hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Számviteli beszámoló: új szabály szerint kell meghatározni a létszámot

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

Január 1-jétől a számviteli törvény (Szt.) létszám alatt a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma meghatározást használja. Cikkünkben ennek számítására vonatkozó tudnivalókat vesszük sorra, és elemezzük a változás várható hatásait.

A foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

A különböző törvényekben használt létszámfogalmak korábban a KSH Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadványában meghatározottakra épültek. Ehhez képest változás a számviteli törvényben 2021. január 1-től használt „foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma” kategória, amire vonatkozóan nem tartalmaz számítási módszert a KSH útmutatója.

Meghatározható azonban az útmutató alapján, hogy milyen jogviszonyok alapján tevékenykedők tekintendők a Magyarországon regisztrált, működő gazdasági szervezetek tevékenységében folyamatosan részt vevőknek (azaz foglalkoztatottnak), amelyek teljes körére kiterjed az adatgyűjtés. Az útmutató szerint folyamatos részvétel alatt az egymást követő legalább 6 munkanapig tartó (azaz 5 munkanapot meghaladó) munkavégzést kell érteni. Ezzel a megszorítással foglalkoztatottnak tekintendő:

  • az alkalmazásban álló (a munkaviszonyban, a szövetkezet és tagja, illetve a társas vállalkozás és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban álló),
  • a megbízási szerződéssel, megállapodás alapján havi átlagban legalább 60 munkaórában alkalmazott, abban az esetben, ha a Polgári törvénykönyv szerinti munkavállalás a munkáltatónál általános munkarend szerinti foglalkoztatást takar,
  • a társas vállalkozás, szövetkezet tulajdonos tagja, ha megállapodás alapján részt vesz a szervezet tevékenységében és személyes közreműködésének időtartama havi átlagban több mint 60 munkaórára becsülhető, továbbá ennek ellenértékeként legalább a minimálbér időarányos részét elérő munkadíjban részesül,
  • a bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatott,
  • a Magyarországon bejegyzett vállalkozás külföldi – fióktelepnek nem minősülő – telephelyén dolgozó (beleértve a tartós kiküldetésben lévőt is),
  • a szorgalmi időszakban vagy a szünidőben foglalkoztatott diák,
  • a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállaló,
  • a munkavégzés céljából külföldi kiküldetésben lévő (kivéve a magyarországi székhelyű cég külföldi fióktelepén tartós kiküldöttként dolgozó munkavállalót),
  • az ösztöndíjas tanulmányi úton külföldön tartózkodó, ha arra az időre részére keresetként távolléti díjat fizet a hazai munkáltató,
  • az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti egyszerűsített foglalkoztatott (mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka, alkalmi munka), ha munkaszerződése alapján folyamatosan foglalkoztatottnak minősül,
  • a kirendelt munkavállaló annál a cégnél, amelyiknél a két munkáltató közötti megállapodás alapján figyelembe kell venni,
  • a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott.

Az útmutató szerint, ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt – a munkaidő hosszától függetlenül – egy-egy egész főnek kell tekinteni.

Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel a "Pénzügyi és számviteli zárás" című kiadványunkat!
A könyvviteli zárlat minden évben – akár többször – ismétlődő feladat, mégis mindig kihívás elé állítja a szakembereket. Kiadványunk végigveszi a főbb könyvvizsgálói szempontokat és szabályokat, arra pedig külön is kitér, hogy pontosan miként is kell a könyvvizsgálati kötelezettséget megállapítani. Kidolgozott esettanulmányokkal, rengeteg számítási példával nyújt segítséget a könyvviteli zárlat feladatainak sikeres végrehajtásához.

Ezeket figyelembe véve – mivel az Szt. nem utal az útmutatóban megfogalmazott egyik létszámszámítási metodikára sem – az vezethető le, hogy a felsorolt formában foglalkoztatottak száma alapján kell átlagot számítani, azzal, hogy figyelmen kívül kell hagyni az egyes formákhoz kapcsolódó megkötéseket (a folyamatos foglalkoztatást, a havi 60 órás foglalkoztatást, a díjra vonatkozó kitételt) és a munkaidő hosszát.

A foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámát a beszámoló kiegészítő mellékletében kell megadni az Szt. 91. paragrafusának a) pontja, konszolidált beszámoló esetében az Szt. 133. paragrafus (4) bekezdésének c) pontja szerint.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben bemutatjuk a létszámszámítás változásának várható hatásait!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tárgyi eszköz

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kapcsolt vállalkozás esete

Pölöskei Pálné

adószakértő

Őcsg – gázolaj jövedéki adójának visszaigénylése, földhasználat

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 február
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close