Online pénztárgépek üzemeltetése: figyeljen az új szabályokra!

Megosztás Tetszik

Módosultak az online pénztárgép bevételi adatainak utólagos rögzítésével, az egyedi mentesítéssel, a kódigényléssel és számos más, üzemeltetéssel kapcsolatos szabályok. A NAV tájékoztatót közölt a tudnivalókról.

A 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet 2016. április 2-ai hatállyal módosította a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet (a továbbiakban: NGM rendelet). Az online pénztárgépek üzemeltetését érintő főbb változások a következők.

1. Utólagos rögzítés (NGM rendelet 1. § (5)–(6) bekezdés, 78/F §)

A jogszabály az eddigieknél részletesebben szabályozza, hogy abban az esetben, ha az adóalany mentesül a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól (például áramszünet, a pénztárgép meghibásodása, eltulajdonítása, megsemmisülése stb. esetén), a mentesülés ideje alatt bizonylatolt bevételt hogyan kell utólag rögzíteni a pénztárgépben.

A nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben első tételként az adott esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni (utólagos rögzítés).

Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni (adóügyi nap: a napi nyitás és napi zárás parancs végrehajtása között eltelt idő). Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni. Amennyiben az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét több nyugtán is lehet rögzíteni. Az utólagos rögzítés elvégzését követően az adóügyi napot le kell zárni, és az így keletkező forgalmi jelentést az utólagos rögzítéssel érintett időszak alatt kiállított adóügyi bizonylatokkal együtt meg kell őrizni.

Cserepénztárgép – átszemélyesítést követő – működtetése esetén az utólagos rögzítésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (Lásd még 4. pont)

2. Egyedi mentesítés (NGM rendelet 3. § (1) és (6) bekezdés, 3/A §)

A változás a pénztárgép üzemeltetési helyének meghatározását, az egyedi mentesítés iránti kérelem benyújtásának határidejét érinti, továbbá új mentességi szabályokat fogalmaz meg arra az esetre, ha az adóalany pénztárgép használatra kötelezett tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi.

Az adóalany az állami adó- és vámhatóságtól az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGM nyomtatvány – kérheti a rendeletben meghatározott, elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést (egyedi mentesítés), amennyiben a pénztárgép állandó üzemeltetési helye olyan helyen található, ahol a rendelet szerinti adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat önhibáján kívül nem áll rendelkezésre, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent az adóalany számára.

Az egyedi mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az egyedi mentesítés lejáratát megelőzően.

Az adóalany az állami adó- és vámhatóságtól egyedi mentesítést kérhet, amennyiben a pénztárgép használatra kötelezett tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi és a pénztárgép működése az intézmény közfeladatainak ellátását zavarja, valamint az intézményen belül nem alakítható ki olyan pénzátvételi hely, ahol a közvetlen adatlekéréssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése a közfeladatok ellátásában nem okoz működési zavart.

A kérelemhez mellékelni kell a közfeladatot ellátó intézmény vezetőjének nyilatkozatát a fenti feltételek fennállásáról.

Az egyedi mentesítés a feltételek fennállásáig érvényes. Amennyiben a feltételek bármelyike már nem áll fenn, az üzemeltetőnek a feltétel megszűnéséről – a megszűnéstől számított 15 munkanapon belül – tájékoztatnia kell az állami adó- és vámhatóságot.

3. Üzembe helyezési kód igénylése, bejelentett adatok megváltozása (NGM rendelet 44. § (2)–(2a) és (10) bekezdés, 78/B §)

A módosítás alapvetően az üzembe helyezési kód igénylésére szolgáló bejelentés, illetve a már bejelentett adatok megváltozása bejelentésének adattartalmát érinti.

A bejelentésben – PTGREG, PTGTAXUZ nyomtatvány – a pénztárgép üzemeltetési helye mellett meg kell jelölni a pénztárgép üzemeltetési módját is, vagyis, hogy az üzemeltető a pénztárgépet állandó üzemeltetési hely esetén egy meghatározott pénzátvételi helyen, változó telephely esetén több meghatározott pénzátvételi helyen, mozgóboltban vagy mozgó szolgáltatóhelyen vagy tartalék pénztárgépként kívánja üzemeltetni. (Változó telephelyen, mozgóboltban vagy mozgó szolgáltató helyen pénztárgépként csak hordozható pénztárgép helyezhető üzembe, illetve már működő pénztárgép üzemeltetési módja csak hordozható pénztárgép esetén változtatható meg ezen módokra.)

Továbbá a bejelentésben meg kell adni az üzlet TEÁOR szerinti tevékenységét. A nyomtatványokon maximum két – az üzlet tevékenységét leginkább jellemző, legnagyobb bevételt eredményező – TEÁOR szám tüntethető fel.

Abban az esetben, ha a pénztárgépet cserepénztárgépként vagy bérbeadási célból kívánják üzemeltetni, az üzemeltetés célját is jelölni kell.

A NAV felhívja az adózók figyelmét, hogy a 2014. december 31-éig kiadott, de pénztárgép megszemélyesítéséhez fel nem használt üzembe helyezési kódok már nem használhatók fel.

4. Átszemélyesítés (NGM rendelet 42. § (4) bekezdés, 44. § (3)–(7) bekezdés, 47. § (1a) bekezdés, 51/B §, 67. § (6a) bekezdés)

Korábban, ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében változás következett be, az adóügyi ellenőrző egységet cserélni kellett. A jogszabály módosítása lehetővé tette a pénztárgép átszemélyesítését.

Az átszemélyesítés az üzembe helyezett pénztárgép más üzemeltetőhöz rendelését jelenti.

A pénztárgép átszemélyesítéséhez szükséges kódra vonatkozó rendelkezések lényegében megegyeznek az üzembe helyezési kódra vonatkozó előírásokkal.

Ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében az AEE átszemélyesítésével következik be változás, az üzemeltetőt AEE megőrzési kötelezettség nem terheli, azonban az átszemélyesítést megelőzően gondoskodnia kell az AEE adatainak kiolvasásáról.

Bérbeadás céljából üzembe helyezett pénztárgépek esetében, amennyiben a pénztárgép nincs bérlő részére átszemélyesítve, a pénztárgépet a bérbeadó részére kell átszemélyesíteni. Ezt csak az adott pénztárgéptípusra engedéllyel rendelkező műszerész végezheti el.

Ha a forgalmazó a pénztárgép javításának idejére cserepénztárgépet biztosít, úgy a cserepénztárgépet az üzemeltető részére át kell személyesíteni. A cserepénztárgép forgalmazó részére történő visszaszolgáltatásával egyidejűleg pedig a cserepénztárgépet a forgalmazó részére kell át(vissza)személyesíteni.

Az átszemélyesítésre az új jogszabályi követelményeknek megfelelően működő pénztárgépek lesznek képesek. Addig a pénztárgépek üzembe helyezése, illetve a cserepénztárgépek kihelyezése az eddigi gyakorlatnak megfelelően történik.

5. Éves felülvizsgálat (NGM rendelet 48. § (1a)–(1b) és (2)–(4) bekezdés)

A pénztárgépek éves felülvizsgálata kiegészült a forgalmazói szoftver-felülvizsgálattal, de változtak a szervizes felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések is.

A pénztárgépek éves felülvizsgálata kötelező. Az éves felülvizsgálat forgalmazói szoftver-felülvizsgálatból, valamint szervizes helyszíni vizsgálatból áll.

A forgalmazói szoftver-felülvizsgálat a forgalmazó kötelezettsége, amelynek keretében elvégzi az általa forgalmazott pénztárgépek AEE szoftver jogszabályoknak való megfelelőségének vizsgálatát és szükség szerinti módosítását (a módosítást szükségessé tevő jogszabályban meghatározottak szerint). E tényről a forgalmazó az AEE gyártó által kiállított egyedi azonosító számmal rendelkező igazolást köteles beszerezni, mely igazolást a szerviznek kell átadnia az adóalany részére a szervizes helyszíni vizsgálat során. A forgalmazói szoftver-felülvizsgálatot kizárólag az adott típus szervizelésére jogosult műszerész végezheti.

A szervizes helyszíni vizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, átszemélyesítését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek. Az éves felülvizsgálat során a szerviz ellenőrzi, hogy nem történt-e illegális beavatkozás a pénztárgépen, hogy a pénztárgép működése, működési körülményei megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, illetve szükség esetén kicseréli az AEE akkumulátorát. Az éves felülvizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell.

6. Pénztároló eszköz pénztárgéphez rendelése (NGM rendelet 49/A §)

Új rendelkezés, hogy a pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani.

A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátosságokhoz igazodik. Pénznek kell tekinteni a készpénzt, a forgatható utalványt és a papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt.

(A TEÁOR’08 53.1 szerint Postai tevékenységet – egyetemes kötelezettséggel – folytató adóalanyra eltérő rendelkezések vonatkoznak.)

7. Pénztárgép blokkolása (NGM rendelet 50/B §)

A pénztárgép forgalmazási engedélyének visszavonása esetén, továbbá abban az esetben, ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatást szünetelteti, korlátozza vagy megszünteti, valamint a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása, használatának szüneteltetése esetén a NAV blokkolja a pénztárgépet.

A pénztárgép blokkolása – fenti esetek függvényében – jogszabályban meghatározott határnaptól kezdődik, illetve határnapig tart.

8. Bejelentés, adatszolgáltatás (NGM rendelet 51. § (3) bekezdés, 51/A § (1)–(2) bekezdés, 52. § (1) bekezdés, 53. §)

Módosultak a tartalék pénztárgéppel kapcsolatos bejelentés, a pénztárgép használatból történő kivonására vonatkozó adatszolgáltatás, valamint a pénztárgép üzemeltetési céljának, helyének és módjának megváltoztatását érintő bejelentés szabályai.

A tartalék pénztárgépként üzemeltetett pénztárgép tekintetében kizárólag a tartalék pénztárgép működésének szüneteltetését kell bejelenteni – PTGTAXUZ nyomtatvány –, a szünetelés megkezdését követő 3 munkanapon belül.

A pénztárgép üzemeltetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány – köteles az állami adó- és vámhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni, amennyiben azzal a céllal fejezi be a pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni (használatból kivonás). Az adatszolgáltatást a használatból kivonás tervezett időpontját megelőző 5. napig kell teljesíteni.

A pénztárgép üzemeltetőjének be kell jelentenie az állami adó- és vámhatóság részére az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány –, ha a csere- vagy bérbeadási célú pénztárgép üzemeltetésének célját meg kívánja változtatni, az adatszolgáltatásra okot adó körülmény bekövetkezését követő 5 napon belül.

A pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgép üzemeltetési helyeként, módjaként bejelentett adat megváltozását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány – az adat megváltoztatásának időpontját megelőző 5. napig az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni az adat megváltoztatásának tervezett időpontját is.

Továbbá az üzemeltető köteles a pénztárgép megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását, annak észlelését követően haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba, és azt az észlelést követő 5 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány – bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.

9. Pénztárgépnapló (NGM rendelet 54. § (3)–(4) bekezdés)

A változás a pénztárgépnaplóba bejegyzést tevő személyek körét, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás határidejét érinti.

A pénztárgépnaplóba bejegyzést a rendeletben meghatározott esetekben az üzemeltető, a műszerész vagy a forgalmazó tehet.

A műszerész vagy a forgalmazó az üzemeltetőnek (az üzemeltető részéről jelen lévő személynek) az aláírásával ismerteti el a bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a műszerész vagy a forgalmazó jegyzőkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölnie az aláírás megtagadásának okát. Az aláírás megtagadásáról az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány –, az aláírás megtagadásától számított 5 napon belül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

10. Pénztárgép selejtezése (NGM rendelet 55. §)

A pénztárgép selejtezésére vonatkozó szabályok egyszerűsödtek.

Ha a pénztárgép javíthatatlan, akkor a forgalmazónak és az AEE gyártó magyarországi szervizének ezt a tényt jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és a felvett jegyzőkönyv alapján a pénztárgépet az üzemeltetőnek selejteznie kell, a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül. Egyéb esetekben a pénztárgép selejtezhető.

A selejtezésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. A selejtezés során az AEE-t a szervizzel ki kell szereltetni. A kiszerelt AEE más pénztárgépbe nem szerelhető be, illetve azt nem lehet átszemélyesíteni.

11. Cserepénztárgép (NGM rendelet 42. § (1) bekezdés, 78/F §)

Az üzemeltető kérésére már nem a szerviz, hanem a forgalmazó köteles a javítás idejére, a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani.

Cserepénztárgép 2016. december 31-ét követően kizárólag online módon működhet.

A forgalmazó a cserepénztárgép átadásakor azt az üzemeltető részére átszemélyesíti, illetve a cserepénztárgép visszavételekor magára át(vissza)személyesíti.

Cserepénztárgép – átszemélyesítést követő – működtetése esetén az utólagos rögzítésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (Lásd még 4. pont)

A nyomtatványok új változata a NAV honlapján elérhető.