Csiszolgatott az egészségügyi jogviszony szabályain a kormány

Megosztás Tetszik

November első felében több cikk is megjelent arról, hogy átdolgozzák az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, mert kedvezőtlen rendelkezései kapcsán több szervezet is jelezte, hogy az új jogviszonyra vonatkozó szerződést az orvok nagy része nem írja alá. 2020. november 28-án megjelent több kormányrendelet, amelyek egyrészt a fenti törvény végrehajtását tartalmazzák, másrészt a már kihirdetett törvénytől eltérő szabályokat rögzítenek. Az alábbi cikkben azokat a fontosabb kormányrendeleti szabályokat ismertetjük, amelyek segíthetnek az új szerződés megkötésének a kérdésében.

Az egyik legfontosabb szabály, hogy amíg a törvény úgy rendelkezett, hogy 2021. január 1. napján az érintettek jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át, addig ez a határidő kitolódik. Azaz az adott közalkalmazotti és munkavállalói jogviszony 2021. március 1-jén alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Így van arra idő, hogy az új szerződés megkötése előtt tisztázni lehessen többek között az alábbi három fontos kérdést:

1. Mit lehet tudni további keresőtevékenység folytatásának engedélyezése kapcsán?
2. Mennyi időre lehet kirendelni az egészségügyi dolgozót?
3. Változott-e az illetményre jogosult orvosok köre, és az illetmény mértéke a törvényi szabályhoz képest?

Ezen kérdések mentén áttekintjük, hogy milyen szabályokat tartalmaznak a napokban kihirdetett kormányrendeletek.

A törvény rögzíti, hogy „Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony – kizárólag a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet.” Azaz az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvos csak engedéllyel dolgozhat további jogviszonyban például magánszolgáltatónál, és engedély kell egyéb nem orvosi tevékenységhez is, például, hogy őstermelőként keresőtevékenységet folytasson.

A kormányrendelet meghatározza az engedélyezés menetét. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további jogviszony létesítése előtt köteles engedélyt kérni

-      a  járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott esetén az  egészségügyi szolgáltató vezetője a  területileg illetékes városi kórház vezetőjétől,
-      a városi fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott személy esetében az egészségügyi szolgáltató vezetője az irányító megyei intézmény vezetőjétől,
-      a megyei és országos fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott személy esetében az egészségügyi szolgáltató vezetője az Országos Kórházi Főigazgatóságnak az országos kórház-főigazgató által kijelölt magasabb vezetőjétől,
-      a megyei feladatokat is ellátó klinikai központnál foglalkoztatott személy esetén a klinikai központ elnöke az Országos Kórházi Főigazgatóságnak az országos kórház-főigazgató által kijelölt magasabb vezetőjétől,
-      az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén az egészségügyi szolgáltató vezetője a fenntartó által kijelölt személytől.

Az engedély.elbírálása kapcsán csak azt rögzíti a jogszabály, hogy az engedélyező szerv a kérelem elbírálása során figyelembe veszi a munkaidőre vonatkozó szabályokat, továbbá szem előtt tartja az egészségügyi dolgozó egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez való jogát, valamint az ellátottak biztonságával összefüggő okokat. Azaz pontos, objektív szempontokat nem állapít meg az engedélyezés kapcsán sem a törvény, sem a kormányrendelet.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen tevékenységekhez nem szükséges engedélyt kérni, mennyi időre rendelhetők ki a dolgozók, továbbá hogyan alakul a javadalmazásuk!