BDO: adóváltozások idén és jövőre – kanyarban az eÁFA, módosul az alanyi adómentesség választásának feltételrendszere

Megosztás Tetszik

A BDO Magyarország összefoglalta, melyek a legfőbb változások adónemenként.

2023. október 25-éig volt lehetőség a Pénzügyminisztérium által közzétett idei őszi adócsomag társadalmi egyeztetésére. Az adócsomag beterjesztésére – a miniszteri indoklás szerint – az EU-s és magyar jogszabályok módosulása adott okot, illetőleg az adópolitikai, társadalompolitikai és egyéb szakpolitikai célok megvalósulásának biztosítása.

A közzétett adócsomag jelenleg még egy javaslati fázisban áll – a Parlament előtti jogalkotási eljárásban a normaszöveg még több ponton módosulhat.

Az alábbiakban a BDO Magyarország szakértői adónemenként összefoglalták, hogy melyek azok a főbb változások, amelyek előnyösek, vagy adott esetben éppen hátrányosak lehetnek a vállalkozások számára.

I. Személyi jövedelemadó és járulékok

Palackozott bor és borvacsora adómentessége

A javaslat adómentességet biztosítana a borkóstolókon (pl. csapatépítő, üzleti találkozó) elfogyasztott bor, illetve palackozott borok ajándékozására (akár munkavállalók, akár üzleti partnerek részére), amennyiben az esemény megtartása, illetve a bor beszerzése az ágazati jogszabály szerinti borászat közreműködésével valósulna meg. A jelenlegi jogszabályi környezetben ezen juttatások úgynevezett „reprezentációnak” minősülnek, amely után szja- (15%), illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési (13%) kötelezettség is felmerül, ráadásul a juttatás értékének 1,18-szorosa után, így az effektív adóteher összesen 33,04 százalék – emelik ki a BDO Magyarország szakértői.

Többször lehetne kedvező adózás mellett csekély értékű ajándékot adni

Jelenleg évi 1 alkalommal van arra lehetőség, hogy a munkáltató a munkavállalójának csekély értékű ajándékot (a mindenkori minimálbér 10 százalékánál nem nagyobb értékű; 2023-ban ez 23 200 forint) adhasson, amely egyes meghatározott juttatásként adózik (33,04 százalékos adóteherrel). A tervezet szerint ez a szám évi háromra nőne, így a vállalkozások többször honorálhatják kedvező adózás mellett a munkavállalóik teljesítményét.

Könnyítés a bevallási szabályokon

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokról (pl. reprezentáció; üzleti ajándék; SZÉP-kártya) havonta adóbevallást kell tenniük a munkáltatóknak, kifizetőknek (az úgynevezett ’08-as bevalláson). Ez jelentős, havonta jelentkező adminisztratív terhet ró a cégekre.

A javaslat szerint a vonatkozó bevallást már nem kellene havonta, hanem csak 3 havonta (negyedévente) megtenni, így az évi tizenkétszeri bevallási kötelezettség 4 darabra csökkenne – írják.

Értékpapír és kamatjövedelem, illetve ellenőrzött tőkepiaci ügylet – adóegyezmény hiányában

A szja-törvény módosulása szerint, ha egy belföldi illetőségű magánszemély olyan értékpapír- vagy kamatjövedelemben részesül, amely esetében az értékpapír kibocsátója, vagy a kamat fizetője olyan OECD tagállamban rendelkezik székhellyel, amellyel hazánknak nincs kettős-adós egyezménye, úgy ezen jövedelemkategóriák ettől függetlenül nem minősülnek egyéb jövedelemnek. Ez egy kedvező módosulás, amely az USA-Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése miatt kiemelt figyelmet érdemel, így az USA-ból származó ezen jövedelemkategóriák nem esnek majd a hátrányos „egyéb jövedelem” kategóriába.

Ezzel analóg módon: egy ügylet akkor is minősülhet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ha a befektetési szolgáltató, akivel a magánszemély szerződik olyan piacon tevékenykedik, amely állammal nincs adóegyezménye Magyarországnak, de egyébként OECD tagállamnak minősül – összegzik a BDO Magyarország szakértői.

Szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény

Szigorítanak a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szohokedvezmény szabályain. Jelenleg szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény (adófizetési kötelezettség csökkentése) vehető igénybe, ha a munkáltató úgynevezett „munkaerőpiacra lépő” munkavállalót foglalkoztat, amely kedvezmény a munkavállalót a foglalkoztatás első 3 évében illeti meg.

A fenti kedvezmény továbbra is megmarad, azonban csak a magyar állampolgár foglalkoztatottakra vehető igénybe. Amennyiben a munkavállaló Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára (lényegében az ukrán és a szerb állampolgárok) úgy a kedvezményt továbbra is igénybe lehetne venni.

II. Társasági adó

Szigorodó szabályok a költségelszámolásban – kamat és jogdíj

Fontos módosulás lehet a nemzetközi vállalatcsoportok részére a Tao tv. nem elismert költségekre vonatkozó mellékletének módosulása. Ennek értelmében nem elismert költség (azaz adóalap növelő tétel) lesz az olyan kamat és jogdíj, amelyet a magyar vállalkozás egy olyan entitás részére fizet ki, amelynek:
(i) székhelye, telephelye adózási szempontból „nem együttműködő államban” található, vagy
(ii) amely államban az effektív adókulcs kevesebb, mint a hazai társasági adó mértéke (9%), vagy egyáltalán nincs társasági adó.

Azt, hogy mely államok minősülnek „nem együttműködő államnak”, egy külön miniszteri rendelet határozza majd meg.

A fentiek ellenére a kifizetett jogdíj, kamat akkor minősülhet elismert költségnek (és így adóalap-csökkentő tételnek), ha az azt fizető magyar adózó bizonyítani tudja, hogy valós gazdasági, kereskedelmi előny érdekében fizeti meg a kamatot, jogdíjat, amelyre vonatkozóan egy külön adatszolgáltatási kötelezettsége lesz majd elérhető.

A fenti módosításra a tervezet szövegezése alapján azért van szükség, hogy az állami adóbevételeket védje az adóelkerülő struktúrák kialakításával szemben, amely egyszersmind összhangban van a nemzetközi gyakorlattal. A módosulás hátrányosan érintheti azokat a magyar cégeket, amelyek olyan vállalatok részére fizetnek kamatot, jogdíjat, amelyek a jelzett államokban találhatóak, mivel ezek a költségek a hazai cégek adóalapjának részét képezik majd, amely után adófizetési kötelezettség merül majd fel hívják fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértői.

III. Általános forgalmi adó

Jelentős módosulás – alanyi adómentesség Közösségen belüli értékesítés esetén

Az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében módosul az alanyi adómentesség választásának feltételrendszere. Ennek értelmében az áfatörvény alanyi adómentességre vonatkozó fejezete új rendelkezésekkel egészül ki, mely szerint:

• ha egy magyar alanyi adómentes adóalany egy másik EU-s tagállamban lévő magánszemélynek távértékesítéssel értékesít terméket vagy nyújt elektronikus úton szolgáltatást, akkor ezen ügyletei esetén is eljárhat alanyi adómentes minőségében, ha egyébként megfelel a másik EU-s tagállam alanyi adómentes feltételeinek, illetve az EU-s árbevétele a tárgyévben nem éri el a 100 ezer eurót;
• a fentiekkel analóg módon, egy másik tagállami (pl. szlovák) alanyi adómentes adóalany a Magyarországon teljesített ügyletei (távértékesítéssel eladott termékek, távolról nyújtott szolgáltatások) vonatkozásában szintén választhatja idehaza az alanyi adómentességet.

Ez a módosulás kiváltképp azoknak a kisebb hazai, illetve EU-s vállalkozóknak lehet fontos, akik egy másik tagállam piacára szeretnének betörni, de a másik tagállami adóterhek eddig visszatartó erővel bírtak.

eÁFA tervezete

Hosszú ideje húzódik az a terv, hogy az adóalanyoknak a NAV kiajánlja az áfabevallásuk tervezetét.

Az elmúlt évek technikai fejlesztései (pl. online számlaadat-szolgáltatás) nyomán az adóhatóságnak rendelkezésére áll az az adathalmaz, amely alapján 2024. január 1-jétől elérhetővé válna az adóhatóság által kiajánlott áfabevallás-tervezet, az úgynevezett e-áfa. Mivel ez csak egy tervezet lesz, így a vállalatoknak konkrétan el is kell fogadniuk a kiajánlott tervezetet, hogy az a szabályosan beadott bevallásuknak minősüljön. E mellet természetesen arra is lehetőség lesz, hogy az adózók az eddigi gyakorlatuknak megfelelően saját maguk készítsék el és nyújtsák be az áfabevallásukat.

Az eÁFA-val végre lehetőség lenne arra, hogy az adózók mentesüljenek az egyik legnagyobb havi adminisztrációt jelentő bevallás, az áfabevallás benyújtása alól. Természetesen a NAV által ajánlott tervezet áttekintése és ellenőrzése az adózók felelőssége lesz, ahogy a hibás adattartalmú bevallással együtt járó következmények is, így az áfabevallással kapcsolatos teendők vélhetően még sokáig a mindennapok részei maradnak.

Az adócsomag javaslata eljárási szabályokat is tartalmaz mely rögzíti, hogy:
(i) meddig lehet jóváhagyni az e-áfa tervezeteket;
(ii) hogyan lehet a bevallásokat a későbbiekben önellenőrizni;
(iii) ha több módon is benyújtásra kerül egy bevallás, melyiket veszi figyelembe a NAV; illetve
(iv) mely esetekben mentesül az adózó a belföldi összesítő adatszolgáltatás benyújtása alól.

IV. Kisvállalati adó

Nem szűnik meg automatikusan a kivaalanyiság, ha az adózó egyesül vagy szétválik

Fontos változás lehet a kivarezsim alatt adózó cégeknek, hogy várhatóan módosulnak a kivaalanyiság megszűnésének esetkörei.

A mostani szabályok szerint, ha egy kiva alatt adózó társaság átalakul (egyesül, szétválik), akkor a kivaalanyisága automatikusan megszűnik, sőt, azt 2 évig nem választhatja újra. Ez hátrányos szabály volt azon társaságokra nézve, ahol egy vállalati átstrukturálás vagy reorganizáció miatt szükségessé vált valamilyen társasági átalakulás, mivel ekkor a kivaalany cég elveszíthette a kivastátuszát, és a gyakorlatban a társasági adó szabályai szerint kellett a továbbiakban teljesítenie az adókötelezettségeit (illetve a „váltás” miatt még külön adókötelezettsége is keletkezhetett, az úgynevezett áttérési különbözet formájában). Ennek általában érezhető hatásai voltak az addig kivás cég adóterhei tekintetében (a kivarezsimet választó cégek általában azért adóztak a kivarezsim szerint, mert az adózási szempontból előnyösebb volt számukra).

A törvényjavaslat értelmében a társasági átalakulások (egyesülés, szétválás) esetén lehetőség van arra, hogy az addig kivás cég 15 napon belül az adóhatósághoz intézett nyilatkozattal újra válassza a kivaalanyiságot (amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak). A kedvező szabály csak a kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított átalakulások esetén alkalmazható – írják.

V. Közműadó

2024. január 1-től a hírközlési vezetékek tulajdonosainak (lényegében a távközlési vállalkozásoknak) nem kell többé közműadót fizetni.

VI. Adózás rendje

Észrevétel végelszámolás során

Kedvező szabály, hogy amennyiben egy végelszámolás során az adóhatóság ellenőrzést indít, úgy lehetőség lesz az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvre 8 napon belül észrevételt tenni. Eddig erre egyáltalán nem volt lehetőség, amely hátrányosan érintette a végelszámolás alatt álló cég érdekeit.

VII. Adóigazgatási eljárás

Azokban az esetekben, amikor az adóhatóság a jogutódoknál lefolytatandó, a jogelődök kötelezettségeire is kiterjedő ellenőrzést végez és a jogelődök között a legnagyobb adóteljesítménnyel bíró adózó is érintett, akkor az ellenőrzési határidő 120 nap lesz.

A kezelőszemélyzet nélküli automaták, csomagautomaták helyszíni ellenőrzése az adózó jelenléte nélkül, két hatósági tanú jelenlétében megindítható lesz.

VIII. Nemzetközi együttműködés

Országonkénti jelentések (CbC) személyi körének bővülése

Újabb országokkal bővülne a pénzügyi számlákkal kapcsolatos automatikus információcsere, valamint az országonkénti jelentések (CbC riportok) cseréje: ezek a Feröer-szigetek, Kenya, Libéria, Montserrat, Pápua Új-Guinea, Thaiföld és Ukrajna – összegzik a BDO Magyarország szakértői.