NAV: harmadik országban feldolgozott vas- és acéltermékek származásának bizonyítása

Megosztás Tetszik

A 2023. december 8-án a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiadott közlemény helyébe jelen közlemény lép – írja honlapján a NAV.

2023. október 1-jétől változtak az orosz–ukrán háború miatt Oroszországgal szemben a 833/2014/EU tanácsi rendelet (Rendelet) szerinti egyes szankciók szabályai [az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet (Rendelet) – módosult – 3g. cikk (1) bekezdés d) pontja alapján]. Emiatt legkorábban 2023. szeptember 30-tól egyes vas- és acéltermékek [a Rendelet XVII. mellékletében felsorolva] Európai Unió területére behozatalakor az importőröknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a termék harmadik országban végzett feldolgozásához felhasznált vas és acél alapanyagok származási országáról.

Fontos, hogy 2022. március 16-tól tilos [a Rendelet 3g. cikk (1) bekezdése alapján] az Európai Unióba behozni, megvásárolni a Rendelet XVII. mellékletében szereplő, Oroszországból exportált vagy orosz származású vas- és acéltermékeket. A tilalom 2022. október 7-től a harmadik országokból behozott, de orosz származású vas- és acéltermékek behozatalára is kiterjed.

Az Oroszországból származó, a Rendelet XVII. mellékletében vámtarifaszám szerint felsorolt vas és acél alapanyag felhasználásával harmadik országokban előállított, a Rendelet XVII. mellékletében szereplő vas- és acéltermékek behozatali tilalma különböző időpontokban lép hatályba, a felhasznált alapanyagtól függően:

• szeptember 30-tól a XVII. mellékletben szereplő – de a 7207 11, 7207 12 10 vagy 7224 90 KN-kód alá tartozó félkész termékektől eltérő – alapanyagból előállított termékekre,

• április 1-jétől a XVII. mellékletben szereplő, a 7207 11 KN-kód alá tartozó félkész termékből előállított termékekre,

• október 1-jétől a XVII. mellékletben szereplő, a 7207 12 10 vagy 7224 90 KN-kód alá tartozó félkész termékekből előállított termékekre.

A behozatali tilalom érvényesítése érdekében vizsgálni kell a harmadik országban feldolgozott összetevők származását, hogy kizárható legyen az esetleges orosz származás. A vizsgálat a felhasznált, a XVII. mellékletben szereplő alapanyag származására irányul (nem a késztermékre).

Az alapanyag származását igazoló bizonyítéknak rendelkezésre kell állnia minden, a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt termékre. Ennek ellenőrzéséhez 2023. szeptember 30-tól beépítettek egy intézkedést az Európai Unió Integrált Vámtarifájába (TARIC). Emiatt az érintett termékek behozatali vámeljárásainak kezdeményezésekor a vám-árunyilatkozaton az Y824 igazoláskódot kell szerepeltetni. »Lehetőség van továbbá az L139 [behozatali engedély a Rendelet 3 g. cikkének (7) bekezdése alapján], vagy az Y859 kód rögzítésére is [tilalom alóli mentesség a Rendelet 12e. cikke alapján]«.

A származási országra utaló bizonyítékot elektronikusan vagy papíralapon kell bemutatni. Ha ellenőrzéskor a vámhatóság által elégségesnek ítélt bizonyíték nem áll rendelkezésre, az áru nem engedhető át, és a nyilatkozattevőnek további bizonyítékot kell szolgáltatnia a vámhatóságnak arról, hogy az áruk nem tartoznak a 3g. cikk szerinti behozatali tilalom hatálya alá.

A Bizottság több tájékoztatót adott ki a vas és acél alapanyagok származását igazoló bizonyítékokról, azok elfogadhatóságáról. Legutóbb 2023. október 2-án aktualizálták a „Gyakran ismételt kérdések és arra adható válaszok” című angol nyelvű tájékoztatót (angolul: FAQs, magyarul: GYIK, a továbbiakban: tájékoztató), amelyet az orosz–ukrán háború miatt elrendelt általános behozatali szankciókról˙(a Rendelet 3g., 3i., 3j., 3o. cikkei) alapján dolgoztak ki, és amely kiegészült a Rendelet 3g. cikkére vonatkozó különös résszel is. A Bizottság e tájékoztatása és annak fordítása a NAV honlapján elérhető közlemény mellékletében olvasható.

1. Harmadik országban feldolgozott vas- és acéltermékek alapanyagának származását igazoló, elfogadható bizonyítékok

A tájékoztató különös rész 8–9. pontja alapján elégséges bizonyítéknak többek között az alábbiak tekinthetők:

Félkész terméknél: MTC-okmány (Mill Test Certificate, Rolling Mill Test Report/Certificate, Material Test Certificate vagy hasonló dokumentum, amelyet az anyag előállítását végző öntőüzem állít ki a vevőnek nyomon követhetőségi és minőségbiztosítási célokból – a dokumentum az anyagi összetételre és minőségre vonatkozó adatok mellett tartalmazza a gyártó nevét és a gyártás helyét is), amely tartalmazza:

• a gyártás helye szerinti létesítmény nevét,

• a hevítési számhoz („heat number”) tartozó országot (az öntőüst országát) és

• a termék legalább hat számjegyű vámtarifaszámát.

Készterméknél: MTC-okmány (vagy -okmányok, ha az összes lényegi információ nem összegezhető egyetlen dokumentumon), amely tartalmazza:

• a hevítési számhoz („heat number”) tartozó ország (az öntőüst országa) és létesítmény nevét,

• a termék legalább hat számjegyű vámtarifaszámát és

• azon ország és létesítmény nevét, ahol a származó helyzet szempontjából releváns további feldolgozási műveletet (például meleg- vagy hideghengerlés, hegesztés) végezték.

Fontos, hogy az MTC-n előírt hevítési szám („heat number”) önmagában nem elégséges bizonyíték, fel kell még tüntetni az alapanyag származási országát vagy országkódját is.

Ugyanakkor a vámhatóságnak az alábbi dokumentumok is bizonyítékok lehetnek:

• gyártói nyilatkozat,

• exportőri nyilatkozat,

• kereskedelmi számla,

• szállítólevél,

• minőségi tanúsítvány,

• beszállítói nyilatkozatok,

• gyártási és építési dokumentum,

• exportőr ország vám-árunyilatkozatának adatai,

• üzleti levelezés,

• gyártási leírás,

• szerződésben szereplő záradékok.

A származás bizonyításához nem adtak ki egységes formanyomtatványokat vagy egyéb uniformizált igazolásokat, ezért a fenti dokumentumok bármelyike (adott esetben több dokumentum együttes bemutatása) bizonyíthatja azt, feltéve, hogy legalább az alábbi információkat tartalmazza.

Eseti szállítmányoknál:

• a felhasznált alapanyag vámtarifaszámát,

• információt a felhasznált alapanyag származási országáról,

• a késztermék vámtarifaszámát,

• a pontos árumegnevezéseket,

• az adott szállítmányra hivatkozást vagy annak azonosító adatait (például számlaszám, tömeg/darabszám-adatok, csomaglevélszám, szállítólevél száma).

Azonos áruk több szállítmányánál:

• a felhasznált alapanyag vámtarifaszámát,

• információt a felhasznált alapanyag származási országáról,

• a késztermékek vámtarifaszámát,

• a pontos árumegnevezéseket,

• a gyártó/feladó, valamint az importőr adatait,

• a szállítás időszakát.

A kötelező adattartalom azért fontos, mert az ügyfelek nyilatkozata önmagában nem feltétlenül egyértelmű, kétséget kizáró bizonyítéka a származásnak. Ezért egy nem kötelezően meghatározott tartalmú nyilatkozat önmagában nem fogadható el.

Ha a gazdálkodó a származást nyilatkozattal bizonyítja, akkor azt az exportőrnek vagy a termék gyártójának kell kiállítania a fenti tartalmi követelményeket szem előtt tartva. Az importőr, a fuvarozó vagy a vámjogi képviselő nyilatkozata nem fogadható el, mint az alapanyag származásának elégséges bizonyítéka.

A gyártó vagy exportőr egyszerű vagy hiányos tartalmú időszakos nyilatkozatai (például „a gyártott termék nem tartalmaz orosz alapanyagot”) önmagukban nem tekinthetők elégséges származási bizonyítékoknak. Az ilyen nyilatkozatok mellé további dokumentumot is szükséges bemutatni, a fenti adattartalmat szem előtt tartva (például meg kell adni a szerződésben kikötött beszállító országokat, utalni kell az azonos termékekre a vámtarifaszám alapján stb.).

2. Ügyféli kötelezettségek

Az importőr felelős a bizonyítékokban szereplő adatok helyességéért. A vámhatóság kétség esetén további bizonyíték benyújtását kérheti. A származási országról minden bizonyítéknak, adatnak koherensnek kell lennie egymással. Az importőrnek kellő gondossággal (due diligence) kell biztosítania a megadott információk hitelességét és pontosságát.

A gazdálkodóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a bizonyítékokra, annak érdekében, hogy azok elsődlegesen az alapanyagra vonatkozzanak, és tartalmazzák a tájékoztató 1. pontjában leírt valamennyi adatot. A származási bizonyítékoknak már a behozatali vámeljárások kezdeményezése előtt a gazdálkodók rendelkezésére kell állniuk azért, hogy azokat a szankciós rendelkezések vizsgálata céljából a vámhatóságnak bemutathassák.

3. Származás bizonyítékának megkövetelése, elfogadhatósága, vizsgálata

A Rendeletben a behozatal fogalmát kiterjesztőbben kell értelmezni a szabad forgalomba bocsátás vámeljáráshoz képest (a tájékoztató általános rész 6. pontja és különös rész 4. pontja alapján).

A Rendeletben a behozatal kifejezés magában foglal minden behozatali irányú vámeljárást (szabad forgalomba bocsátás, ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás, vámraktározási eljárás). Az alapanyagok származásának bizonyítékát minden, a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt termék behozatali vámeljárásához be kell nyújtani.

A nem uniós áruk beléptetésekor, átmeneti megőrzésbe vételekor nem kell benyújtani a származásra vonatkozó bizonyítékokat.

A vámhatósági ellenőrzéseket kockázatelemzés és TARIC-intézkedés támogatja. Ha ellenőrzéskor a vámhatóság által elégségesnek ítélt bizonyíték nem áll rendelkezésre, az áru nem engedhető át, és a nyilatkozattevőnek további bizonyítékot kell szolgáltatnia az árukról (származás, felhasználási cél, gyártás vagy EU-ba behozatal időpontja).

4. EIDR-engedély (EIDR: Entry in the Declarant's Records – Bejegyzés a nyilatkozattevő nyilvántartásába, EIDR-engedély: olyan vámhatósági engedély, amellyel a nyilatkozattevő a nyilvántartásába végzett bejegyzéssel teljesíti a vám-árunyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettséget) birtokában végzett EBEJ-bejelentések

Fontos, hogy EIDR-engedély birtokában sem mentesíthetők a gazdálkodók a származást igazoló bizonyítékok benyújtása alól. Ezért a bizonyítékoknak a vám elé állításkor minden esetben a gazdálkodó (engedélyes) rendelkezésére kell állniuk, hogy az áru átengedése előtt bemutathassák őket a vámhatóságnak.

A vas- és acéltermékekre nem lehet vám elé állítás alól mentesítő (értesítés nélküli) engedélyt kiadni. Ezért a vámhatóság felülvizsgálja a kiadott EIDR-engedélyeket, és ha szükséges, felveszi a kapcsolatot az engedély birtokosával, hogy az engedélyeket módosítsa.

Ezután a hivatkozott vám elé állítási kötelezettséget EBEJ-bejelentéssel kell teljesíteni.

A megfelelő ellenőrzéshez szükséges, hogy az engedélyesek a vám elé állítási üzenet beküldésével egyidejűleg vagy azt megelőzően, megküldjék a vámhatóságnak az alátámasztó dokumentumokat. Az információkat elsődlegesen az igazgatóságok által e célból létrehozott szervezeti (nem központi) e-mail-címre kell megküldeni. A kommunikációt biztosító e-mail-címeket a kapcsolódó engedélyekben rögzítik. Ugyanakkor az igazgatóságok – a gazdálkodókkal egyeztetve – engedélyezhetik, hogy az információkat más módon is megküldhessék.

Az igazgatóságok az EIDR-engedélyeket szükség szerint módosítják, azonban előtte erről minden engedélyessel egyeztetnek.

A gazdálkodóknak meg kell küldeniük a vas- és acéltermékek származási bizonyítékait a szóban forgó e-mail-címekre a meghatározott hivatkozással; a vám elé állítási üzenetek beküldése előtt, de legkésőbb a vám elé állítással egyidejűleg – lehetőleg hivatali időn belül.

Az engedélyt kiadó igazgatóságok a bizonyítékokat és adattartalmukat ellenőrizhetik az EBEJ- bejelentéskor, de további ellenőrzéseket is végezhetnek a kiegészítő árunyilatkozatok feldolgozásakor, valamint áruátengedést követő ellenőrzések keretében.

Ha a bizonyítékok meglétét és adattartalmát nem vagy nem megfelelően igazolják, az igazgatóságok mérlegelhetik, hogy az érintett termékkört kizárják az EIDR-engedély hatóköréből vagy felfüggesztik az EIDR-engedélyt.

5. Lehetséges mentességek

A Bizottság tájékoztatása alapján nem kell bizonyítani az alapanyag származását az alábbi esetekben.

Ha olyan vas- és acéltermékeket bocsátanak szabad forgalomba, amelyek szeptember 30-át megelőzően az EU vámterületén voltak, és azokat vám elé állították, valamint a Rendelet alapján a vámeljárás elvégezhető.

Többször felhasználható vas és acél csomagolások, tárolók (tartályok, konténerek), ha nem üresen érkeznek vagy nem szerepelnek a XVII. mellékletben. Ha a tárolók szerepelnek a XVII. mellékletben, és azokra üresen indítványoznak behozatali vámeljárást, akkor vizsgálni kell a származást.

A június 23. előtt gyártott áruknál, mivel a kötelezettség a 11. szankciós csomag alapján 2023. június 24-től lépett hatályba. Ugyanakkor ilyen esetben a származás igazolásán kívül a Rendelet egyéb előírásait is érvényre kell juttatni (a késztermék nem lehet orosz származású vagy feladású). Ebben az esetben a gyártás időpontját hitelt érdemlően kell bizonyítani, erre alkalmas lehet különösen az üzleti levelezés, kereskedelmi számla vagy a szerződés.

A Rendelet XXXVI. mellékletében szereplő partnerországokból [a Rendelet 1. cikk 1. pont zc) pontja] (jelenleg Svájc, Norvégia, Egyesült Királyság) érkező (nem onnan származó) vas- és acéltermékek behozatala esetén nem kell a származásra vonatkozó bizonyítványokat benyújtani – olvasható a nav.gov.hu-n.