Az Országgyűlés december 15-ei döntései

Megosztás Tetszik

Elfogadták az alaptörvény kilencedik módosítását, változnak az országoslista-állítás szabályai. A közszolgálatot átfogó kormányzati információs rendszer, új törvény a NAV személyi állományának jogállásáról, változó koncessziós törvény és halgazdálkodási törvény, ingyenes vagyonátadások, törvénycsomag a közigazgatási szabályszegési szankciókról szóló törvény hatálybalépésével összefüggésben, módosuló felsőoktatás szabályozás – ezek a Ház mai döntései.

Elfogadták az alaptörvény kilencedik módosítását

Az alaptörvényben rögzítette kedden az Országgyűlés, hogy az anya nő, az apa férfi. Meghatározták a képviselők a közpénz fogalmát és újraszabályozták a különleges jogrend alkotmányban rögzített szabályait is.

Az alaptörvényben ezentúl szerepel: az anya nő, az apa férfi. Védik a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, valamint biztosítják a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülését.
    
A közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése – áll az elfogadott módosításban, amely sarkalatos törvényhez kötötte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályait, emellett hat helyett háromra szűkítette a különleges jogrend eseteit. 

A hatályos alaptörvény a különleges jogrend hat esetét határozza meg: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet. A jövőben azonban már csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
    
A módosítással mind a három esetben a kormányt ruházzák fel rendeletalkotási joggal, ezzel megszűnik az, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnöknek van rendeletalkotási joga.
    
A rendkívüli állapot helyébe a hadiállapot lép, a megelőző védelmi helyzet egyes szabályait is átvéve. Katonai típusú különleges jogrendről van szó, amelynek kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
    
Ugyancsak kétharmaddal dönt az Országgyűlés a szükségállapot kihirdetéséről. Szükségállapotot akkor lehet bevezetni, ha az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény történik. Ez a különleges jogrend harminc napra hirdethető ki, ha a kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll, harminc nappal meghosszabbíthatja a parlament.
    
A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a hatályos alaptörvénnyel. Az eltérés annyi, hogy a normaszövegben az "élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény" fordulatot használják, így lehetővé válik a veszélyhelyzet kihirdetése előre nem jelezhető esetekben is. A hatályos szöveg ugyanis "az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség" esetén teszi lehetővé a veszélyhelyzet kihirdetését.
    
A szükségállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, az harminc napra szól. Újdonság, hogy az Országgyűlés eddig a kormány veszélyhelyzeti rendeletének hatályát hosszabbította meg, ezzel szemben a jövőben a veszélyhelyzet meghosszabbításához ad felhatalmazást.
    
Az alaptörvény módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba, a különleges jogrenddel kapcsolatos szabályok azonban csak 2023. július 1-jétől érvényesek.    

A parlament változtatott az országgyűlési választási listaállítás szabályain

Az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség – legalább 14 megyében és a fővárosban – országos lista állításához már a következő parlamenti választáson.
    
Rendelkezik a jogszabály az átjelentkezések miatt megnövekedett létszámú szavazókörökről is: ha a választópolgárok száma több mint 1500 egy szavazókörben, akkor lehetséges, ha pedig 2000-nél több, akkor kötelező a szavazást vagy egy helyiségben, de több asztalnál, vagy ugyanazon épületben, de több külön helyiségben lebonyolítani.
    
Az átjelentkezéssel kapcsolatos változtatás az is, hogy az átjelentkezés határidejét a szavazást megelőző negyedik napról a kilencedik napra módosították.
    
A mentelmi jogot érinti az a szabály, amely a választási eredmény jogerőre emelkedését határozza meg a képviselőjelölti mentelmi jog véghatáridejének.
    
Elfogadták továbbá, hogy nem kell alkalmazni a közterület-használatról szóló jogszabályokat olyan gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenység esetén, amely a választópolgárokkal történő személyes kommunikációra irányul, ha az ennek során alkalmazott berendezés, kellék elhelyezésére igénybe vett közterület nem haladja meg a négy négyzetmétert. Ilyen kampánytevékenységnek minősül különösen a kapcsolatfelvétel a választópolgárokkal, a közügyekről folytatott személyes beszélgetés, a szórólaposztás, az aláírásgyűjtés, amely alatt értendő az ajánlások gyűjtése is.
    
Emelkedik a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) választott tagjai tiszteletdíjának havi összege: a közszolgálati tisztviselői illetményalap 10-szereséről a 12-szerese, az NVB-elnök tiszteletdíjának havi összege pedig a közszolgálati tisztviselői illetményalap 15-szöröséről a 21-szeresére. A tiszteletdíj arányosan csökkentett része illeti meg az adott naptári évre az NVB tagját, ha az előző naptári évben az ülések 20 százalékáról igazolatlanul távol maradt.
    
Az NVB ülése ezentúl – az elnök döntése alapján – elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható lesz.
    
Az országgyűlési és az európai parlamenti (EP) választás kitűzése után az országgyűlési választás esetén az Országgyűlés alakulóülésének napjáig, az EP-választás esetén a választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az NVB ügyrendje nem módosítható.
    
A törvénymódosítás arra is reagál, hogy egy alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a népszavazási törvény aláírásgyűjtő ívek miatt kiszabott bírságra vonatkozó rendelkezéseit. E helyzetet egyebek mellett úgy orvosolja, hogy az ívenkénti bírság összegét ezerről nyolcszáz forintra csökkenti, és megállapít egy felső korlátot.
    
Az összegző módosító javaslat elfogadásával elhagyták a képviselők a törvényjavaslatból a szavazólapról történő képfelvétellel kapcsolatos rendelkezést, mivel magáncélra a hatályos törvények szerint is le lehet fotózni a szavazólapot.
    
Bár a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatában szerepelt, de a zárószavazás előtt a Fidesz kérésére külön szavazott a Ház 10 Pest megyei országgyűlési választókerület területének átszabásáról, és végül kivették azt az összegző módosító javaslatból.

Közszolgálatot átfogó kormányzati információs rendszer

Egy a közszolgálatot átfogó kormányzati információs rendszert hozott létre a parlament, és új törvényt alkotott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról is. A most elfogadott jogszabály egy önálló, az egyéb jogállásoktól független egységes új szolgálati jogviszonyt hoz létre, amely egyaránt vonatkozik a hivatásos és a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló dolgozókra. 

Nemzetközi szerződések kihirdetései 

Az Országgyűlés a Magyarország és a Kambodzsai Királyság közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetésével kezdte határozathozatalait, majd jóváhagyta három pszichotróp anyagokkal, illetve kábítószerekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmény módosításait.     
    
Változik a halgazdálkodási törvény 

A többi között az állami horgászvizsga alóli mentesség feltételeit is tartalmazza a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabály módosítása.
   
A jövőben a halvédelmi bírság kiszabása alatt az érintetteknek semmilyen módon nem lesz lehetőségük további horgászatra.
    
Nem juthat ismételt halgazdálkodási joghoz az az előhaszonbérlő, aki a pályázatában szereplő vállalásokat nem teljesítette. A változtatás pontosítja a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) közfeladatait is, valamint az azokhoz rendelt eszközöket. 

Törvény született a veszprémi Európa kulturális fővárosa programok lebonyolításáért     

A törvény megteremti a programsorozathoz kapcsolódó beruházások lebonyolításnak feltételeit. 
    
A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a programsorozattal összefüggő közbeszerzési eljárásokban az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag a legalacsonyabb ár legyen. Ugyanígy az eljárás gyorsítását szolgálja egyes állami tulajdonú ingatlanok önkormányzati vagy egyházi tulajdonba átadása.

Számos törvény módosul a szabálysértési szankciók változása miatt 

Törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés a közigazgatási szabályszegési szankciókról szóló törvény január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben. 

Az úgynevezett szankciótörvény a fokozatosság elvére épül, vagyis az egy éven belüli első szabályszegésnél a hatóság figyelmeztetést alkalmaz, bírságot a hatóság csak a következő szabályszegésnél szabhat ki. A közigazgatási bírságot mérsékelt összegben szabják ki, amennyiben az ügyféllel szemben e szankciót három éven belül még nem alkalmazták. A szankciótörvény egységes rendelkezéseket tartalmaz a közigazgatási bírságokra.
    
A fokozatosság érvényesíthetőségét célozza egy nyilvántartás, amelybe bekerülnek a szabályszegők és a velük szemben alkalmazott szankciók. Ebben három évig tárolják az adatokat.
    
A változtatások mindezek érvényesülése érdekében nyolcvannyolc törvényt érintenek, és kivételeket is tartalmaznak például arról, hol nem alkalmazható a legenyhébb szankció, vagyis a figyelmeztetés.
    
Azt is tartalmazza a törvénycsomag, hol kötelező a bírság kiszabása. Ilyen, ha a jogsértés az emberi életet, az egészséget vagy a testi épséget sérti vagy veszélyezteti, illetve a kiskorúak védelmét célzó jogszabályokat sérti, továbbá, ha a jogsértés különösen kiszolgáltatott személy ellen irányul.
    
A felsorolás kitér környezetvédelmi szempontokra is: nem elégséges csupán figyelmeztetést alkalmazni, ha a jogsértés következményeképpen környezetkárosítás, környezetszennyezés vagy a környezet veszélyeztetése történik.
    
A három évvel ezelőtt elfogadott szankciótörvény is módosul: abból kikerül a közigazgatási óvadék, mint közigazgatási szankció.

Állami vagyontárgyak ingyenes átadása

Állami vagyontárgyak ingyenes átadását tartalmazza a vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint a vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény. Állami tulajdonú ingóságok, a többi között hangszerek kerülnek ingyenesen a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Kft.-hez, valamint a Filharmónia Magyarország Koncert és Fesztiválszervező Nonprofit Kft.-hez.
    
A változtatás lehetővé teszi állami tulajdonú ingóságok átadását természetes személyeknek is, ha a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel használati megállapodást kötöttek. A jogszabály emellett biztosítja állami tulajdonú ingatlanok és az azokhoz tartozó ingóságok ingyenes tulajdonba adását a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság részére kulturális, örökségvédelmi, oktatási és szakképzési közfeladatai ellátására.
    
Az esztergomi vár az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez kerül, egy közparkot pedig Esztergom városa kap meg.
    
Bár a jogszabályok általában kizárják az osztott tulajdont az állam és az önkormányzat között, az elfogadott törvény szűk körben megengedi ezt, elsősoran terek, parkok és közkertek esetében azzal, hogy azok kizárólagos nemzetivagyon-védelmi szintje ebben az esetben sem sérülhet.
    
A soproni Esterházy-palota ismét megszerzi a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon minősítést.

Változik a koncessziós törvény is
    
Változik a koncessziós törvény is, amelynek lényege a koncessziós hatáskör megosztása az ágazati miniszter és a külön kormányrendeletben kijelölt miniszter között. A törvénybe bekerül a jogszabály-változási klauzula. Változás esetén az érintett fél a jogviszony alapjául szolgáló szerződés módosítását vagy adott esetben megfelelő kompenzációt igényelhet. A jogviták elbírálására a felek választottbírósághoz is fordulhatnak. 

Gyorsabban nyújthat segítséget a honvédség a katasztrófavédelemnek 

Az eddigieknél gyorsabban nyújthat segítséget a honvédség az árvízi védekezések során – ezt is tartalmazza a honvédelmi törvényeket érintő módosító csomag. Az öt honvédelmi törvényt módosító változtatás értelmében a Magyar Honvédség a parancsnoka döntésének bevárása nélkül segíthet a katasztrófavédelemnek mintegy száz fő igénybevételéig. 
    
A  változtatás pontosítja a biometrikus adatkezelés szabályait is. A tárca államtitkára ezt a törvény ismertetésekor azzal indokolta: az illegális migráció több olyan országból indul ki, ahonnan érkezőkről a szövetséges erők biometrikus adatbázissal rendelkeznek. Ezek felhasználásával kiszűrhetők a veszélyes emberek a határon.  
    
A törvény érint vezetői illetményeket is, pontosítja a külföldi haderő magyarországi állomásozásáról szóló szabályokat, valamint a honvédség külföldi jelenlétéről szóló miniszteri beszámoló szabályait.

Új, nemzetközi érettségit adó középfokú iskola és kollégium működhet Budapesten

A jövőben egy új, nemzetközi érettségi bizonyítványt nyújtó, középfokú nevelési-oktatási intézmény és kollégium kezdheti meg működését Budapesten, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Hűvösvölgyi úti épületében a Közép-európai Oktatási Alapítványról és az alapítványnak történő vagyonjuttatásról szóló törvény szerint.     

Az elfogadott jogszabály ingyenesen az alapítvány vagyonkezelésébe adja a főváros II. kerületében lévő, a Hűvösvölgyi út 116. szám alatti épületet, amely egykor az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek adott otthont.

Alapítványi fenntartású lesz a veszprémi Pannon Egyetem
    
A jogszabály szerint 2021. szeptember 1-jétől a kormány által létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány gyakorolja a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem alapítói és fenntartói jogait, biztosítja a működési feltételeket és az intézményfejlesztési célok megvalósítását, valamint végzi a vagyonkezelést.
    
A törvény szerint a jelenleg költségvetési szervi formában működő egyetem vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan-vagyonelemek a fenntartóváltást követően, ingyenesen a magánegyetemként tovább működő intézmény tulajdonába kerülnek.
    
Az alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjait az innovációért és technológiáért felelős miniszter jelöli ki.

Új nevet kap és alapítványi fenntartású lesz a Szent István Egyetem    
    
A 2014-ben létrehozott Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 2021. február 1-jétől beolvad a Szent István Egyetembe, új nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetembe.
    
2021. február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, a kormány által létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működik tovább a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem, amelybe idén augusztusban integrálták az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert kampuszát, a Pannon Egyetem Georgikon Karát, valamint a Kaposvári Egyetemet.
    
A jogszabály szerint az alapítvány feladata a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, amelynek érdekében az alapító által rendelt, valamint az alapítványhoz csatlakozók által nyújtott vagyont kezeli.
    
Az alapítvány kuratóriumi elnökét és tagjait az innovációért és technológiáért felelős miniszter jelöli ki, a kuratóriumába egy tagot az agrárminiszter delegál. A jogszabály külön rendelkezik az egyetem génmegőrzési tevékenységéről.

Módosul a felsőoktatás szabályozása
  
A képzések indításának rugalmasabbá tétele érdekében 2021 szeptemberétől az egyes felsőoktatási szakokat tartalmazó jogszabály miniszteri rendelet lesz, a képzési és kimeneti követelményeket pedig hivatalos közleményként publikálják.
    
A hallgatói lemorzsolódást elkerülendő 2021. január 1-jétől az alapképzésen gyengén teljesítő hallgató átjelentkezhet felsőoktatási szakképzésre. Szintén jövő januártól bevezetett változás, hogy az oklevelet nemcsak magyarul és angolul, hanem a képzés nyelvén is ki kell adni, az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatokat pedig automatikusan elismerik.
    
2022. január 1-jétől az oklevél megszerzése előtt is lehetséges lesz bekapcsolódni a doktori képzésbe az általános orvosi, az állatorvosi, a gyógyszerészi és a fogorvosi képzés hallgatóinak.
    
A jogszabály azt is a előírja, hogy jövőre a felsőoktatási intézmények tanulmányi rendszerének képesnek kell lennie a zárt rendszerű elektronikus távoktatás támogatására.
    
A törvénymódosítás érinti a Magyar Művészeti Akadémiát is, amelynek rendes tagjai számát 250-ről 315 főre emelik 2022 novemberétől annak érdekében, hogy a Nemzet Művésze címet viselők is rendes taggá válhassanak.
    
Módosul 2021. január 1-jétől a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény is

Egyszerűbbé válik a médiatanács által kiírt médiaszolgáltatási pályázatok elbírálása, módosulnak a médiaszolgáltatási díj fizetésének szabályai -– a negyedéves fizetés helyett a havi fizetés is választható lesz.
    
2021. január 1-jétől a Magyarságkutató Intézet jogosult lesz régészeti feltárásra.

Új törvényt hoztak a nemzeti mobil fizetési rendszerről
    
Az Országgyűlés új törvényt alkotott a nemzeti mobil fizetési rendszerről, amely az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítésének feltételeit szabályozza. A módosítások eredményeként az országosan egységes értékesítési platformot új, koncessziós rendszerben biztosítja majd az állam a korábbi teljesen állami tulajdonban álló társaság helyett.
    
A most elfogadott törvény ennek érdekében meghatározza a koncessziós pályázat kiírására jogosultakat, a koncesszió időtartamát, valamint rögzíti a koncesszió nyertesének fő kötelezettségeit.
    
Döntöttek az illegális hulladéklerakás felszámolását célzó javaslatokról 
    
Az Országgyűlés több olyan intézkedést fogadott el, amelyek az illegális hulladéklerakás minden fajtájának visszaszorítását célozzák.  
    
A törvénytelen szemétlerakás felszámolása érdekében bővítik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltásának lehetőségét, továbbá szigorítják a szankciórendszert. 

Igazságügyi tárgyú törvényeken módosítottak 
    
A parlament elfogadta a kormány igazságügyi tárgyú törvénymódosító javaslatcsomagját, amely mintegy húsz jogszabályon hajt végre változtatásokat. 
    
A Ház döntésével egyebek mellett egységesítette a közjegyzői szolgálat létesítésével kapcsolatos igazságügyi miniszteri hatásköröket azzal, hogy a jövőben a tárcavezetőt nemcsak a kinevezés joga illeti meg, hanem a kinevezési folyamatot is elindíthatja a pályázat meghirdetésével. 
 
Emellett bevezették a nyugalmazott igazságügyi alkalmazott fogalmát, lehetővé téve, hogy számukra szociális és temetési segélyt folyósítsanak.