adozona.hu
Reklámadó-módosítás: bírósághoz fordult, nem tágít a kormány
//adozona.hu/2017_es_valtozasok/Reklamadomodositas_bekemenyit_a_kormany_mut_VVIQDM
Reklámadó-módosítás: bírósághoz fordult, nem tágít a kormány
Bejegyezte az Európai Bíróság a magyar kormány keresetét az Európai Bizottság reklámadót elkaszáló döntésével szemben. A bizottság határozata szerint a magyar reklámadó-szabályozás tiltott állami támogatáshoz, szelektív előnyhöz juttat bizonyos vállalkozásokat. A kormány az adókulcs 70 százalékos emelését javasló törvénymódosítással és bírósági keresettel reagált.
Tavaly november 4-én született az Európai Bizottság elmarasztaló határozata a Magyarország ellen a reklámadóval kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás lezárásaként. A parlamentnek most benyújtott törvényjavaslat ebből a határozatból igyekszik a lehető legkevesebbet végrehajtani, miközben leszögezi, hogy a kormány nem ért egyet a bizottsággal, és az ügy bíróságon folytatódik. Ez úgy tűnik meg is történt, az Európai Bíróság T-20/17 számon bejegyezte a Hungary v. Commission ügyet.
Nézzük meg részletesen, miket kifogásolt a bizottság, és mi a magyar kormány által ezekre adott válasz.
A bizottság határozata szerint a magyar reklámadó-szabályozás tiltott állami támogatáshoz, szelektív előnyhöz juttat bizonyos vállalkozásokat.
A szelektív előny több intézkedéssel valósul meg:
- A progresszív adókulcs nem indokolható az arányos közteherviseléssel és az árbevétel szintje egyébként sem feltétlenül tükrözi a vállalkozás teherviselő képességét, így a reklámadó a kisebb vállalkozásoknak kedvez.
- A nulla százalékos sáv hasonló szelektív versenyelőnyt valósít meg.
- A 2013-ban nem nyereséges vállalkozások elhatárolt veszteségeinek levonhatósága e vállalkozásoknak szelektíven kedvez, és ez nem indokolható eltérő jövedelmezőséggel vagy teherviselési képességgel.
- A bizottságnak előre be nem jelentett reklámadó-módosítás 2015 júniusában ugyanazokra az elvekre épül, mint az eredeti adó, ezért az továbbra is tiltott állami támogatást valósít meg.
- A módosítás választható visszamenőleges alkalmazása önmagában is támogatásnak minősül, mivel a módosított rendszer szerinti adó megfizetésének kikerülését teszi lehetővé.
A bizottság határozatában kifejezte, hogy az Európai Unió számára csak olyan reklámadó elfogadható, amely
- minden árbevételre alkalmazandó választhatóság és elhatárolt veszteségek levonása nélkül,
- az árbevételek azonos adókulcs alá tartoznak,
- nincs semmilyen más olyan eleme a törvénynek, amely szelektív előnyt biztosít.
A bizottság megállapítása szerint mivel a reklámadóra vonatkozó magyar szabályozás tiltott állami támogatást valósított meg, ezért a nyújtott előnyt a kedvezményezetteknek kamattal együtt vissza kell fizetniük, kivéve, ha az adó visszamenőleges hatállyal megszűnik. Az esetleges bírósági keresetnek a határozatra nézve nincs halasztó hatálya, azt Magyarországnak négy hónapon belül végre kell hajtania.
A most benyújtott törvényjavaslat a határozat végrehajtását hivatott biztosítani a lehető legkésőbbi megengedett időponttól, vagyis 2017. június 1-jétől.
Az első kifogás az adó progresszív mértéke volt, ezért a törvényjavaslat szerint a közzétevőt terhelő eddigi nulla és 5,3 százalékos mértéket egységesen 9 százalékos adómérték váltja fel 2017. június 1-jétől, öthónapos, 2017. január 1-jétől 2017. május 31-éig terjedő átmeneti időszakkal, amikor is az adó mértéke 0 százalék. A megrendelő adómértéke változatlan marad. Ez a kisebb vállalkozások számára nem jelent feltétlenül változást, mivel az eddigi első 100 millió forint 0%-os adója egyszerűen átalakul 100 millió forint nettó árbevétel adómentességévé. Az adómentes rész de minimis támogatásnak minősül.
A törvényjavaslat a bizottság határozata miatti visszafizetés módját külön alcímben szabályozza. Ez praktikus megoldás, hiszen ha Magyarország nyer az Európai Bíróságon, akkor az egészet egyben hatályon kívül lehet helyezni.
A 2017. május 31-éig lezárult adóévekre (tehát a 2014-2016. évekre is!) a közzétevő által megfizetett adó túlfizetésnek minősül, azonban az adóalanyokat majd az adóhatóság fogja értesíteni a visszatérítés lehetőségéről és feltételeiről. Vagyis a módosítás egyelőre csak az eddig befizetett adó „lelakását” teszi lehetővé, a visszaigénylést még nem.
A törvényjavaslat lehetővé teszi a rendelkezések időarányos alkalmazását a naptári évtől eltérő adóév szerint működő adózók számára, illetve a változásokat figyelembe lehet venni az adóelőleg számításánál is.
A módosítás további fontos eleme, hogy a saját célú reklám kikerül az adókötelezettség alól. Ezentúl adókötelezettséget csak az ellenszolgáltatás fejében történő reklámközzététel eredményez.
Összességében tehát a módosítás eredményeként megszűnik a reklámadó progressziója, azt egy de minimis támogatásnak minősülő adómentesség váltja fel. Ezzel egy időben azonban majdnem kétszeresére nő a közzétevőket sújtó reklámadó mértéke. A tiltott támogatással megvalósított előnyt a módosítás úgy szünteti meg, hogy az eddig a közzétevők által befizetett reklámadót visszaadja. A módosítások nem vonatkoznak a megrendelőként befizetett adóra.
Hozzászólások (0)