hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Borravaló és felszolgálási díj: járulékfizetési szabályok

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A régi Tbj. a 4. § k) pontjában határozta meg a járulékalapot képező jövedelem fogalmát, mely felsorolásban még mind a két, címben említett tétel szerepelt. Igaz (2005. évi jogszabályba történt beemelésüktől kezdve), bizonyos tekintetben „kakukktojásnak” tűntek, hiszen az általánostól eltérő járulékfizetési szabályok vonatkoztak rájuk.

A régi Tbj. (az 1997. évi LXXX. törvény) szabályai szerint  a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15 százalékos nyugdíjjárulék fizetését vállalhatta önkéntes döntéssel, míg a külön jogszabály [a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet] szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére volt kötelezett.

Az említett járulékfizetés alapján mind a borravaló, mind pedig a felszolgálási díj esetében a járulékalap 81 százalékát kell figyelembe venni a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 22. § (1) bekezdés e), illetve f) pontja értelmében. 

Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) a felszolgáló borravalója utáni önkéntes járulékfizetés lehetőségét megszüntette. Ellenben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 4.21. pontja értelmében a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló továbbra is adómentes maradt.

(Zárójelben jegyezzük meg, hogy amennyiben nem közvetlenül kapott borravalóról van szó, hanem a borravalóként befolyt összegnek a vállalkozás által történő „újraosztásáról”, akkor ez a magánszemély és a vállalkozás között fennálló jogviszonynak megfelelően adózik, illetve járulékfizetés terheli. Így például munkaviszony esetén munkabérként kezelendő.)

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen járulékokat kell levonni az új Tbj. szerint a felszolgálási díjból!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink