Jó adózó, rossz adózó: a 2016-os adómódosításokról vitázik a parlament

Megosztás Tetszik

Ki a jó adózó, ki a rossz adózó, és ez milyen következményekkel jár? Szerdán kezdi meg és várhatóan be is fejezi az őszi adócsomag általános vitáját az Országgyűlés. Az október 13-án beterjesztett adótörvény-változásokról a Deloitte által összeállított áttekintést közöljük.

Adózás rendjét érintő módosítások

Megbízható és kockázatos adózó

A jogszabálytervezet 2016. január 1-jei hatállyal bevezeti a megbízható és a kockázatos adózó fogalmát, melynek lényege, hogy a jogkövető adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók szigorúbb elbírálásban részesüljenek.

Megbízható adózónak az a cégjegyzékbe bejegyzett vagy áfa regisztrált adózó fog minősülni, amely az alábbi együttes feltételeknek megfelel: 

• legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének 3 százalékát meghaladó adókülönbözetet,
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást (ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását), illetve

ezen időintervallumon belül nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,

• a negyedév első napján nem rendelkezik 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással,
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószám-felfüggesztés, vagy adószámtörlés, illetve fokozott adóhatósági felügyelet alatt,
• a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírságot kettőnél több alkalommal nem szabott ki terhére az adóhatóság,
•  nem minősül kockázatos adózónak. 

„A megbízható adózók pozitív elbírálásban részesülésének lényegi eleme, hogy az ellenőrzés időtartama – amennyiben adózó teljesíti együttműködési kötelezettségét – nem haladhatja meg a 180 napot. A kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa egyéb feltételek teljesülése esetén 50 százalékkal kevesebb, mint az általános szabályok szerint megállapított mérték. További pozitívum, hogy a megbízható adózó számára évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt engedélyez az adóhatóság a legfeljebb 500 ezer forint összegű tartozására. A javaslat szerint továbbá 2017. január 1-jétől a megbízható adózók általános forgalmi adó kiutalás iránti kérelmét az adóhatóság 45 napon belül teljesíti, míg 2018. január 1-jétől 30 napon belül” – emelte ki Veszprémi István, a Deloitte adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.

A módosítás bevezeti a kockázatos adózó kategóriáját is. A javaslat alapján a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló cégjegyzékbe bejegyzett adózó kockázatos adózónak minősül, amennyiben az alábbi négy feltétel valamelyike teljesül: 

• 2016. január 1-jét követően jogerőre emelkedett határozat alapján szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,
• 2016. január 1-jét követően esedékessé vált adótartozás miatt szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,
• 2016. január 1-jét követően elkövetett mulasztás miatt szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,
• az egy éven belüli ismételt üzletlezárást megalapozó mulasztást 2016. január 1-jét követően követte el. 

Az adózó az okot adó körülménytől számított 1 évig minősül kockázatos adózónak, kivéve, ha az okot adó adóhiányt, adótartozást megfizeti. Ez esetben a következő negyedéves minősítéskor megszüntetésre kerül ezen státusza. A kockázatos adózó tekintetében az általa visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje az általános szabályok szerinti 75 nap lesz valamennyi esetben.

Az ellenőrzési határidő kockázatos adózók esetében 60 nappal meghosszabbodik. A kockázatos adózók a késedelemi pótlék, az adóbírság, valamint a mulasztási bírság tekintetében is szigorúbb elbírálásban részesülnek. Az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti az adóhatóság, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka, míg a mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka lesz.

A jogszabálytervezet rögzíti továbbá a megbízható, valamint a kockázatos adózói minősítés szabályait. Minősítésre első ízben 2016. első negyedévét követő 30 napon belül kerül sor. Az adóhatóság negyedévente a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével vizsgálja a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását, amelynek eredményéről elektronikus úton értesíti az érintett adózókat, kivéve, ha az adózó minősítésében változás nem következik be. Az adózó az ügyfélkapun keresztül várhatóan 2016. második negyedévet követően lekérdezheti a minősítését. A minősítéssel összefüggő jogutódlás szabályait is rögzíti a törvény. Az adózónak továbbá lehetősége van a minősítésével kapcsolatban kifogást előterjesztenie.

Bevallási nyilatkozat a 2015. évi adókötelezettségekkel kapcsolatban

Azon adózó esetében, aki a munkáltatója felé az adóévet követő év január 31-éig tett nyilatkozatban kéri, az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja az adóját. (Bevallási nyilatkozatot első alkalommal a magánszemély a 2015. év vonatkozásában, 2016. január 31-éig tehet.) A nyilatkozat-tételi határidő jogvesztő, a megtett nyilatkozatot visszavonni, a hiányzó nyilatkozatot pótolni nem lehet. Az adózó nyilatkozata a jogkövetkezmények tekintetében a bevallási kötelezettség teljesítését jelenti.

A bevallási nyilatkozat megtételének a feltétele, hogy a magánszemély az adóévben egyéb más jövedelmet nem szerez, adó-, adóalap-kedvezményt nem vesz igénybe és az adójáról nem kíván rendelkezni (ide nem értve az adó 1+1 százalékának felajánlását). Az 1+1 százalék mértékű felajánlásról a magánszemély a munkáltató útján, továbbá papíralapon, vagy elektronikus úton önállóan rendelkezhet.

A magánszemély nem tehet bevallási nyilatkozatot, ha az adóévben külön adózó jövedelmet (például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem) szerzett, tételes költségelszámolással költséget kíván elszámolni, adó- vagy adóalap kedvezményt (családi kedvezményt, első házasok kedvezményét stb.) kíván érvényesíteni vagy önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj-előtakarékossági vagy nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot kíván tenni. Nem tehet bevallási nyilatkozatot az a személy sem, aki kifizetőnek nem minősülő személytől szerzett adóköteles jövedelmet, ideértve bármilyen jogcímen megszerzett, külföldi társaság, szervezet stb. által fizetett jövedelmet is. A fentiek alapján a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott magánszemélyek és a külföldön dolgozó magyar munkavállalók jellemzően elesnek a nyilatkozattétel lehetőségétől. 

Az adóhatóság – a munkáltató által benyújtott havi bevallások (08 bevallás) alapján – elkészíti a személyi jövedelemadó bevallást és a magánszemélyt csak abban az esetben értesíti, ha a magánszemélynél adókülönbözetet tár fel.

Az a magánszemély, aki nyilatkozattételre nem jogosult, vagy e lehetőséggel nem él, az adóbevallási kötelezettségét önadózással teljesítheti. A korábbi adónyilatkozat és egyszerűsített bevallás utoljára a 2015. évre vonatkozóan nyújtható be.

Bevallási ajánlat

A törvényjavaslat alapján 2017. január 1-jétől hatályba lépő bevallási ajánlat keretében az ügyfélkapuval vagy elektronikus hozzáféréssel rendelkező azon adózók részére, akik munkáltatói adómegállapítást nem kértek, az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, vagy nem tettek bevallási nyilatkozatot, és nem minősülnek sem egyéni vállalkozónak sem őstermelőnek, az adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldi személyi jövedelemadó bevallási ajánlatukat.

Az adózó a bevallási ajánlatot – szükség esetén a javított, kiegészített adatokkal – május 20. napjáig elektronikus úton fogadhatja el. Az adózó az adó megfizetésére ugyancsak május 20-áig köteles, míg az adóhatóságnak a visszatérítendő adót a bevallási ajánlat elfogadásától számított 30 napon belül kell kiutalnia.

Tekintettel arra, hogy az adóhatóság a bevallási ajánlatot ebben az esetben is a rendelkezésére álló adatok alapján készíti el, azokban az esetekben, amikor a magánszemély olyan jövedelmet szerez, amiről az adóhatóság nem rendelkezik adatszolgáltatással (például kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől származó jövedelem), vagy a magánszemély saját választása szerint kíván kedvezményt érvényesíteni, szükséges a bevallási ajánlat felülvizsgálata és megfelelő módosítása. Ha az adózó a bevallási ajánlatot május 20-áig nem fogadja el, akkor a bevallási kötelezettségének önadózással kell eleget tennie.

Általános forgalmi adó

Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja

A javaslat értelmében, azon ügyletek esetében, amikor a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, az indokolatlan önellenőrzések elkerülése érdekében, harminc napról hatvan napra módosulna az adófizetési kötelezettség keletkezésének végső határideje.

Csoportos adóalanyiságra vonatkozó módosítás

A javaslat lehetővé tenné, hogy az állami és önkormányzati tulajdonban álló kapcsolt vállalkozások is alakíthassanak áfa-csoportot, azaz nem minősülnének egymással együttesen kapcsolt vállalkozásoknak azok az adóalanyok, amelyek kizárólag azért minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak, mert a Magyar Állam vagy helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik bennük.

Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés

A javaslat mentesítené a számlakibocsátási kötelezettség alól a nemzetközi légi személyszállítást végző szolgáltatókat. Erre csak akkor lennének kötelesek, ha azt a szolgáltatás igénybevevője kéri. Az adott szabály azon ügyletekre lenne alkalmazható, amelyek teljesítési időpontja 2016. január 1. napjára esik vagy azt követi.

A helyi adókat érintő módosítási javaslatok

A jelenleg hatályos szabályok szerint az adóévre fizetendő helyi iparűzési adóból levonható a belföldön megfizetett, és költségként vagy ráfordításként elszámolt e-útdíj 7,5 százaléka. A javaslat ezt a beszámítási lehetőséget kiterjesztené az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetett útdíjak, illetve a külföldön megfizetett és költségként, ráfordításként elszámolt útdíjakra is.

A sok telephellyel rendelkező társaságoknak jelentős adminisztrációs terhet jelent az adókötelezettség önkormányzatonként – sokszor papír alapon – történő bevallása. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében lehetővé válna, hogy az adózók az állami adóhatóság nyomtatványkitöltő programjának használatával teljesítsék a helyi iparűzési adó bevallási kötelezettségüket. A bevallásokat az adóhatóság tartalmi és formai vizsgálat nélkül továbbítaná a – változatlan hatáskörrel rendelkező – önkormányzatoknak. Az egyszerűsítés 2017. január 1-jétől válna elérhetővé.

Olvassa el a 2016-ra javasolt adómódosításokról korábbi cikkeinket is!