Elfogadta az állami építési beruházásról szóló és az állami működést egyszerűsítő törvényt is az Országgyűlés

Megosztás Tetszik

Az Országgyűlés szerdán újra elfogadta az állami építési beruházásról szóló törvényt, elfogadta továbbá az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényt, mely több mint 70 jogszabályt, köztük adószabályokat és a munkavédelmi törvényt is módosítja.

Az Országgyűlés 133 igen, 38 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett szerdán ismét elfogadta az állami építési beruházásról szóló törvényt. A jogszabályt júliusban már megszavazta a parlament, ám annak egyes részeit az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek minősítette, miután az államfő megküldte a szöveget a testületnek.

A jogszabály azokra az állami építési beruházásokra vonatkozik, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak.

A júliusban megszavazott törvény részletes és átfogó szabályokat tartalmazott, amelyek egy része sarkalatos rendelkezés, miközben egyes részleteiben saját szabályaitól eltérést engedett, akár miniszteri rendelettel is.

Novák Katalin köztársasági elnök azért fordult az Ab-hoz, mert álláspontja szerint alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, a jogbiztonság sérelméhez vezet.

Az Ab megállapította, hogy a jogalkotó általános felhatalmazást adott a törvénytől való eltérésre, ám nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén, így a miniszteri hatáskör terjedelme, korlátai nem tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók. Az Ab szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezések alaptörvény-ellenesek, ezért a törvény nem hirdethető ki, nem léphet életbe.

Az Országgyűlés most egy olyan módosító javaslattal együtt fogadta el a jogszabályt, amely szigorít az általánosabb felhatalmazó rendelkezésen: a rendeletet nem a beruházásért felelős miniszter adhatja ki, hanem a kormány. Az a projektszervezet tagjai számára állapíthat meg mentesítést vagy kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt, amelyeket a jogszabály tizenhat pontban részletez. A kedvezmény feltétele, hogy a beruházás kedvezőbb pénzügyi feltételekkel valósítható meg.

A jogszabály a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A parlament – egyebek mellett – 133 igen, 49 nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadta az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényt is. A szabályozás célja – az indokolás szerint – jelentősen csökkenteni az állampolgárok, vállalkozások adminisztratív terheit, utóbbiak esetében úgy, hogy egyebek mellett szűkítik a különböző szabályzatok (például a tűzvédelmi vagy számviteli szabályzat) készítésére kötelezettek körét. Az állampolgárok ügyintézésének, a házasságkötés megkönnyítése érdekében a házassági szándékot a házasulók elektronikus úton is bejelenthetik.

Az állam a 2024/2025-ös tanévtől a középiskolában tanulóknak ingyenesen biztosítja a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek elsajátítását.

A jövőben a közszférában a munkáltató nem vonhatja le a szakszervezeti tagdíjat.

A kötelező munkavédelmi oktatás egyes esetekben egy általános tematika átadásával teljesíthetővé válik, a korábbi hat helyébe pedig egy egységes foglalkoztatási igazolás lép, amelyet akár elektronikus formában is kiadhatnak.

A zárószavazás előtt átírták az online közmeghallgatás szabályait. Ez alapján a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül is megtartható lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz, illetve honlapon való közzététel útján. Emellett a közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

Rendelkeztek arról is, hogy a külföldön élő magyar állampolgárnak vagy a diaszpóra magyarságának a Magyarországra történő hazatérését segítendő támogatást nyújtanak, ehhez a hazatérést támogató szolgáltatáshoz egy elektronikus felület is kifejlesztenek, ahol az érintett személyre szabott ügyintézési támogatást kaphat.

A honosított állampolgároknak a jövőben lehetőségük lesz arra, hogy állampolgári esküjüket ne csak a polgármester vagy nagykövet előtt, hanem igazgatási szerv előtt is megtehessék.

Módosult a közúti közlekedésről szóló törvényben a pótdíjfizetési szabály: jelenleg ez a kötelezettség 2 év alatt évül el, az új rendelkezéssel ez az idő 3 évre emelkedett.

A jogszabály a személyi jövedelemadóról szóló törvényt is érinti, részletek ITT.