NAV-közlemény egyes áruk újrakivitelének tilalmáról Oroszországba és Belaruszba

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2025. január 15-ei – a tárgyban kiadott – tájékoztatását nem kell alkalmazni, helyébe a következő, március 28-ai közlemény lép – írja honlapján a NAV.

I. Általános szabályok

Egyes kiviteli tilalom alá eső termékek harmadik országba kivitelekor (egy tekintet alá esik az eladás és az átadás is) az exportőröknek szerződésben (abban elhelyezett záradékban) meg kell tiltaniuk az Oroszországba és a Belaruszba irányuló újrakiviteleket [az Oroszországgal szemben elrendelt szankciókat tartalmazó 833/2014/EU tanácsi rendelet (EU rendelet) 12g cikk (1) bekezdése és a Belarusszal szemben elrendelt szankciókat tartalmazó 765/2006/EK tanácsi rendelet (EK rendelet) 8g cikk (1) bekezdése]. Ezzel a rendelkezéssel a kellő gondosságra vonatkozó gyakorlat jogi kötelezettséggé vált bizonyos érzékeny áruk kivitelénél.

Az exportőröknek kellő körültekintéssel – például, partnerek vagy megváltozott termékigények feltérképezésével – kell eljárniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek a szankciós előírásoknak. A szerződéses garanciák meglétét a gazdálkodóknak bizonyítaniuk kell, ha azt az illetékes hatóságok kérik.

Az előírásokat az Oroszországra vonatkozó EU rendelet alapján 2024. március 20-tól, a Belaruszra vonatkozó EK rendelet alapján 2024. július 1-jétől kell alkalmazni, a megfelelő eltérésekkel. Kiemelendő, hogy az előírásokat nem kizárólag a szóban forgó időpontok után kelt szerződések alapján megvalósult kivitelek esetén kell alkalmazni. Továbbá az EU  rendeletben és az EK rendeletben előírt feltételeket egyaránt teljesíteni kell a kivitelek során.

Az EU és EK rendelet alapján, a gazdálkodók kötelesek tájékoztatni az illetékes hatóságokat, ha tudomásukra jut, hogy partnerük a termékeket továbbadja Oroszországba vagy Belaruszba. A Magyarországon letelepedett gazdálkodóknak Budapest Főváros Kormányhivatalát kell tájékoztatniuk. Továbbá, a szerződésnek megfelelő jogorvoslati lehetőségeket kell tartalmazniuk is a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegése esetére.

Az exportőröknek tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat minden általuk kötött közbeszerzési szerződésről, amely részesült a mentességből, a szerződés megkötésétől számított két héten belül [az EU rendelet 12g. cikk (2b)–(4) bekezdése és EK rendelet 8g cikk (4)–(6) bekezdése].

Az előírásokat az alábbi táblázat szerinti termékek kivitelénél kell alkalmazni.

Az előírásokat nem kell alkalmazni [EU rendelet 12g cikk (2)–(2a) és az EK rendelet 8g cikk (2)–(3) bekezdése]:

• az EU rendelet VIII. és az EK rendelet Vba. mellékletében szereplő harmadik országokba – Amerikai Egyesült Államok, Japán, Egyesült Királyság, Dél-Korea, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Norvégia, Svájc, Liechtenstein, Izland – irányuló kiviteleknél, vagy

• az EU rendelet XL. és az EK rendelet XXX. mellékletében szereplő, a 8457 10, a 8458 11, a 8458 91, a 8459 61, a 8466 93 KN-kód alá tartozó termékekkel kapcsolatos szerződések teljesítésére,

• az EK rendelet esetében a 2024. július 1. előtt megkötött szerződések teljesítésére a lejáratukig, és

• a harmadik országbeli hatósággal vagy nemzetközi szervezettel kötött közbeszerzési szerződésekre (ennek feltétele az illetékes hatóságok fentiek szerinti tájékoztatása).

II. Különös szabályok, a Bizottság tájékoztatása

Az előírásokról és a kellő gondosságon alapuló intézkedésekről korábban a Bizottság tájékoztatást, a NAV pedig több közleményt adott ki. A NAV jelenlegi gyakorlata a Bizottság tájékoztatásán alapul.

A Bizottság angol nyelvű tájékoztatása az alábbi linken érhető el: https://finance.ec.europa.eu/publications/no-re-export-russia-clause_en.

A Bizottság tájékoztatása, valamint az EU rendelet és az EK rendelet alapján a NAV a következőkre hívja fel a figyelmet.

• Az EU rendelet 12g. cikke szerinti kiviteleknél, a 2023. december 19. előtt kötött szerződéseket az átmeneti időszakban (2025. január 1-jéig) már módosítani kellett. Az EU rendelet szerinti kiviteleknél, a 2023. december 19-ét követően kötött szerződéseknek 2024. március 20-tól már tartalmazniuk kell a szerződéses garanciákat. Az EK rendelet 8g. cikke szerinti kiviteleknél pedig a 2024. július 1-jétől kötött szerződésekben szerepelnie kell az újrakiviteli tilalomra vonatkozó garanciáknak.

• Az EU rendelet és az EK rendelet nem határozza meg a záradék szövegét, a garanciákat, a jogorvoslati lehetőségeket.

• A záradéknak a szerződés lényeges elemének kell lennie. A Bizottság tájékoztatásának 6. pontja tartalmaz egy sablonszöveget is a szerződések kiegészítéséhez. Ezt a sablonszöveget lehet alkalmazni a Belaruszba történő újrakiviteli tilalom érvényesítése során is a megfelelő eltérésekkel. Az EU rendelet és az EK rendelet előírásait együttesen kell alkalmazni, ezért a szerződésekben mindkét újrakiviteli tilalmi záradékot szerepeltetni kell. A záradékok elhelyezhetők egymás alatt vagy egy szövegbe rendezve.

• Olyan általános záradék is alkalmazható, amely tilalmazza az EU korlátozó intézkedéseinek hatálya alá tartozó országokba történő újrakivitelt, ha az előírt feltételek (jogorvoslat) teljesülnek. A 2023. december 19. előtt kötött szerződések esetében elfogadható egy általános záradék, ha az lefedi az EU rendelet 12g cikkében szereplő előírásokat.

• A szerződéses garanciáknak, a jogorvoslatnak észszerűen erősnek kell lenniük ahhoz, hogy a vevő ne adhassa tovább a terméket Oroszországba és Belaruszba (ilyen lehet szerződészegés esetén többek között: szállítások leállítása vagy felfüggesztése, a szerződés felbontása vagy felfüggesztése, kötbér kikötése, bírósági kereset indítása).

• Az újrakiviteli tilalom kapcsán érintett termékek (pl. szerszámgépek, elektronikus alkatrészek, műszerek) közt szerepelnek 2021/821/EU rendelet hatálya alá tartozó kettős felhasználású termékek is, kivitelük engedélyköteles lehet.

• Az előírások alóli mentesség az előírások hatálybalépése (2023. december 19. és 2024. július 1.) előtt vagy azt követően kötött közbeszerzési szerződésekre is vonatkozik.

A szóban forgó időpontok előtt kötött közbeszerzési szerződések esetében az illetékes hatóságok tájékoztatást kérhetnek a korábban kötött szerződésekről. A Bizottság tájékoztatása tartalmazza, hogy a gazdálkodóknak milyen információkat kell közölniük a közbeszerzési szerződésekről. A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó mentesség vonatkozik a hatóságok nevében működő állami tőke által irányított társaságokkal kötött közbeszerzési szerződésekre is. Ennek feltételeit a Bizottság tájékoztatása tartalmazza.

• Ha a címzett magatartása miatt a 2023. december 19. előtt kötött szerződés nem egészíthető ki az újrakiviteli tilalmi záradékkal, akkor az EU rendelet 12g cikke szerinti kötelezettség teljesítettnek tekinthető, ha az exportőr egyoldalú közleményt ad ki a címzettnek, amely megtiltja az Oroszországba történő újrakivitelt. Ez csak kivételes esetekben alkalmazható, melynek feltételeit a Bizottság tájékoztatása tartalmazza.

• Az előírások az áruk harmadik országban található gyártónak történő visszaküldésére is vonatkoznak. Nem vonatkoznak az előírások az EU-ban letelepedett gazdálkodók EU-n belüli szállításaira.

• Az újrakiviteli záradék beépíthető az általános szerződési feltételek közé is.

• A 2023. december 19. előtt kötött szerződés alapján, de kiviteli engedély benyújtásával kezdeményezett kivitelek esetén nem szükséges a szerződéseket módosítani és azokban szerepeltetni az újrakiviteli záradékot.

• Az EK rendelet szerinti átmeneti mentesség időtartamának nincs lejárata, ezért a mentesség továbbra is biztosítható, ha a szerződést 2024. július 1-je előtt kötötték, és a szerződés nem tartalmaz konkrét időbeli hatályt (például a szerződés automatikusan, évente meghosszabbodik). Ezzel ellentétben az EU rendeletben megjelölt átmeneti mentesség csak 2025. január 1-jéig volt alkalmazható (mint végső határidő).

III. TARIC-intézkedések és igazoláskódok alkalmazása

Az előírásokat 2024. október 21-tól integrálták a váminformatikai rendszerbe (TARIC),  így az újrakiviteli tilalomra vonatkozó záradék bemutatása vagy a mentességek igazolása ellenőrizhető.

Ha az eljárás alá vont áru az EU rendelet vagy az EK rendelet fenti mellékleteiben szerepel, a kiviteli vám-árunyilatkozatokon az alábbi TARIC-igazoláskódok valamelyikét kell szerepeltetni.

Az előírások kapcsán mentességet élvező termékek (a 8457 10, a 8458 11, a 8458 91, a 8459 61, a 8466 93 vámtarifaszám alá tartozó termékek), illetve az EU rendelet VIII. és az EK rendelet Vba. mellékletében szereplő országokba kivitelekor a fenti igazoláskódok egyikét sem kell szerepeltetni a vám-árunyilatkozatokon, hiszen ezekre a termékekre nem vonatkoznak az előírások [az EU rendelet 12. cikk (2) bekezdés a) pontja és az EK rendelet 8g cikk (2) bekezdés a) pontja.]. Továbbá az EU rendelet és az EK rendelet fenti mellékleteiben vámtarifaszám alapján megtalálható áruk kivitelekor két, azonos jogcímre hivatkozó igazoláskódot kell szerepeltetni az árunyilatkozatokon, a feldolgozás érdekében. Ha az adott termék az EU rendelet és az EK rendelet más mellékleteiben vagy a kettős felhasználású termékek jegyzékében is szerepel, akkor az újrakiviteli tilalmi záradék TARIC-igazoláskódja mellett más igazoláskódok szerepeltetése is szükséges az árunyilatkozaton.

Az EU rendelet XI. és XXXV. mellékleteiben, illetve az EK rendelet XVI. és XVII. mellékleteiben, valamint a 258/2012/EU rendelet I. mellékletében egyes vámtarifaszámok ex jelöléssel szerepelnek (például 8517 79 00 vámtarifaszám az EU rendelet XI. mellékletben).

Az ex jelölésű vámtarifaszámok esetében az újrakiviteli tilalomra vonatkozó előírások csak az adott vámtarifaszám és árumegnevezés alapján azonosítható termékekre vonatkoznak.

Az EU rendelet XX. és XL. mellékletei, valamint az EK rendelet XXVIII. és XXX. mellékletei ex jelölésű vámtarifaszámot nem tartalmaznak.

Az egyes árumegnevezések szövege alapján az előírások az EU rendelet és az EK rendelet mellékletében szereplő bizonyos árukra nem vonatkoznak. Például a 8459 61 vámtarifaszámhoz kapcsolódó árumegnevezés az EU rendelet XL. mellékletben: Marógép fémhez, numerikus vezérlésű (a 8458 vtsz. alá tartozó fémipari eszterga és esztergálóközpont, a hordozható fúrógép, fúrógép, furatmegmunkáló marógép, furatmegmunkáló gép, konzolos marógép kivételével). Az előírások többek közt a hordozható fúrógépre, furatmegmunkáló marógépre nem irányadók.

Ha a kiviteli eljárás alá vont termék vámtarifaszám szerint szerepel ugyan az EU rendelet és az EK rendelet mellékleteiben, de a fenti okok miatt nem vonatkoznak rá az újrakiviteli tilalomra vonatkozó előírások (például eltérő árumegnevezés miatt), akkor az alábbi TARIC-igazoláskódok valamelyikét kell szerepeltetni a kiviteli vám-árunyilatkozatokon:

• Y847: A 833/2014/EU rendelet XI. mellékletében szereplő egyes termékek esetében.

• Y846: A 833/2014/EU rendelet XXXV. mellékletében vagy a 258/2012/EU rendelet I. mellékletében szereplő egyes termékek esetében.

• Y868: A 765/2006/EK rendelet XVII. mellékletében szereplő egyes termékek esetében.

• Y866: A 765/2006/EK rendelet XVI. mellékletében vagy a 258/2012/EU rendelet I. mellékletében szereplő egyes termékek esetében.

IV. Az aktív feldolgozásban (bérmunka) előállított áruk kivitelére vonatkozó szabályok

Ha a szerződés az alvállalkozó és a címzett között jött létre – de a megbízó (bérgyártató) rendelkezik az áruk tulajdonjoga felett – az alábbiak szerint alkalmazandó a záradék.

A Bizottság álláspontja szerint az újrakiviteli tilalom biztosításáért az a személy felelős, aki az árukat exportálja, aki a harmadik országos leányvállalatnak exportálja, vagy aki a harmadik országos partnerrel (importőrrel) szerződéses kapcsolatban áll. Bérmunka esetén (amikor a bérgyártató rendelkezik az áruk tulajdonjoga felett, a szerződés a bérgyártató és a címzett közt jött létre) jellemzően a bérgyártó az exportőr, neki kell gondoskodnia az újrakiviteli tilalomra vonatkozó záradék alkalmazásáról, függetlenül attól, hogy tulajdonjog átruházására nem kerül sor, és azonos feladónak szállítják vissza az árukat a későbbiekben.

A bérmunkát végző exportőr és a harmadik országos címzett közötti ügyletet szerződésen alapuló kapcsolat meglétével kell igazolni (ez alapvetően a bérgyártató és a címzett közt jön létre). Az EU és az EK rendeletekben és a bizottsági tájékoztatásban nem szerepel előírás arra vonatkozóan, hogy bérmunka esetén az újrakiviteli tilalomra vonatkozó záradékot a bérgyártó és a bérgyártató vagy az exportőr és a címzett közti szerződésben szükséges-e szerepeltetni. Nem feltétlenül kell szerződéses kapcsolatban lennie a bérmunkát végzőnek a harmadik országos címzettel, de exportőrként eljárva ki kell kényszerítenie az előírások betartását. A szerződéses záradékot tartalmazhatja a bérgyártó és a bérgyártató(k) közti gyártási (bérmunka-) szerződés is, ha az tartalmazza, hogy a címzettek elfogadják, betartják az előírásokat. Továbbá a szerződéses záradékot nem kötelező szerepeltetni a kiviteli eljáráshoz kapcsolódó adásvételi szerződésben.

Előfordulhat, hogy a bérgyártató és a címzett közti szerződést a bérgyártó nem ismerheti meg (üzleti titok). Ezt a szerződést azonban nem szükséges teljes egészében benyújtani, elegendő, ha az exportőr igazolja, hogy van szerződés, és tartalmazza a szerződéses garanciákat, amely alapján kikényszeríti az előírások betartását (például a bérmunkaszerződésében szerepel, hogy minden harmadik országos címzett elfogadja az előírásokat). a harmadik országos megbízók esetén a bérgyártó közvetett képviselőként (nyilatkozattevőként) is teljesítheti az újrakiviteli tilalmakra vonatkozó előírásokat a megbízókkal kötött bérmunkaszerződés alapján.

V. Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok

A Bizottság szerint a két vagy több fél közti megállapodásnál (szerződés) azonosíthatónak kell  lennie a termékkörnek és az ügyletnek (bérmunka, eladás). Ezért kapcsolt vállalkozásoknál (anya- és leányvállalat) is a szerződésben kell szerepeltetni a záradékot az újrakiviteli tilalomról. Nem fogadható el a záradék nyilatkozaton, szállítólevélen vagy egyéb okmányon.

VI. A szerződéssel szembeni követelmények

Egy szerződés létrejöhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással, azonban az újrakiviteli  tilalmat tartalmazó záradékot mégis írásba foglalva, a szerződés részeként kell kikötni. Az újrakiviteli tilalom kikötését tartalmazó záradékot az illetékes hatóságok ellenőrzik. Nem fogadható el az eljárásokban az ügyfél (exportőr) egyoldalú nyilatkozata az újrakivitel tilalmáról. Ennek legfőbb indoka az, hogy a szerződést, megállapodást mindkét fél magára nézve kötelezőnek elfogadja és ezt aláírásával igazolja. Nem fogadható el olyan szerződéses záradék, amelyen nem szerepel a felek aláírása (ellenjegyzése), vagy csak egy aláírás szerepel.

VII. Az újrakiviteli záradék szerepeltetése, annak ellenőrzése

A NAV vámszervei ellenőrzik a fenti táblázatban szereplő termékkörök kiviteli vámeljárásaihoz kapcsolódó, a harmadik országos címzettekkel kötött szerződéseket, az abban szereplő újrakiviteli klauzula tartalmát. Ennek oka az, hogy az EU rendelet és az EK rendelet szerint az exportőrnek szerződés formájában kell megtiltani az Oroszországba és Belaruszba irányuló kiviteleket.

Alapvető elvárás, hogy az ellenőrzésnél az ügylet dokumentációjában szereplő záradék alapján azonosíthatók legyenek a szerződést megkötő felek, a szerződéskötés időpontja és az érintett termékek, valamint a jogorvoslati lehetőségek. Nem szükséges a teljes szerződést bemutatni, de hitelt érdemlően igazolni kell az előírásoknak megfelelő tartalmú szerződés meglétét.

Az újrakiviteli tilalomra vonatkozó záradék megjelenési formái a teljesség igénye nélkül:

• eseti szerződésnél – ajánlattétel, megrendelés – a tilalmi záradék a megrendelésen vagy a visszaigazoláson, vagy az ezekhez kapcsolódó szerződésen szerepel;

• a megrendelésen vagy a visszaigazoláson elhelyezett általános szerződési feltételek közt szerepel;

• a szerződések – beleértve az általános szerződési feltételeket is – tartalmazzák, miszerint az exportőr minden harmadik országos partnere tudomásul veszi és elfogadja az áru harmadik országba történő tovább értékesítésére vonatkozó feltételeket;

• úgynevezett végfelhasználói megállapodás vagy végfelhasználói nyilatkozat a harmadik országos partner vállalásával a termék felhasználásáról, és arról, hogy betartja az érintett termék újrakivitelére vonatkozó szabályokat;

• az uniós anyavállalat harmadik országos céggel kötött szerződésben rögzíti azt a záradékot, hogy a szerződést kötelező alkalmazni az abban nevesített leányvállalatokra is;

• kivételes esetben, az eljáró vámszerv mérlegelésétől függően a kiviteli vámeljáráshoz kapcsolódó kereskedelmi számlán szerepelhet a záradék, amely hivatkozik a felek közti szerződésre.

A NAV vámszervei minden esetben az adott eljárás valamennyi körülményét figyelembe véve és mérlegelve egyedi döntést hoznak, így a fent vázolt elméleti megoldási lehetőségek nem tekinthetők általános érvényűnek. A zökkenőmentes és gyors ügymenet érdekében a NAV javasolja, hogy a szóban forgó vámeljárásoknál álljon rendelkezésre az ügyletre vonatkozó, kiegészített szerződés.