hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kiskereskedelmi adó a veszélyhelyzeten túl: amit az eljárási szabályokról tudni kell

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

A veszélyhelyzettől függetlenül meg kell fizetniük a kiskereskedelmi adót az arra kötelezett vállalkozásoknak, miután a parlament elfogadta az erre vonatkozó törvényt. Cikkünkben az eljárási szabályokat ismertetjük, s külön írásban részletezzük majd a gyakorlati tudnivalókat, amelyeket az új adónem alkalmazásával kapcsolatban figyelembe kell venni.

Az Országgyűlés a 2020. június 3-ai ülésnapján elfogadta a kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslatot, amely 2020. évi XLV. törvényként a Magyar Közlöny 2020. évi 137. számában 2020. jelent meg, és az ezt követő napon hatályba is lépett. A törvény hatálybalépésével egyidejűen a vonatkozó kormányrendelet hatályát vesztette.

Nem csak ideiglenesen

Az Adózónán már több alkalommal jelentek meg írások a koronavírus-járványra tekintettel – a járványügyi alap feltöltése céljából – bevezetett kiskereskedelmi adóról, amelynek szabályai 2020. május 1-jén léptek hatályba a 109/2020. kormányrendelet alapján. A jogszabály a veszélyhelyzet által okozott hátrányos gazdasági következmények csökkentése céljából tette adókötelessé a kiskereskedelmi tevékenységet bizonyos TEÁOR-kód szerinti tevékenységet folytató azon vállalkozások számára, amelyek a veszélyhelyzet akár csak egy napján is működtek, nettó árbevétellel rendelkeztek.

Fontos kiemelni, hogy a törvényi szintre emelt szabályozás már nem köti az adókötelezettséget a veszélyhelyzet időtartamához, tehát attól függetlenül alkalmazandó szabályozást ad (vagyis megszűnik az adókötelezettség ideiglenessége).

Adótárgy

A törvény – a kormányrendelethez hasonlóan – rögzíti, mi tekintendő adóköteles kiskereskedelmi tevékenységnek, nettó árbevételnek, illetve a kapcsolt vállalkozásokra bizonyos esetekben adóalap-összeszámítási szabályokat rögzít, az adóelkerülés kizárása miatt. Kiskereskedelmi adót az adóalap 500 millió forintot meghaladó része után kell fizetni. Ezen szabályokat korábbi cikkünkben részletesen ismertettük.

Mostani írásunk első részében a kiskereskedelmi adóról szóló törvény eljárási szabályait ismertetjük, amelyek újdonságot jelentenek a 109/2020. kormányrendelet korábbi szabályozásához képest, a második részben pedig azokra a sarkalatos pontokra térünk ki a szabályozás kapcsán, amelyek a jogalkalmazás során jelentőséggel bírnak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az adóelőleg-bevallási, és -fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyesületi tag bejelentése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Színházjegy elszámolása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szállítói tartozás átvállalása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink