Hipacsökkentés: nehéz helyzetű vállalkozás vagy sem?

Megosztás Tetszik

Igénybe vehetik-e a hipacsökkentést, nehéz helyzetű vállalkozások-e az Adózóna olvasója által bemutatott cégek? Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A 639/2020. kormányrendelet (R.) 1. §-a és 2. § (1) bekezdés a) pontja számomra egyértelműen arról rendelkezik, hogy a csökkentett mértékű iparűzési adófizetés feltételének egy vállalkozás a 2021. adóéve első napján – naptári évvel azonos adóév esetén 2021. január 1-jén – rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló adatai alapján kell, hogy megfeleljen.  Ez pedig – naptári évvel azonos adóév esetén – a 2019. évi beszámoló. Ugyanakkor – információm szerint – a Pénzügyminisztérium konkrét kérdésre azt válaszolta, hogy a 4 milliárd forintos nettó árbevétel vagy mérlegfősszeg a 2021-ben végződó adóév árbevételére, mérlegfőösszegére vonatkozik.

A konkrét kérdésre a saját értelmezésem alapján a következő választ adom.

A korlátolt felelősségű gazdasági társaság (például a kft.) nehéz helyzetben lévőnek minősül:

» az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. kormányrendelet (Atr.) 6. § (4a) bekezdés a) pontja szerint, ha jegyzett tőkéjének több mint a felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, különösen amennyiben a felhalmozott veszteségeknek a saját forrásnak minősülő elemekből történő levonásakor a jegyzett tőke felét meghaladó negatív eredmény keletkezik. Alfa Kft. kérdésben szereplő adatai alapján 2019. december 31-én ez az adat (3 millió forint + 10 millió forint + 1 millió forint) – (  4 millió forint + 6 millió forint) = 4 millió forint. Tehát Alfa Kft. 2019. december 31-én az Atr. 6. (4a) bekezdés a) pontja alapján nem minősült nehéz helyzetben lévőnek;

» az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pont szerint olyan vállalkozás, amely ellen a fizetésképtelenségi eljárásról szóló uniós rendelet szerinti fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy ellene hitelezői kérelmére a saját joga alapján ilyen fizetésképtelenségi eljárás indítható, ez magyar kft. esetében csődeljárást vagy felszámolási eljárást jelent vagy azzal fenyeget; ezen eljárások a magyar jog szerinti csőd- vagy felszámolási eljárást jelentik.

Ha Alfa Kft. vagy Béta Kft. esetében egyik eset sem áll fenn, akkor arról kell nyilatkozni, hogy nem minősült nehéz helyzetben lévőnek 2019. december 31-én a kft.  

Ha valamelyik fennállt, akkor az R 2. § (5) szerint arról kell nyilatkozni, hogy olyan mikro- vagy kisvállalkozás (közepes vállalkozás nem tehet ilyen nyilatkozatot), amely (értelmezésem szerint a bejelentéskor)

» nem áll az Atr. 6. (4a) bekezdés c) pontja szerinti fizetésképtelenségi eljárás alatt és 

» nem részesült megmentési célú támogatásban, vagy ha részesült a kölcsönt már visszafizette, illetve a kezességvállalás időtartama már lejárt, vagy

» nem részesült szerkezetátalakítási támogatásban, vagy részesült, de továbbra már nem tartozik a szerkezetátalakítási terv hatálya alá.   

Ha az Alfa és Béta Kft. az előzőek valamelyikéről nyilatkozott, és az R.-ben előírt egyéb nyilatkozatot is megteszi, továbbá – ha van kapcsolt vagy partner vállalkozása, akkor azokkal együtt, ha nincs, akkor a saját adatai alapján – olyan mikro-,  kis vagy közepes vállalkozás, amelynek a 2019. évi beszámolóban kimutatott nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem több 4 millió forintnál.  Ezek alapján nyilatkozhat úgy, hogy jogosult az átmeneti támogatásra.

A Pénzügyminisztérium említett álláspontja miatt azonban javaslom a minisztérium álláspontjának beszerzését arra vonatkozóan, hogy melyik évben kell a nettó árbevételnek vagy a mérlegfőösszegnek maximum 4 millió forintnak lennie.