Társas vállalkozó járulékai: ki, mikor, milyen alap után köteles fizetni?

Megosztás Tetszik

Egy társaság tagja személyesen közreműködik a mindennapi tevékenységben, nem ügyvezető. Milyen dokumentummal kell ezt alátámasztani? Gondolok itt arra, hogy munkaviszony esetében erre a munkaszerződés az alapdokumentum. Elég az alapító okirat? De ha nem a kezdetektől működik közre, hanem csak későbbi időponttól? Az ő esetében jelenleg van érvényben minimum jövedelem, amelyet meg kell fizetni részére, vagy amely után a járulékot kötelező megfizetni? Mikor áll be az adófizetési kötelezettség? A kifizetés időpontjában vagy a munkabérhez hasonlóan kell eljárni a számfejtés során? – kérdezte olvasónk, dr. Magyar Attila a Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda ügyvédje válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kérdés első részével kapcsolatosan – a tag személyes közreműködésének dokumentálásával – a Ptk. 3:182. § (1) bekezdése rendelkezik oly módon, hogy ha a tag erre irányuló külön jogviszony hiányában személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, ezzel összefüggésben ellenszolgáltatást a társasági szerződés rendelkezései szerint igényelhet. A társaság a taggal szemben a személyes közreműködés elmulasztására tekintettel akkor érvényesíthet igényt, ha ezt a társasági szerződés lehetővé teszi.

Ennek megfelelően a személyes közreműködésre irányuló kötelezettség kizárólag a társasági szerződésen alapul. Ilyenkor a személyes közreműködés díjazásáról, illetve a személyes közreműködési kötelezettség elmulasztása miatt alkalmazható társasági jogi következményekről is a társasági szerződésben kell rendelkezni, egyébként a tag díjazásra nem tarthat igényt, illetve a társaság oldaláról nem lehet vele szemben jogkövetkezményt alkalmazni.

Amennyiben a személyes közreműködésre nem a „kezdetektől” kerül sor, hanem egy későbbi időponttól, úgy a társaság létesítő okiratának módosítására van szükség. Ezzel kapcsolatosan érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 51. § (1) és (2) bekezdése értelmében a létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni a cégbíróságnak abban az esetben is, ha a változás a cégjegyzék más adatát nem érinti. Ha a létesítő okirat tartalma változik – akár a létesítő okirat külön okiratban történő módosítása, akár a legfőbb szerv határozata útján –, a változásbejegyzési kérelemhez ezen okirat mellett csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) értelmező rendelkezései között található meg az, hogy – a feltett kérdés miatt szűkítve a választ – társas vállalkozásnak minősül többek között a kkt., bt., kft. (a részvénytársaság nem!) tagjai, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködnek, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

Ugyanezen jogszabály alapján biztosítottnak minősül a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő társas vállalkozó.

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a gazdasági társaság tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart, ezért fontos, hogy a személyes közreműködésről rendelkező társasági szerződés aláírásának napjával a jogviszonyt a NAV-hoz be kell jelenteni.

A biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér. Ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

A társas vállalkozó társadalombiztosítási szempontból lehet

• főfoglalkozású, többes jogviszonyos;
• kiegészítő tevékenységet folytató.

Főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony

Főfoglalkozású az a társas vállalkozó, aki egyidejűleg nem többes jogviszonyos vagy kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó. A főfoglalkozású társas vállalkozók a Tbj. alapján járulékfizetésre kötelesek, akkor is, ha a tevékenységük ellátása után nem részesülnek díjazásban. A fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja a megszerzett jövedelem, de legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100 százaléka. A vállalkozás köteles a szochót, vagy kisvállalati adózást választó vállalkozás esetén a kivát a minimálbér vagy a garantált bérminimum után megfizetni.

Társas vállalkozó többes jogviszony mellett

Többes jogviszonyos az a társas vállalkozó, aki a társas vállalkozása mellett egyidejűleg:

1. munkaviszonnyal rendelkezik, akár több munkáltatónál egyszerre és a foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát;
2. köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat;
3. más cégben főállású társas vállalkozó;
4. egyéni vállalkozásában főállású egyéni vállalkozó (kivéve a katás egyéni vállalkozó).

1–2. Társas vállalkozó heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett vagy nappali tagozatos tanulmányok mellett

Ha a társas vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy nappali tagozatos jogviszonnyal és társas vállalkozóként díjazásban nem részesül, úgy nem kell a járulékminimum utáni járulékokat megfizetnie. Adókat és a járulékokat csak a ténylegesen felvett és bevallott jövedelem után kell teljesíteni. Ettől függetlenül biztosítottá válik, ezért a jogviszony létrejöttét a NAV-nál be kell jelenteni.

3. Társas vállalkozó más társas vállalkozói jogviszony mellett

Amennyiben több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja az érintett személy, úgy a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot a választása szerinti társaságban kell megfizetnie. A választásáról évente egy alkalommal, az adott év január 31. napjáig kell nyilatkozatot tennie a vállalkozások felé. Ha a vállalkozó év közben létesít új társas vállalkozói jogviszonyt, akkor az év eleji választását már nem módosíthatja, hanem arról értesítenie kell az új társaságot. A társas vállalkozónak csak az általa választott társaságban kell legalább a járulékminimum után a kötelező járulékokat megfizetni, a többi társas vállalkozói jogviszonyában csak a ténylegesen megszerzett tagi kivét után keletkezik adó és járulékfizetési kötelezettsége. Ha viszont nem részesül díjazásban, úgy az adó és járulékfizetés alól is mentesül.

4. Társas vállalkozó egyéni vállalkozói jogviszony mellett

Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, úgy fő szabályként az egyéni vállalkozásában kell a járulékminimum utáni járulékokat megfizetni. Lehetőség van azonban arra, hogy az adott év január 31-éig nyilatkozatával válasszon, hogy a járulékokat az egyéni vállalkozása helyett a társas vállalkozásban fizeti meg. Ha az egyéni vállalkozásában minősül főfoglalkozásúnak, akkor a társas vállalkozásban csak a ténylegesen megszerzett jövedelme után keletkezik adó és járulékfizetési kötelezettsége. Amennyiben nem részesül díjazásban, úgy adót és járulékot sem kell fizetnie.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Amennyiben a személyes közreműködő társas vállalkozó saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjat kap, és a rá irányadó öregségi korhatárt betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a vállalkozásban nem minősül biztosítottnak, így mentesül a járulékbevallási és -fizetési kötelezettség alól. Amennyiben a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a személyes közreműködéséért díjazásban részesül, úgy a bruttó kivét után 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, a vállalkozás pedig mentesül a munkáltatói adók és járulékok alól.

A járulékok (és szja-előleg) bevallása és megfizetése a munkabérekhez hasonlóan, a Tbj. 24. § és az Art. 3. melléklet I. 1.1.1. pontja szerint havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell, hogy megtörténjen.