Számviteli beszámoló: új szabály szerint kell meghatározni a létszámot

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

Január 1-jétől a számviteli törvény (Szt.) létszám alatt a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma meghatározást használja. Cikkünkben ennek számítására vonatkozó tudnivalókat vesszük sorra, és elemezzük a változás várható hatásait.

A foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

A különböző törvényekben használt létszámfogalmak korábban a KSH Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadványában meghatározottakra épültek. Ehhez képest változás a számviteli törvényben 2021. január 1-től használt „foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma” kategória, amire vonatkozóan nem tartalmaz számítási módszert a KSH útmutatója.

Meghatározható azonban az útmutató alapján, hogy milyen jogviszonyok alapján tevékenykedők tekintendők a Magyarországon regisztrált, működő gazdasági szervezetek tevékenységében folyamatosan részt vevőknek (azaz foglalkoztatottnak), amelyek teljes körére kiterjed az adatgyűjtés. Az útmutató szerint folyamatos részvétel alatt az egymást követő legalább 6 munkanapig tartó (azaz 5 munkanapot meghaladó) munkavégzést kell érteni. Ezzel a megszorítással foglalkoztatottnak tekintendő:

  • az alkalmazásban álló (a munkaviszonyban, a szövetkezet és tagja, illetve a társas vállalkozás és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban álló),
  • a megbízási szerződéssel, megállapodás alapján havi átlagban legalább 60 munkaórában alkalmazott, abban az esetben, ha a Polgári törvénykönyv szerinti munkavállalás a munkáltatónál általános munkarend szerinti foglalkoztatást takar,
  • a társas vállalkozás, szövetkezet tulajdonos tagja, ha megállapodás alapján részt vesz a szervezet tevékenységében és személyes közreműködésének időtartama havi átlagban több mint 60 munkaórára becsülhető, továbbá ennek ellenértékeként legalább a minimálbér időarányos részét elérő munkadíjban részesül,
  • a bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatott,
  • a Magyarországon bejegyzett vállalkozás külföldi – fióktelepnek nem minősülő – telephelyén dolgozó (beleértve a tartós kiküldetésben lévőt is),
  • a szorgalmi időszakban vagy a szünidőben foglalkoztatott diák,
  • a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállaló,
  • a munkavégzés céljából külföldi kiküldetésben lévő (kivéve a magyarországi székhelyű cég külföldi fióktelepén tartós kiküldöttként dolgozó munkavállalót),
  • az ösztöndíjas tanulmányi úton külföldön tartózkodó, ha arra az időre részére keresetként távolléti díjat fizet a hazai munkáltató,
  • az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti egyszerűsített foglalkoztatott (mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka, alkalmi munka), ha munkaszerződése alapján folyamatosan foglalkoztatottnak minősül,
  • a kirendelt munkavállaló annál a cégnél, amelyiknél a két munkáltató közötti megállapodás alapján figyelembe kell venni,
  • a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott.

Az útmutató szerint, ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt – a munkaidő hosszától függetlenül – egy-egy egész főnek kell tekinteni.

Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel a "Pénzügyi és számviteli zárás" című kiadványunkat!
A könyvviteli zárlat minden évben – akár többször – ismétlődő feladat, mégis mindig kihívás elé állítja a szakembereket. Kiadványunk végigveszi a főbb könyvvizsgálói szempontokat és szabályokat, arra pedig külön is kitér, hogy pontosan miként is kell a könyvvizsgálati kötelezettséget megállapítani. Kidolgozott esettanulmányokkal, rengeteg számítási példával nyújt segítséget a könyvviteli zárlat feladatainak sikeres végrehajtásához.

Ezeket figyelembe véve – mivel az Szt. nem utal az útmutatóban megfogalmazott egyik létszámszámítási metodikára sem – az vezethető le, hogy a felsorolt formában foglalkoztatottak száma alapján kell átlagot számítani, azzal, hogy figyelmen kívül kell hagyni az egyes formákhoz kapcsolódó megkötéseket (a folyamatos foglalkoztatást, a havi 60 órás foglalkoztatást, a díjra vonatkozó kitételt) és a munkaidő hosszát.

A foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámát a beszámoló kiegészítő mellékletében kell megadni az Szt. 91. paragrafusának a) pontja, konszolidált beszámoló esetében az Szt. 133. paragrafus (4) bekezdésének c) pontja szerint.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben bemutatjuk a létszámszámítás változásának várható hatásait!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tag járulékfizetése

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Kiegészítő társas vállalkozói kivét

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Nyugdíjas osztaléka utáni szocho

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close