hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az őszi adócsomag volt terítéken a Parlamentben

  • MTI

Az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatról is vitáztak kedden a Parlamentben az országgyűlési képviselők.

Az adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításának vitájában Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a javaslat elsősorban az uniós kötelezettségek érdekében szükséges módosításokat tartalmazza. Emellett az egyes adónemek szükségessé vált pontosításai, értelmezést segítő módosításai is fellelhetőek az indítványban – közölte.

A cafetéria-rendszer egyszerűsítésének érdekében tavasszal elfogadott szabályokat kis mértékben módosítaná a javaslat – közölte.

Az áfa esetében jövőre nyolcról 12 millió forintra nő az alanyi adómentesség értékhatára – emelte ki. Az adóadminisztrációt csökkenti az is, hogy a magánhasználatra is használt céges gépkocsik esetében a jogalkotó ötven százalékos magánhasználatot vélelmez, emiatt nem kell majd útnyilvántartást készíteni – hívta fel a figyelmet.

Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, öt százalékos áfakulcsot a jogalkotó eredetileg csak a jövő év végéig akarta biztosítani, de a kulcsot azokra a 2019 végéig szerkezetkészre elkészült ingatlanokra is lehet majd alkalmazni, amelyek építése áthúzódik 2020-ra – közölte.

Jövedékiadó-kedvezmény jár a 7,5 tonna feletti járművek által felhasznált gázolaj után, de a kedvezmény mértéke csak az uniós adóminimum szintjéig terjedhet, ezért azt évente felül kell vizsgálni – közölte.

Az illetéktörvény kis mértékben változik, három új eljárás illetékmentes lesz, miközben pontosítják az elektronikus eljárás illetékfizetési szabályait - mondta az államtitkár.

A kormány évek óta arra törekszik, hogy csökkentse az adózók adminisztrációs terheit, miközben folyamatosan erősíteni próbálták az adóhatóságot – jelentette ki.

Az adóhatóságnak kötelezően ellenőrizni kell azokat a társaságokat, amelyeknek a nettó árbevétele két egymást követő üzleti évben is eléri a hatvan milliárd forint, de az adózott eredményük nulla vagy negatív.

A törvényjavaslat meghatározza, hogy meddig tart az ideiglenes biztosítási intézkedés és meddig lehet a zárolt számláról kifizetéseket eszközölni – emelte ki.
2019. január 1-jétől csoportos adóalanyiságot is lehet majd választani, a látványcsapatsport-támogatás keretében a 2019-2020-as időszaktól kezdődően a sportcélú ingatlanokat is lehet támogatni.

A képviselői felszólalások sorában a vezérszónokok közül elsőként Hadházy Sándor (Fidesz) emelkedett szóra, aki hangsúlyozta, hogy a javaslat három területet érint, és uniós irányelvnek való megfelelés miatt is változtatnak a szabályokon. Kiemelte még, hogy a Fidesz-kormány költségvetési politikája mindig is az egyensúly megtartását, az emberek és a vállalkozások adóterheinek csökkentését célozta, ezek az új törvények pedig elfogadásuk esetén szintén ezt garantálják.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérte a kormánypárti képviselőktől és a kormánytól, hogy a „dicshimnusz” mellett magyarázzák el, miért kellett a mobilitási célú lakhatási támogatást kivezetni és miért nem szélesítették azt ki. Közölte továbbá, hogy nem támogatják a cafeteria-rendszer „semmilyen szintű beszántását”, és értetlenül áll a kormány áfa-rendszer érintő módosítása előtt, amellyel 5-ről 27 százalékra emelik az új lakás építésének áfáját. Szerinte ezzel senki, még a költségvetés sem fog jól járni.

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka azt mondta, ő is remélte, hogy a kormány nem vezeti ki az új lakások kedvezményes áfáját, de azt egyébként is korlátozott időre vezették csak be, várható volt ez a lépés. Emellett kiemelte, hogy megszűnik a tranzakciós illeték az államkincstári számla és a magánszámla között.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka jelezte, nem tudja támogatni a javaslatot. Mint kifejtette: a megszüntetett lakástakarékot több mint egymillió család vette igénybe, míg a csokkal 90 ezer család tudott élni, ezért utóbbit jelentősen ki kell bővíteni. Emellett nehezményezte, hogy a kormány nem azzal van elfoglalva, hogy a külföldre költözött fiatalokat visszahozza Magyarországra, hanem a nyugdíjasokat akarja különböző kedvezményekkel visszavezetni a munkaerőpiacra.

Gréczy Zsolt (DK) felszólalását azzal kezdte, hogy azt mondta, a Fidesz úgy viselkedik, mintha csak a saját családjuk szolgálatát teljesítenék, a többiekét nem. Szerinte a magyar fiataloknak esélyük sincs új lakást venni, nem épülnek bérlakások és a fiatalok fele azt tervezi, hogy elhagyja az országot. Hozzátette: szégyennek tartja a sport-tao változását, mert az adófizetők pénze nem arra van, hogy haszontalan beruházásokban felépített stadionok fenntartását fizessék belőle.

Burány Sándor (Párbeszéd) kijelentette: a kormány a saját korábbi ígéreteit is megszegi, hiszen a munkaadók bérterheinek csökkentését nem tartalmazza az előterjesztés. Elsősorban a kisvállalkozásoknak lenne szükségük erre – mutatott rá.

Kifogásolta azt is, hogy sehol Európában nem kell ilyen magas adót fizetnie a legalacsonyabb jövedelműeknek. Rámutatott arra is, hogy a minimálbér vásárlóerejét tekintve már Románia is megelőzi Magyarországot.

A politikus a cafeteria korábbi rendszerének visszaállítását szorgalmazta.

Ellentmondásosnak ítélte azt az intézkedést, amely a kormány szerint kedvezőbbé tenné a nyugdíjasok foglalkoztatását. Örvendetes is lehetne, hogy bérüket csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terhelné – mondta –, ugyanakkor eltörlik az 55 évnél idősebbek ezen kedvezményeit – mutatott rá. Mindez szerinte nem eredményez nagyobb foglalkoztatást, csupán azt, hogy a nyugdíj előtt állók helyett nyugdíjasokat alkalmaznak majd.

Ugyanígy szerinte elbocsátást eredményezhet a versenyszférában az, hogy a közszférából elküldendőket kedvezménnyel lehet majd alkalmazni.

Varga Szimeon bolgár kisebbségi szószóló a nemzetiségek bizottságának álláspontját ismertetve elmondta: a javaslatot elfogadásra javasolják.
Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár zárszavában kijelentette, a magyar adópolitikai lépések az elmúlt években kizárólag adócsökkentésekben gondolkozik, aminek köszönhetően folyamatosan csökken a magyarországi adócentralizációs ráta. A kormány képviselője szerint ezért nem állják meg a helyüket azok az ellenzéki állítások, amelyek megszorításként értelmezik a mostani javaslatot.

Az államtitkár elmondta, a cafeteria-rendszer szűkebb keretek között ugyan, de jövőre is fennmarad, emellett szólt arról is, jövőre öt adónemmel lesz kevesebb.
Izer Norbert beszélt arról is, hogy nemzetközi példák alapján lehet bővíteni a nyugdíjas korúak szabadon választható munkavégzését anélkül, hogy kiszorító hatást gyakorolnának más korú munkavállalókra.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozó ingatlanbérbeadása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Számla adatszolgáltatás 2020., alanyi mentes

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2020 január
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X