeresen nem kell megnövelni.
• A javaslat pontosítaná a kapcsolt vállalkozások meghatározására vonatkozó szabályokat, vagyis azt, hogy a feltételeknek megfelelő testvérvállalatok is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a társasági adó egyes rendelkezéseinek alkalmazásakor.
• A javaslat szerint lehetőség nyílna arra, hogy az ún. kiegészítő adó alanyának minősülő adózó a 2023. december 31-ét megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését 2024. február 28-ig utólag bejelentse az adóhatósághoz (feltéve, hogy a részesedés megfelel a vonatkozó definíciónak). A javaslat rögzítené azt is, hogy a részesedéssel kapcsolatban 2023 előtt elszámolt társasági adóalap módosító összegekre vonatkozóan a 2023. évi adóalapot egy összegben szükséges úgy módosítani, mintha a részesedés a szerzéstől kezdődően bejelentett részesedés lett volna, összegzik az Andersen Magyarország szakértői.