hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Behajthatatlan követelés: a partner kényszertörlése után sem kell feltétlenül búcsút mondanunk az áfának

  • Kis Gábor okleveles könyvvizsgáló és adószakértő, Finacont Kft.

A behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylésére 2020 óta van lehetőség, azonban a szabályozás 2021 során is változott: alapvetően megengedőbb irányba, azaz a visszaigénylési lehetőségek bővültek.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 77. § (7) bekezdése kimondja, hogy – különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére –, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével, abban az esetben, ha teljesülnek a 77. § (7) bekezdésének a)–i) pontjaiban foglalt feltételek.

Olvassa el az Adózóna „Adományozás és adózás – ezekre figyeljen az adomány átadása kapcsán!”, „A nap kérdése: hogyan lehet értékesíteni alanyi adómentesként a még áfásként beszerzett termékeket?” és „Ezek miatt indít leggyakrabban jogkövetési vizsgálatot a NAV” című írását!

Az Áfa tv. 77. § (9) bekezdése alapján, az adóalany köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóság részére nyilatkozni többek között a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról.

Az Áfa tv. 259. § 3/A § pedig meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, és azt, hogy mely okok alapján lehet elszámolni behajthatatlanként egy követelést – ezek az alábbiak lehetnek:

  • a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;
  • a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte;
  • a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el;
  • követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
  • a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság az adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő döntést hoz.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mit tud tenni a vállalkozás, ha a partner ellen felszámolási eljárás indul, ez esetben milyen lehetősége van a behajthatatlan követelés áfatartalmának visszaigénylésére!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ügyfélkapu+

Szipszer Tamás

adószakértő

Ügyfélkapu

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink