Tízszeresére nőtt a tengeri szállítmányozás költsége, a fogyasztók fizetik meg az árát

Megosztás Tetszik

A válságok már nem követik egymást, hanem felhalmozódnak. A koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború és a magas infláció egyre megterhelőbbek a kkv-k számára. A világgazdaság leggyengébb pontja a tengeri szállítmányozás, amelynek költsége megtízszereződött 2019-hez képest – állítják a nemzetközi tranzakciókra szakosodott iBanFirst szakértői. A legjobb esetben is 2023-ig tart a kikötői torlódások megszüntetése és a fuvardíjak tartós csökkenése.

Az év elején úgy tűnt, túl vagyunk a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségeken, gyorsan szertefoszlott a remény. Március közepén Kína bezárta a 17 millió lakost számláló Sencsent, a kínai Szilícium-völgyet, valamint bezárta kikötőjét is, amely a konténerszállítás terén az ország egyik legnagyobbja. Sencsenen évente 194 millió tonna áru halad át, ami több, mint háromszorosa Le Havre, Franciaország vezető konténerkikötőjének forgalmának, ami körülbelül 66 millió tonna árut mozgat egy évben. Ehhez járul még hozzá az ukrajnai háború és az évtizedek óta nem látott inflációs nyomás: Franciaországban 3,6, Németországban 5,1, Belgiumban 8, Magyarországon 8,3 százalékos az áremelkedés.

Megtízszereződött a tengeri szállítmányozás ára

A termékek 90 százaléka tengeri szállítmányként jut el a fogyasztókhoz. Azonban a koronavírus-járvány kezdete óta a tengeri szállítás teljesen kiegyensúlyozatlan, és ez költségrobbanást eredményezett. 2019-ben egy 20 láb méretű konténer (33 köbméter) átlagára 1200 euró körül volt, ez most meghaladja a 13 ezer eurót, és esetenként akár a 20 ezer eurót is elérheti. Ez még a magas hozzáadott értékű áruk szállítása esetén sem tartható, ahol általában magasabbak az árrések.

A vállalatoknak stratégiát kell kidolgozniuk a költségek csökkentésére

Az év elején sokan a szállítmányozás pozitív változásában reménykedtek. Erre azonban várni kell. Számos bomlasztó tényező van: a koronavírus-járvány okozta bezárások Kínában, a háború Ukrajnában, a konténerek hiánya, a nagy kereslet és annak kielégítésére történő igyekvések és a növekvő energiaköltségek. "Legjobb esetben is 2023-ig tart a kikötői torlódások megszüntetése és a fuvardíjak tartós csökkenése. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi kereskedelemtől függő vállalatoknak, akár az anyagmozgatás, akár a kereskedelmi értékesítési pontok tekintetében, stratégiákat kell kidolgozni a költségek csökkentésére, hogy fenn tudjanak maradni" - mondta Henrik Gergely, a nemzetközi tranzakciókra szakosodott cég, az iBanFirst számlamenedzsere.

A helyzet mindenesetre rávilágít a globalizált termelési láncok sebezhetőségére és az infláció ingadozása által okozott veszteségek csökkentésének igényére. Utóbbira megoldás lehet a devizafedezet, ha nemzetközi devizatranzakcióra is sor kerül a kereskedelemben. A szállítmányozási problémák azonban nagy kihívás elé állítják a vállalatokat. A többség hosszú távú stratégiákban gondolkozik, de jelenleg csak a gyors megoldásokban bíznak. Mint az új szállítók felkutatása, akik korábban felhalmoztak, vagy lokálisan állítják elő a termékeket. Az általános megoldás pedig, hogy áthárítják a költségeket a fogyasztókra.